Szurokfű

Láz, hányás, sárgaság, bőrbetegségek, még a lepra kezelésére is alkalmazták korábban. Erdélyben a gyapjút színezték vele rozsdabarnára, míg a kozákok a fegyvereiket festették be vele. A néphagyomány szerint a szurokfű távol tartotta a gonosz szellemeket, és elűzte a démonokat. Jellegzetes íze a majoránnára és a kakukkfűre emlékeztet.

A szurokfüvet leginkább tea formájában használták, és használják ma is. Elkészíteni ugyanúgy kell, mint más, hagyományos gyógyteákat. Egy kiskanálnyi gyógynövényre körülbelül három deci forró vizet öntsünk, majd ízlés szerint ízesítsük. Negyedórát hagyjuk állni lefedve, utána fogyaszthatjuk. Érdemes vele gargarizálni is, nagyon jót tesz a gyulladt toroknak.

Nehéz felsorolni, hogy mi mindenre jó még a szurokfű. Csillapítja a torokirritációt, segíti az emésztést, vizelethajtó hatása is van. Megszünteti a székrekedést, kezelik vele a reumát, sőt a köszvényt is. Ha az étvágy fokozására alkalmazzuk, akkor elég étkezés előtt egy csészével meginni belőle. Borogatásként is kiváló, ha reumát szeretnénk vele kezelni. Az elfeküdt nyakra tegyünk szurokfüves, meleg törölközőt, enyhíti, megszünteti a fájdalmat. A teával és a belőle készült illóolajjal is bekenhetjük a fájó testrészeket.

Ha van egy kis időnk, készítsünk belőle gyógybort, a hatása megfizethetetlen. Tépjünk egy nagy marékkal a növényből, tegyük egy vagy két liter borba, és áztassuk egy hétig. Miután leszűrtük, naponta háromszor igyunk belőle egy kis pohárral. Étkezés előtt a gyógybor is javítja az étvágyat, étkezés után pedig könnyíti az emésztést.

A szárított szurokfüvet sokan fűszerként használják, hiszen csodás ízt ad a paradicsomos szószoknak, zöldségmártásoknak, de kipróbálhatjuk csirke- és marhasültek, kolbászfélék, mártások fűszerezésére egyaránt.

Alkalmazása a népi gyógyászatban:

• köhögéscsillapító,

• baktériumölő,

• nyugtató hatású,

• étvágyfokozó.