Múltidéző

Clauder Ottó cseh származású magyar gyógyszerész fél évszázadon át volt a magyar gyógyszerészet számos szakterületének kiemelkedő egyénisége, a szakgyógyszerészképzés úttörője.

A 20. század egyik legtehetségesebb és legnagyobb hatású opera-énekesnője mindent elért, amit az előadóművészi pályán lehet, élete mégis tele volt nehézségekkel és megaláztatásokkal. A decemberi születésű Maria Callasra emlékezünk.

Szebellédy László gyógyszerészprofesszor az elsők között vezette be a modern fizikai-kémiai analízist és az ultra-mikroanalízist. Sokat fáradozott a gyógyszerészképzés és továbbképzés előbbre viteléért. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság 1991-ben a kiemelkedő tudományos munka elismerésére Szebellédy László Emlékérmet alapított.

Goromba, hangos embernek ismerte meg a színészvilág Csortos Gyulát, az ország lakáját, aki súlyos cukorbetegsége ellenére magát nem kímélve, önpusztító életmódot folytatva játszott, mindent beleadva.

Schulek Elemér gyógyszerész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, az analitikai kémia tudományának hazai művelői közül az évszázad második harmadának kiemelkedő egyénisége volt.

Thinagl Szerafin, az első magyar gyógyszerésznő Isaszeg patikusa volt.

A legnagyobb magyar művészek egyikeként élt és alkotott Pécsi Sándor Kossuth-díjas színész, aki immár fél évszázada távozott az élők sorából. Nevét hallva az idősebb korosztálynak talán beugrik az általa előadott Gyermekkori álmok című dal.

Közel 300 magyar és német nyelvű dolgozatában Sztankay Aba részletesen elemezte a forgalomba került új gyógyszereket. Újszerű megállapításaival sok vitát váltott ki a többek között Debrecenben dolgozó patikus.

Kreol Istennő, Fekete Gyöngy, Bronz Vénusz – mindhárom név ugyanazt a híres-hírhedt táncosnőt, Josephine Bakert takarja. Az afroamerikai énekesnő Franciaországban találta meg a számítását, és lett a szabadság szimbóluma.

Klösz György fényképész, festő, a magyarországi városfotózás úttörője és egyik legjelentősebb alakja gyógyszerészdiplomával a zsebében fotózta végig a századforduló előtt álló Budapestet.

„Dédapám, Latabár Endre a magyar színészet úttörője volt. Erről bővebben kortársa, Déryné naplójában olvashatnak, aki többek között ezt írta igazgatójáról: »Mit csináltunk volna mi akkor, ha nem lett volna egy Latabárunk...« Ennyit a dédapámról. Nagyapám, Latabár Kálmán a Nemzeti Színház tagja és a Színiakadémia titkára, apám, Latabár Árpád, az első Latyi (ezt a becenevet ő is a magyar közönségtől kapta) a Király Színház és az ország egyik első számú kedvence volt. Ennyit a származásomról…” – így emlékezett 1962-ben családjáról egy Népszabadságnak írt levelében Latabár Kálmán Latyi, a kor táncos lábú nevettetője.

A nevéhez köthető Kabay-módszer megmutatta az utat az ellenőrzött morfingyártáshoz. Bebizonyítva azt, amiben senki nem hitt: a morfin változatlan összetételben megvan az érett mákban is. Ő az Alkaloida Vegyészeti Gyár megalapítója. Életműve a magyar nemzet hungarikuma.

Gyógyszerész, szakíró, lapszerkesztő, az első debreceni gyógyszeripari és gyógyáru-nagykereskedők egyike volt Rex Ferenc.

Karácsony első napján jött a világra Humphrey Bogart. Az Oscar-díjas színész hollywoodi szívtipróként vonult be a filmtörténet óriásai közé. A Casablanca című film sztárja nyelőcsőrákban halt meg mindössze 57 évesen.

Az első klinikai epidemiológus Goldberger József néven született. Bebizonyította, hogy a pellagra, vagyis „durva bőr” kifejezés a táplálkozással függ össze, a hiánybetegségek közé sorolható. Ezért többször jelölték orvosi Nobel-díjra.