Kennedy és az Addison-kór

Kennedy és az Addison-kór

Az 1963-ban meggyilkolt John F. Kennedyről a nyilvánosság nem tudta, hogy több egészségügyi problémával is küzdött, melyeket politikai okokból sokáig titkoltak. Az Amerikai Egyesült Államok 35. elnöke Addison-kórral is küzdött.

 

 

 

John Fitzgerald Kennedy 1917. május 29-én született Brookline-ban. Édesapja kongresszusi követként fiainak magas politikai pozíciót remélt, ezért elit képzést biztosított számukra. John a Harvardra járt, 1940-ben diplomázott. Szolgált a tengerészeti hadrendnél, ahol egy japán támadás során súlyosan megsebesült, gerincét többször is megműtötték. Súlyos hátfájdalmait és veseelégtelenségét is itt szerezte. 1947-től demokrata párti képviselő volt, 1953-ban vette feleségül Jacqueline Bouviert, akitől három gyermeke született, de legkisebb gyermeke csak 2 napot élt. Kennedy 1953-tól szenátorként dolgozott.

 

 

Az amerikai liberalizmus egyik úttörőjének tartják, aki belső reformokat vezetett be, a vietnámi háborút indította meg, próbált a maffiával leszámolni. Beiktatási beszédekor azt mondta: „Ne azt kérdezd meg, mit tud az országod érted tenni, hanem azt, te mit tudsz érte tenni.” Ez Kennedy leghíresebb idézete.

 

 

Évekig szenvedett egy autoimmun betegséggel, az Addison-kórral. Ez a mellékvesekéreg hormonális rendszerének alulműködését jelenti. Kennedy elnök utolsó nyolc évének egészségi állapotáról senki sem beszélhetett: stresszhelyzetekben fájdalomcsillapítókat, nyugtatókat, altatókat, stimulálószereket és hormonokat is szedett, állítólag naponta többször is.

 

 

Az Addison-kórra vonatkozó hírek az 1960-as elnökválasztás előtt kiszivárogtak, de a család tagadta. Az elnökválasztási hajsza idején állítólag Nixon, Kennedy ellenfele, többször is megpróbálta ellopatni Kennedy kórlapjait és egészségügyi adatait, sikertelenül.

 

 

Az igazságra csak az utóbbi években derült fény: családi levelek, naplók, orvosi feljegyzések alapján állították össze történészek Kennedy élettörténetét. Kiderült, már gyerekként is sokat betegeskedett. Az Addison-kórját leukémiának gondolták, és ezzel kezelték. A rengeteg gyógyszer a politikai döntéseire is rányomta a bélyegét: az 1961-es bécsi csúcstalálkozó idején például hormonoktól a szteroidokig számtalan gyógyszert szedett, melyek mellékhatásai közé sorolták az állandó idegességet, remegést, magas vérnyomást, hiperaktivitást és hangulatzavarokat. Az elnököt főleg prosztata-, gyomor- és bélproblémákkal, kiszáradással, álmatlansággal, húgyúti fertőzésekkel kezelték, a már meglévő Addison-kór és a hátfájás mellett.

 

 

Az Addison-kór lényege a mellékvesekéreg működésének idült elégtelensége, amely súlyos esetben az anyagcsere összeomlásához, kiszáradáshoz, keringési elégtelenséghez, majd kómához és halálhoz vezethet. A legjellemzőbb tünetek: idült, súlyosbodó fáradtság; izomgyengeség, étvágytalanság, testsúlyvesztés, a bőr és esetenként a nyálkahártyák sötét elszíneződése (fokozott pigmentációja), émelygés, hányás, hasmenés. Gyakoriak a kedélybetegségek, depresszió, ingerlékenység.

 

 

Megfelelő hormonpótlással e betegség jól kezelhető. Stresszhelyzetben megnő a szervezet igénye a mellékvesekéreg-hormonok iránt, így kezelt esetekben is kevés lehet a szokásos hormonadag. Az Addison-kóros beteg a kezelés hatására nem gyógyul meg, de megfelelő gondozás mellett közel teljes értékű életet élhet.



Pingvin kiadványok

Rendszeresen frissülő akciós kiadványok, a legjobb árakkal. Kattintson és már böngészhet is.

Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége

©2019 © 2017 Minden jog fenntartva! Pingvin Napfény Zrt.