Richter Gedeon gyártulajdonos a Dunában végezte

Richter Gedeon gyártulajdonos a Dunában végezte

 

 

A modern hazai gyógyszeripar atyja élete árán sem hagyta magára gyárát.

 

Édesapja komoly vagyont hagyott az 1872-ben Ecséden született Richter Gedeonra, amikor mindössze egyévesen árván hagyta őt, az édesanyja gyermekágyi lázban halt meg. Árva gyerekként Gyöngyösön nevelkedett, majd gyógyszerészgyakornok volt. 1895-ben a Budapesti Tudományegyetemen gyógyszerész oklevelet szerzett kitűnő minősítéssel.

 

A fiatalember ezután több európai gyógyszertárban és gyógyszergyárban tanulmányozta a gyógyszergyártás módszereit. 1901-ben megvásárolta Budapesten a Sashoz címzett patikát, ahol organoterápiás (állati eredetű szervekkel, szövetekkel vagy kivonatokkal történő gyógykezelés)  gyógyszereket állított elő, majd Kőbányán a Cserkesz u. 63. szám alatt felépítette az első magyarországi gyógyszergyárat, melyet vezérigazgatóként irányított. Az első világháború kitörésekor már 24 gyógyszerszabadalma volt. A második világháborúra a gyár már öt világrészre kiterjedő képviseleti hálózattal és 10 leányvállalattal rendelkezett, 34 államban bizományi raktárt létesített.

 

Richter Gedeon hatékony exporttervet dolgozott ki, világhálózat kiépítését határozta el. Megszervezte az első hazai ipari biológiai laboratóriumot, ahol a nemzetközi kutatással egy időben, 1941-ben előállította az első szintetikus ösztrogént. 1924–32 között több mint 50 Richter-képviselet létesült. Az 1930-as években pedig az importellenes intézkedések kivédése érdekében a gyár leányvállalatokat alapított, többek között Angliában, Mexikóban, Lengyelországban és Brazíliában. Ezekben a gyárakban jelentős gyógyszeralapanyag-gyártás folyt.

 

 

 

1939-ben a vállalatot hadiüzemmé nyilvánították. 1943-tól kezdve alapanyaghiány miatt a termelés fokozatosan csökkent, majd 1944 végén leállt.

 

A zsidó származású Richter Gedeont 1942-ben megfosztották vezérigazgatói tisztségétől, majd a gyárból is kitiltották. 1942-től bizalmas munkatársai útján otthonából illegálisan irányította a céget. 1944 őszén a gyár tevékenysége szinte teljesen megbénult, még Svájcba távozhatott volna, de nem akarta elhagyni vállalatát. Feleségét és őt magát Raoul Wallenberg bújtatta több mint ezer más zsidóval együtt.

 

A megszállás után a fiát kimentette Magyarországról, de ő úgy döntött, nem megy innen sehová. Itt maradt, beköltözött a csillagos házba, a nemzetközi gettóba. Innen vitték el a nyilasok decemberben először az Andrássy út 60.-ba, majd a Duna-partra. 1944. december 30-án lőtték bele a Dunába, pár héttel később Pesten véget ért a háború.

 

A háború után az újjáépült Richter-gyár Kőbányai Gyógyszerárugyár néven működött. Mára a Richter nemcsak hazai pozícióját őrizte meg, hanem a régió meghatározó multinacionális gyógyszervállalatává fejlődött. 1972-ben, Richter Gedeon születésének 100. évfordulóján Richter-emlékérmet alapítottak, és az Üllői úti Sas gyógyszertárat emléktáblával jelölték meg. Szülői háza ma iskolaként üzemel, Ecsédi Richter Gedeon Általános Iskola néven.

 

Macskát veszek!

A gyógyszerek hatásvizsgálatának elvégzéséhez 1917-ben állatházat építettek, és több tucat állatot tartottak a telephelyen. A folyamatos munkához csak a macskautánpótlás okozott gondot, ezért Richter kénytelen volt macskákat vásárolni. A gyár kapujára kifüggesztett „Macskát veszünk!” felirat kizárólag az eladó saját macskájára vonatkozott. Hiába. A környék gyerekei válogatás nélkül hordták a macskákat. Átadásukkor esküdöztek, hogy azok a saját macskáik, de rövidesen jöttek a nénikék, hogy eltűnt az ő kedves cicájuk. Így a macskák beszerzése nemcsak költséges, hanem körülményes is volt.



Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége