Létezik-e hatékony gyógynövény fogyásra?

Létezik-e hatékony gyógynövény fogyásra?

A hagyományos fitoterápiában (gyógynövénygyógyászatban) az elhízás kezelésére használt növények általában hashajtó vagy vizelethajtó hatásuknak köszönhetően csökkenthetik a testsúlyt. Van-e olyan gyógynövény, amely tartós és látványos eredménnyel jár?

 

A növényi eredetű szerek közül az erős hatású, úgynevezett bélfalizgató hashajtók tartós alkalmazása számos negatív következménnyel járhat.

 

Görcsös hasfájás, bélnyálkahártya-gyulladás, felszívódási zavarok, szívritmuszavar – a növényi eredetű, kimondottan erős hashajtók kitartó fogyasztása akár ezeket a tüneteket is produkálhatja, tehát több káruk, mint hasznuk lehet. Fogyasztószerként történő alkalmazásuk éppen ezért nem javasolt.

 

Hazánkban leggyakrabban szennalevelet (Cassia sp.), aloe tejnedvet (Aloe sp.) és kutyabengekérget (Rhamnus frangula) használnak ilyen célra – teaként vagy a növények kivonatát tartalmazó étrend-kiegészítőként. Jóllehet a tartós hashajtás a tápanyagok felszívódásának csökkentésével testsúlycsökkentő hatású lehet, a módszer veszélyei jelentősebbek, mint a potenciális előnyök.

 

Az enyhébb hatású, rosttartalmú hashajtók ugyanakkor hosszú távon is biztonságosan alkalmazhatóak. Ezek a teltségérzet fokozásával csökkentik az étvágyat, valamint a cukrok és zsírok felszívódásának gátlásával is hatnak.

 

A rosttartalmú hashajtók között találunk jól ismert növényeket (például útifűmag – Plantago sp., lenmag – Linum usitatissimum), de újonnan divatossá vált növényeket is, mint például a fügekaktusz (Opuntia ficus-indica) vagy az ördögnyelvként reklámozott konjak (Amorphophallus konjac). Ugyan hatásuk nem drasztikus (1 hónap alatt átlagosan 0,5-1 kg csökkenés érhető el megfelelő adagolás mellett), tartós alkalmazás esetén az eredmény is tartós lehet.

 

Kérdés, hogy ez a mérsékelt hatásosság találkozik-e a fogyni vágyók elvárásaival. A forgalmazott termékek magas száma mindenesetre arra utal, hogy reális igény van ezekre a készítményekre – ha másként nem, a diéta kiegészítőjeként.

 

A növényi fogyasztószerekben gyakran megtalálható vizelethajtó növények nincsenek befolyással az energia-háztartásra, az általuk előidézett minimális testsúlycsökkenés tulajdonképpen só- és vízvesztés, amely csak átmeneti eredménnyel jár.

 

Hazánkban ilyen célra jellemzően csalánlevelet (Urtica dioica), lestyángyökeret (Levisticum officinale), gyermekláncfüvet (Taraxacum officinale) és tarackbúza gyöktörzset (Agropyron repens) használnak.

 

A biztonságosan alkalmazható hagyományos európai gyógynövények között nem ismert olyan, amelynek markáns fogyasztó hatása lehet. Ha ilyeneket markáns hatás ígéretével ajánlanak, kezdjünk gyanakodni... Az utóbbi években divatossá váló egzotikusabb gyógynövények között viszont találhatunk olyanokat, amelyek fogyasztó hatása valamelyest igazolt.

  

Forrás: pirulakalauz.hu



Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége