Sipos Gazda: „Számomra csak egy évszak van, a nyár, az pedig örök!”

Sipos Gazda: „Számomra csak egy évszak van, a nyár, az pedig örök!”

Napról napra válik egyre ismertebbé az országban Sipos Gazda, alias Sipos József növényorvos, akit sokan Bálint György utódjának tartanak. Februárban ő hozta el a 2019-es Év Agrárembere díjat két kategóriában is.

 

Sipos József növényorvos 1977. szeptember 19-én született Makón. A hódmezővásárhelyi Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskolában érettségizett, a technikum képzés végén megkapta az iskola díját, a Gregus-díjat. A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar elvégzése után, a Debreceni Agráregyetemen, majd a keszthelyi Georgikon Egyetemen diplomázott. Növényorvos, méhész, agrármérnök, tanár. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetemen is oktat. Hódmezővásárhelyen él.

 

Egyre gyakrabban látni a tévében, hallani a rádióban: felfigyelt önre az országos média, kikérik a szakmai véleményét méhészetről, agrárkérdésekben. Sőt, egy Bálint gazdával készült közös fotón is feltűnt az egyik közösségi oldalon. Mit szól a hirtelen jött népszerűséghez?

 

Örömmel veszem, mert a hiteles tájékoztatás és - ismeretterjesztés, a szaktanácsadás, a vegyszermaradék- mentes termékek népszerűsítése a célom. Amikor másfél évvel ezelőtt felkerestem példaképemet, Bálint gazdát, szeretettel és nyitottsággal fogadott engem, a beszélgetésünk alatt felajánlotta a tegeződést. Gyerekként ámulattal néztem az Ablak című televíziós műsort, és buzgón rajzoltam le azokat az ábrákat, amiket a műsorban Bálint György írt fel a táblára. Az ő küldetését folytatom, de nem utánzom munkásságát. Tisztelem értékteremtő tevékenységét, nekem is ez a célom. Mégis modern köntösbe csomagolom a tudásomat: lassan két éve, hogy elindítottam a Sipos Gazda Küldetése programot, igyekszem minél több szakmai fórumon jelen lenni, a tudatosság és a lendület visz előre. Persze, én is hibázom és igyekszem ezekből tanulni, ahogyan a természet jeleiből, változásaiból is. Az a földeáki, termőföldet szerető ember szeretnék maradni, aki szakmájában hiteles és alázatos.

 

Az év elején rangos elismerést kapott, mindjárt kettőt is. Ön kapta a 2019-es Év Agárembere kitüntető díjat növényvédelem kategória győztesként, ráadásul a közönségdíjat is bezsebelte. Ezek szerint nem csak a szakma jutalmazta, a nyilvánosság előtt is népszerű. Sokoldalú agráremberként tud fontossági sorrendet állítani?

 

Elsősorban növényorvos, majd agrármérnök, mérnök tanár, méhész, talaj- és tápanyagutánpótlási mérnök vagyok. Most leginkább a méhészeti vonal foglalkoztat, az akác-és a repcehelyzet miatt keresnek fel legtöbben a médiából is. A balkon, a kiskerti kertészeknek szintén sok kérdésük van, de a szántóföldi károsítókról is nagy az érdeklődés.

 

Mit csinál egy növényorvos?

 

Ahogy az állat- vagy ember orvos is, tüneteket diagnosztizál, méghozzá a növényekét- például a színelváltozások alapján. Kártevők, kórokozók, gyomok elleni védekezési módokat határoz meg, környezettudatos technológiákat alkalmaz. Hiszem, hogy a növényeknek van lelke. Kevesen tudják, de a növényeket is érik stresszhatások, ilyen például a klímaváltozás okozta aszály, mely most is pusztít. Kora tavasszal a nyári hőmérsékletű napok után bekövetkezett drasztikus lehűlés sokkolta a növényvilágot, elfagytak a gyümölcsvirágok. A vízhiány, a túlöntözés, az erős UV-hatás is károsít. A napsütéses órák száma magasabb, ez pedig látható a növények napégést szenvedett szövetein. Ma már mediterrán éghajlati övben élünk a korábbi kontinentális helyett. Ezért nem furcsa, ha a kivi és más déli gyümölcs megterem az ország területén. A szőlő például Szlovákiában és Lengyelország déli területein is beérik újabban. A gabona még bírja a meleget, de a repce már nem: sok kártevő jelenik meg benne és nehéz ellenük a védekezés. A poloska-, darázs- és kullancsinvázió mindenki előtt ismert és egyre több a levéltetű is. Eltűnt a tél, egyenlőtlen a csapadék eloszlása, van viszont orkán. A növények ellenállóképességét is próbára teszi a klímaváltozás, ezért kell tápelemekkel is okszerűen feltölteni őket.

 

Óvodákba, általános- és középiskolákba is előszeretettel hívják előadásokat tartani. Sikerült meghódítania az ifjúság szívét?

 

Minden korosztályt a saját nyelvén szólítok meg: az ovisokat a meséken keresztül, a nagyobbakat kísérletekkel, a középiskolásoknak már komolyabb témákkal készülök. Nagyon szeretem a gyerekeket, a természet, a mezőgazdaság, a madarak, méhek szeretetét szeretném velük megismertetni. Fontos, hogy tudatosítsam bennük: mindennek az alapja a talaj, melynek az ásványi elemei épülnek be az élelmiszereinkbe is. Az egészséges életmód alapja a talaj kiváló tápanyagtartalma.

 

Családi örökség önnél a termőföld, a természet szeretete?

 

Nagyapám azt tanította, alázatosnak kell lenni a termőföld iránt, mert az adja az életet, a kenyeret, és végül ott nyugszik meg a test. Nagyszüleim, szüleim alázattal voltak a természet, a termőföld és az emberek iránt, belém oltották ezek szeretetét. Megtanultam, hogy a tanya körüli világban soha nincs hulladék. Gyerekként is résztvettem a földeáki családi gazdaságunk munkálataiban, mely gazdaság ma is működik. Ezt a szemléletet szeretném továbbadni a felnövekvő generációknak.

 

Köztudott, hogy a gazdáknak tavasztól ősz végéig ad munkát a föld, télen pihenhetnek kicsit. Viszont ön mintha soha nem lazítana.

 

Ez így van. (nevet) Számomra csak egy évszak van, a nyár, az pedig örök.



Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége