Az osztrák zsidó fülész svédként halt meg

Az osztrák zsidó fülész svédként halt meg

A fül és az egyensúlyérzék kapcsolatának vizsgálatáért kapott Nobel-díjat Bárány Róbert.

Az osztrák zsidó fülész svédként halt megEgyesek szerint magyarul talán nem is tudott a Bécsben 1876. április 22-én született, magyar származású Bárány Róbert. Zsidó édesapja Bárány Ignác banktisztviselő, édesanyja Maria Hock, egy ismert prágai tudós lánya volt.

 

Kiskorában csonttuberkulózis támadta meg, így térdei élete végéig merevek maradtak, ettől függetlenül teniszezett, túrázott. 1900-ban szerzett szülővárosában orvosi diplomát, majd különböző német klinikákon folytatott belgyógyászati és pszichiátriai tanulmányokat. 1905-től a bécsi egyetem fülészeti klinikáján dolgozott.

 

Az első világháború kitörésekor önkéntes orvosként szolgált Przemyslben. 1915-ben orosz fogságba esett, ugyanezen évben Stockholmban neki ítélték a Nobel-díjat, amiről fogsága miatt sokáig nem tudott.

 

A díjat „a vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkásságáért” kapta meg. Báránynak feltűnt, hogy azok a páciensek, akiken vizsgálat előtt fülmosást végzett, gyakran elszédültek – de csak akkor, ha a víz túl hideg vagy túl meleg volt. (A belső fül ívjárataiban 37 fokos folyadék kering – ha a hőmérséklet változik, ez más és más ívjáratba vándorol, ami szédülést okoz.) A szédülést a szemgolyó akaratlan, ritmikus ide-oda mozgása kísérte. A jelenség egy élettani reflexmechanizmusnak felel meg, ez a Bárány-féle kalorikus reakció. Hiánya vagy kóros volta az egyensúlyrendszer zavarát jelzi.

 

1916-ban Stockholmban megtartotta Nobel-előadását. Honfitársai és a szakmabeliek nem méltányolták a munkásságát. A bécsi egyetem nem nevezte ki a fülészeti tanszék rendkívüli professzorává. Az Uppsalai Egyetem meghívta az orr-, fül- és gégeklinika élére, ahol haláláig, 1936. április 8-ig dolgozott.

 

Új hazájában nagy tiszteletet vívott ki. 1925-ben műtéti eljárást javasolt az idült homloküreg-gyulladás gyógyítására, ezért elnyerte a Svéd Orvostársaság jubileumi érmét. Főként elméleti ember volt, a kísérleti eredmények ellenére ragaszkodott teóriáihoz. A csendes, zárkózott tudós boldogan élt feleségével, két gyermekük született. Bár magyar származása vitathatatlan, és magyar Nobel-díjasként tartjuk számon, ő magát osztráknak vallotta.

 

Forrás: Múlt-kor/MTI-Panoráma



Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége