Kóbor János: „Nem illik hozzám a nyugdíjasszerep”

Az Omega ikonikus alakjaként 76 évesen nem számít éppen mai gyereknek Kóbor János (Mecky), mégis energikusan ugrálja végig a koncerteket. A zenekar frontemberétől távol áll a klasszikus nyugdíjas lét és a nagypapaszerep.

– Az 57 éves Omega idén végigturnézta az országot és fél Európát Tűzvihar koncertjével, amire november 8-án teszi fel a koronát a Papp László Sportarénában.

– A Nazarethtel közösen teszünk pontot a február óta tartó fellépéssorozat végére, ezzel koronázzuk meg a turnét. A Best of Omega turné progresszívebb, lendületesebb stílusú, ezért is kapta a nevét az 1969-es Tízezer lépés lemezünk Tűzvihar című daláról. Három éve fenyegetőzünk a Testamentum újabb megjelenésével, az Újtestamentummal, mely az elmúlt évtizedek összegzése lesz a mai zenei trendekhez és stílusokhoz igazodva. Jó munkához idő kell, sajnos ez az idén már nem készül el. Nagyon sokat dolgozunk vele, de csak akkor adjuk ki a kezünkből, ha úgy érezzük, tökéletes. Ezért is találtuk ki 2019-re a Tűzvihar turnét.

– Germán, sváb, szász, kelta felmenőkkel büszkélkedhet. A legendás szőke haját is a germán vonalnak köszönheti?

– Kiskoromban tejfehér szőke voltam, most kezdem megint ezt megközelíteni. Állandóan bajom volt a színével. Kamaszkoromban szenvedtem attól, hogy az ikonikus bombázók – Grace Kelly, Marilyn Monroe – szőkék voltak, a férfi hódítók – például Alain Delon – meg barnák. A szomszéd fiú fekete gyerek volt, ő persze szőke akart lenni, én pedig fekete. Tizenéves korunkban egyik nyáron kitaláltuk, hogy ő kiszőkítteti, én meg feketére festem a hajam. De nem stimmelt a csere. Le is vágattam, utoljára életemben. Már nem az volt a lényeg, milyen színű, csak hosszú legyen. Akkoriban jólfésült fiúnak kellett lenni, de nekem az nem jött be. A tanárok különcnek néztek, a szüleim szerint úgy néztem ki, mint egy juhászbojtár. A beatkorszak végül engem igazolt.

– Benkő Lászlóval együtt alapító tag az Omegában, amely elé a Kádár-rendszer nem gördített köveket, sőt!

– A magyarok mindig valamilyen nagy birodalom árnyékában éltek, kis országként nem is volt másra esély. A  Kádár-rendszer próbált elmenni a lehetséges határokig, amit még elbírt a diktatúra. A „legvidámabb barakk” a rockot tolerálta. Persze nekünk is tudnunk kellett, hogy meddig nyújtózkodhatunk. Az osztálytársaimmal a világháború közepén születtünk. A József Attila Gimnázium 3. B matek–fizika tagozatos osztályából páran lazításnak szántuk a zenélést. Ehhez csatlakozott Benkő Laci egy másik iskolából, aki a mai napig kitart az Omega mellett. Nem volt zenei előképzettségünk, sorsolással döntöttük el, ki milyen hangszeren játsszon. Mindenki műszaki vonalra készült, 1966–67-ben diplomáztunk a Műegyetemen, én építészmérnökként. Ez volt a vízválasztó: ki zenél tovább komolyan, és ki indul el a műszaki pályán. Engem nem vonzott a tervezőasztal melletti, akkoriban kreatívnak kicsit sem mondható munka.

– A szülők mit szóltak a zenéléshez?

– Amikor gimisként elkezdtük, nem voltak elragadtatva. Az egyetem mellett aktívan sportoltam, atletizáltam, gátfutó voltam. Nem tudtam biztosan, melyiket akarom csinálni. Sportsérülésem miatt abba is akartam hagyni, az élsport nem vonzott. Azonban az atletizálásnak köszönhető a mai napig nagyon jó állóképességem a színpadon.

– Sportol még?

– Az atlétika után kosaraztam, lovagoltam, síeltem, fociztam, teniszeztem, de hobbiszinten. 15 évvel ezelőtt éreztem először, hogy van térdem, bokám, csípőm, könyököm. Ma már úgy vagyok, ahogy Churchill mondja: csak semmi sport. Direkt módon, legalábbis. Kicsit visszább vettem az intenzitásból, de azért egy tempós gyaloglás jót tud tenni. A tévében csak sportot nézek, azt nagyon szeretem.

– Kamasz lánya bizonyára igényli édesapja aktivitását.

–  Léna 12 éves, ő is szereti a sportközvetítéseket, a Forma–1-et imádja. Sebastian Vettel-rajongó. Ritmikus táncol, de szerintem az ő sportja a röplabda lesz. Az első házasságomból született Dani fiam egyke volt. Nem gondoltam, hogy lesz még gyerekem. Az új kapcsolat koronája egy kislány lett. Az unokáim is lányok, és nagyon örülök neki.

– Klasszikus nagypapának képzeljük el?

– Két dolog nem illik hozzám: a nyugdíjas élet és a nagypapaszerep. Nem tudok leállni. Éppen egy éve volt az egyházi esküvőnk Zsókával (Deme Zsóka – a szerk.) 10 év polgári házasság után. A szertartás visszafogott volt, a balatonaligai kis kápolnában tartottuk a szűk családi és baráti kör részvételével. Jól sikerült, Léna izgatottan várta. Kapcsolatunk Isten előtti megerősítésének szántuk.

– Nyaranta sokat időzik balatoni hajóján.

– Igen, kora nyártól lent vagyok, és a Bajai Halászléfesztivált most sem hagytam ki. Oda kicsit hazajárok, bátaszéki családom révén gyerekkoromban sok időt töltöttem a dél-dunántúli részen. A bajai halászlé nagy kedvencem, de a szegedivel is megbarátkoztam. Ha a Balkán felé turnézunk, hazafelé mindig megállunk Szegeden egy finom halászlére. A nyár a Balatonon telt, az ősz boros rendezvényeket tartogat.  Az Omega is szüretel, egy speciális Omega-bor készül, a Testamentum, tavaly ezer kísérleti példányt palackoztunk, idén már nagyban folytatjuk. Ha otthon vagyok, a Lénával kapcsolatos feladatok rám hárulnak, bár a mai kamaszokhoz hasonlóan ő nagyon önálló. Amerikai iskolába jár, anyanyelvi szinten beszél angolul. Büszke rám, de miattam nem akar szerepelni a tévében.

– Az örökifjú „Meckynek” milyen tervei vannak?

– A novemberi koncertig tervezünk, a hagyományos év végi templomi oratóriumkoncertünk idén sem marad el. 2020-at az Újtestamentumnak szenteljük. Sommás összegzés lesz ez, ami nem azt jelenti, hogy vége az Omegának. Két évvel ezelőtt Somló Tamás és Laux Józsi elment. Azóta azzal is számolunk, amivel korábban nem. Másképpen állunk az élethez. Meg kellett szoknunk a gondolatot, hogy a hosszú távú tervekhez ne ragaszkodjunk.

– Van álma?

– Nagyon örültem, amikor anno szóba került a magyarországi olimpia lehetősége. Úgy éreztem, ez óriási dolog. Kár, hogy megfúrták. Nem kellene kishitűnek lennünk. A vizes vb megmutatta, hogy az ország képes lenne egy olimpia megszervezésére. Mi egyedül a sportban vagyunk nagyhatalom. Az álmom, hogy magyar rendezésű olimpiát láthassak 2024-ben, elúszott. Ha valaha lesz is itthon olimpia, az nagy valószínűséggel már nem az enyém lesz.