Balázs Andrea: „Stabilan állok a lábamon”

Balázs Andrea: „Stabilan állok a lábamon”

Mielőtt felszállt volna a Görögországba tartó repülőgépre, interjút adott magazinunknak Balázs Andrea. Bár a 43 éves, gyomaendrődi születésű színésznőt Kasszás Erzsiként ismerte meg az ország, számos szerepet tudhat maga mögött. A műfajilag mindenevő, kiváló humorral megáldott színésznő olyan, amilyennek látszik: egy szerethető jó ismerős az utcából.


– Önazonos ember képét sugallja, ezt a kommentelők zöme is megerősíti, nagyon szerethető figurának tartják. Valóban olyan, amilyennek látja a közönsége?


– Nem mutatok mást, mint amilyen vagyok, egyszerűen nem tudok mást mutatni – talán ebben rejlik az erősségem is. Stabilan állok a saját lábamon, ami főleg annak köszönhető, hogy olyan támogató közeg vesz körül születésem óta, amely engedi, hogy saját magam lehessek. Ide értem a családomat, a barátaimat, a hivatásomat.


– Édesapját gyakran emlegeti nyilatkozataiban. Miért annyira hangsúlyos ő az ön számára?


– Mert nagyon erős férfikép, példakép számomra. Egy tragédia árnyékolja be az életünket: 7 évesen elütötték a házunk előtt a testvéremet, aki szörnyethalt, akkor voltam 4 éves. Sok családdal ellentétben, ekkora trauma ellenére, mi nem hullottunk szét, édesapám kősziklaként állt mellettünk és áll a mai napig. Remek a humora és óriási a szíve. Bölcs, sokat tanultam tőle. Fantasztikus pasi. Engem nagyon meg kell fogni ahhoz, hogy jól tudjak működni. Neki mindig sikerül. Naponta beszélünk telefonon, ilyenkor mondom neki: nagyon szeretlek, hét üres faluban nem lakik olyan, mint te. Amikor majdnem 20 évvel ezelőtt bejelentettem otthon, hogy szerelmes vagyok, anyukám azonnal rávágta: reméljük, lesz olyan, mint az apád. Tudta, mit jelent ő a számomra.


– És lett olyan, hiszen majd 20 éve ő a párja. Nem teher a párja számára, hogy az édesapja a példaképe?


– Gáborban, a páromban soha nem élt bizonyítási vágy. Sőt, ha olykor hisztisebb vagyok vele szemben, apukám mindig az ő javára foglal állást. A szerelem és a barátság is olyan, mint a virág: állandó ápolásra van szüksége, és a gyökerét kell keresni. Ha majdnem kiszárad, még akkor is visszahozható az életbe. A kapcsolatunkban nincs pihenés, nem is lehet, folyamatosan egymáshoz csiszolódunk. A férfi-nő szerepeket meg kell tartani, de kölcsönösen segítjük egymást. Ma is bámulattal nézem, amikor ténykedik otthon. Csalódni fog, aki azt hiszi, a lángoló szerelem örökké tart. Idővel más lép a helyébe.


– Az ön számára nincsenek tabuk, őszintén beszél az életéről. Sosem félt attól, hogy visszaél vele a média?


– Bármit elárulok magamról, amivel nem lépek át egy bizonyos határt, ami a családomat bántaná. Például az anyukámról készült fotókat nem mutogatom a nyilvánosság előtt. És más hálószobájában sem illik járkálni, én sem engedem. Nem beszélek olyasmiről, amihez nem értek, például a politika. Csak arról alkotok véleményt, aminek utánanéztem. De a gyermekbántalmazás ellen – amit a súlyom miatt én is átéltem – szót emelek. A nőiesség problémáinak megélését, a háztartásvezetés buktatóit szintén nem rejtem véka alá. Nem vagyok tökéletes, a hajam sem tökéletes mindig, de sokat mulatok magamon. És miért érdekelne, ha olyan képet osztok meg magamról, amelyen nem vagyok kisminkelve? Akik engem követnek az interneten, nem is várnak mást tőlem.


– Saját bevallása szerint is jó szakács, még egy főzős műsorban is láthattuk. Mikor vette először kézbe a fakanalat?


– Vidéki lányként korán megtanultam főzni, és örülök neki, hogy ma már én tudok főzési tanácsokat adni másoknak. Ha anyukám főzött, odaálltam mellé, de ő sosem erőszakolta rám, hogy márpedig csinálnom kell. Apukám és a nővérem is remek szakácsok, én leveses és zöldséges típus vagyok, a sütőtökszezont alig várom, viszont hús nélkül meglennék. A nagy adagjaimból gyakran jut a barátoknak is vacsora. Kosztposztjaim az olcsón kihozható ételekről szólnak.


– Nagy állatimádó hírében áll. Hány kutya van otthon?


– Most négy. Nagy kertes házunk van szerencsére, így a sétáltatás nem a napi rutin része. Színházi kutyák: este 10 után vacsoráznak, amikor hazaérek a színházból. Igazodnak hozzánk, sokat neveltük őket, és rengeteg szeretetet adnak. Egy nehéz nap után olyan jó őket ölelgetni! Állatok között nőttem fel, felelős állattartónak neveltek.


– Gyerekkora Gyomaendrődhöz köti. Ma is visszajár a városba?


– Már csak apukám miatt is rendszeresen járunk haza. Imádom a szülővárosomat, a szívem csücske, 21 évig éltem ott. Mindig végigjárom az utcákat, mert kíváncsi vagyok, mi változott, amióta utoljára voltam otthon. Példás az ottani emberek összefogásra való hajlama, klassz város. Ott jártam iskolába, diákszínjátszózni, versmondásra.


– Ezek szerint már gyerekként eldöntötte, hogy a színészi hivatást választja?


– Már általánosban tudtam, hogy a számok nem a barátaim, ezért a betűk felé fordultam. Hétévesen József Attila-verseket tanultam. Anyukám sokat olvasott, a könyveket ő adta a kezembe. Ruhagyártó középiskolásként diákszínjátszóztam, magával ragadott ez a világ. Izgulós voltam, az vagyok most is. Rendre megnyertem a prózaversenyeket, a szép magyar beszédemért Kazinczy-díjat kaptam. Színművészeti Akadémiára jelentkeztem.


– Sokféle szerep van a háta mögött, mégis az ország Kasszás Erzsiként ismerte meg. Pedig komoly színházi teljesítményei vannak. Van kedvenc műfaja?


– Színházi mindenevő vagyok, legutóbb filmthrillerre hívtak. Először is azt nézem, kikkel játszhatok és ki a rendező. Ha úgy látom, remek lesz a csapat, bevállalom, persze, ha az időm is engedi. Nekem nem szerepálmom van, sokkal inkább „emberálmom”, akikkel szeretnék együtt játszani. Örülök, hogy játszhattam Schubert Évával, Sztankay Istvánnal, Pécsi Ildikóval, Csala Zsuzsával, Pásztor Erzsivel, Györgyi Annával és még sorolhatnám. Csupa nagy név! Annak, aki ezt a pályát választja, üzenem, ez egy véget nem érő tanulás. Helyzetek, szövegek mellett önmagunkról kell tanulni.


– Több színházban is játszik, például 19 éve a Karinthyban is. Miben láthatja most a közönség?


– A Veres1 Színházban 3 darabban, az Ivancsics Ilona és színésztársaiban is ott vagyok, sőt, egy marosvásárhelyi darabban is láthat a közönség októberben. A Karinthy Színházban jelenleg 4 szerepem van. Széles a paletta: a gyerekelőadástól a pszichothrillerig, a klasszikustól a kortársig mindent. Például: Tóték, Acélmagnóliák, Félőlény, Molnár Ferenc Ördöge. Tavasszal egy kortárs darab, a Fat pig vár rám – ez egy kövér nőről szól.


– A súlya miatt érte már bántás; túl tudott ezen lendülni?


– A fiúzásban a túlsúlyom sosem vetett hátra. Ha velem beszélgetett egy fiú, belém lett szerelmes. A dumám, az önazonosságom sokat segített. Nőként nem kellett megküzdenem a nagy hátsómmal. Rengeteg levelet kapok olyanoktól, akiket bántanak a súlyuk miatt, a tanácsomat kérik. Ha ismeretlentől kapom, nem érdekel a bántás. Senki ne utálja magát a kinézete miatt, mindenki úgy tökéletes, ahogy van!

Névjegy: Balázs Andrea 1978. augusztus 28-án született Gyomaendrődön. Bár országos ismertséget számára a boltos Kasszás Erzsi hozott, feltűnt már műsorvezetőként, főzős műsorban, sőt, egy tehetséges fiatalokat gondozó iskolában is tanít. Hosszú színpadi szereplistájában minden műfaj megtalálható, kiemelhető közülük a Margarida asszony című monodráma. A fővárosban él párjával és négy kutyájával.



Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége