Befőttesüvegben dugdosták Einstein agyát

Befőttesüvegben dugdosták Einstein agyát

Asperger-szindrómában szenvedett Albert Einstein német tudós, akit az általános relativitáselmélet megalkotójaként ismer a világ.


„Igazi »magányos utas« vagyok, és soha nem tartoztam tiszta szívemből sem hazámhoz, sem otthonomhoz, sem barátaimhoz, vagy akár csak közvetlen családomhoz; s e kötelékek közt is, soha nem veszítettem el a távolság érzését és a magányosság iránti vágyamat” – mondta saját magáról Einstein, aki, bár egész életében az emberiségért dolgozott, családjáról szinte megfeledkezett.

Befőttesüvegben dugdosták Einstein agyát
Gyermekkorában magányos volt, nem barátkozott, egyedül építgetett otthon kártyavárakat, vagy fel-alá masírozva dobolt játékdobján. Kortársai kinevették, csúfolták, lököttnek tartották. Az Asperger-szindrómásokra jellemző felfokozott és gyerekes igazságérzet jellemezte, vég nélkül vitatkozott tanáraival, lassabban szemlélt olyan, mások számára hétköznapi dolgokat, mint a tér és az idő. Tanulási és beilleszkedési nehézségei miatt éveken át magántanulóként végezte az elemit, a gimnáziumból meg kibukott. Később főiskolai felvételije sem sikerült, úgyhogy csak egy év múlva kezdhette el tanulmányait.


Felnőttkorában emberi kapcsolataiban nyers, szókimondó, tapintatlan volt, amit a zseni különcségének számlájára írtak. Nem tudott „fecsegni”, ez általában nehézséget jelent az Asperger-szindrómásoknak, mert nem értik, mire jó ez.


Nem foglalkoztatta házasságon kívül, későbbi feleségétől, Mileva Marictól született gyermeke sorsa, akit Mileva Szerbiába visszavonulva szült meg, és adott örökbe. Sokak szerint feleségét is azért „szerette meg”, mert évfolyamtársak voltak a főiskolán, és vele lehetett a fizikáról beszélgetni. Valószínűleg neki nagy szerepe lehetett a relativitáselmélet kidolgozásában, s talán ezért is adta neki oda Einstein válásukkor a Nobel-díj teljes összegét. Később feleségül vette első unokatestvérét, Elsa Lowenthalt.


Mindig felemelte szavát a szabadságjogokat érintő kérdésekben, küzdött az atombombáért, majd az atombomba ellen, a zsidóság felszabadításáért, a négerek jogaiért. Az FBI dossziét vezetett a megbízhatatlan kommunista szimpatizánsról, hírneve azonban megvédte.


A princetoni egyetem boncorvosa, Thomas Stoltz Harvey végezte Einstein boncolását, és agyát a család engedélye nélkül eltulajdonította. Egy befőttesüvegben tárolta közel 20 évig. Nem akart lemondani a szervről, ezért kirúgták. Már a tudós fia, Hans engedélyével küldte meg néhány darabját különböző egyetemeknek. Ott rájöttek, hogy Einstein agyának az a területe, amely a rendszerező és a matematikai képességekért felel, jóval nagyobb volt, mint egy átlagos emberé. Harvey végül átadta a maradványokat a princetoni orvosi egyetemnek.



Kapcsolódó bejegyzések

Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége