A parlagfű gyógyhatására nincs bizonyíték

A gyógyászati céllal használt növények között a parlagfű csodás hatásairól számos körlevél kering az interneten. Nézzük, mi a valóság.

A parlagfű Magyarországon a gyomok közé tartozik: gyógyászati értéke nincs, viszont allergizáló hatása miatt sokak életminőségét rontja, és hatalmas gazdasági károkat is okoz. Hazánkban több százezerre tehető az allergiások száma, akiknek körülbelül fele a parlagfű pollenjére (is) érzékeny.

Régi gyógynövény?

A parlagfű Észak-Amerikában őshonos növény, csak a 19. században került Európába. Az első világháború után gyorsult fel elterjedése, de igazán nagy területeket az 1950-es évektől foglalt el. Magyarország területén az 1920-as években jelent meg. Épp ezért nem tartozik a régi, hagyományos európai gyógynövények közé, és Amerikában sem volt jelentős a felhasználása. A referenciaként használt régi gyógynövényes könyvek nem említik a parlagfüvet a gyógyhatással rendelkező fajok között. Élelmiszernövényként való felhasználásáról sincsenek megbízható adatok.

A parlagfű nemcsak azért veszélyes, mert a legfontosabb, leggyakrabban allergiát okozó növény, hanem azért is, mert idegen földrészről bekerült ún. özönnövényként nagyon gyorsan terjed. A parlagfű-allergiával az a baj, hogy a gyorsan terjedő növény virágporát a szél továbbviszi, így az is részesül belőle, aki parlagfűmentesen tartja környezetét. Az allergiás betegségek gyakoriságának növekedésére napjainkig nincs egységes magyarázat, de bizonyosnak tűnik, hogy a genetikai okokon kívül a nyugati életmód is fokozza a kialakulás kockázatát.

Megenni a parlagfüvet?

A fiatal, nem virágzó növények nem okoznak pollenallergiát; szájon át elfogyasztva nem várható olyan allergiás reakció, mint amikor a virágpor a légutakba jut. Megenni mégsem javasolt, mivel előfordulhat, hogy az evés közben belélegzett pollentől túlérzékenységi reakció jelentkezik, továbbá fogyasztásával nincsenek hosszú távú tapasztalatok, és tudományos igénnyel nem vizsgálták, hogy mérgező-e emberre.

Fogyasszunk parlagfűterméket?

A legtöbb gyógynövényről évszázados tapasztalattal rendelkezünk arról, mennyire biztonságos a tartós alkalmazás, a parlagfűnél azonban ez teljesen hiányzik. Őshazájában nem tartozik a jelentős gyógynövények közé, Európában rajtunk kívül más nem alkalmazza gyógynövényként. Nincsenek adataink olyan emberekről, akik évtizedeken át tartósan alkalmazták a növényt: hiányoznak a krónikus toxikológiai jellemzőket leíró adatok. Lehet, hogy veszélytelen az alkalmazása, de az is lehet, hogy nem.

Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság a parlagfüvet az ún. nem engedélyezett új élelmiszerek között tartja nyilván. Ezért az EU-ban nem forgalmazható semmilyen, parlagfűből készült élelmiszer, beleértve az étrend-kiegészítőket is. A parlagfű ügyét szívükön viselők nem igyekeznek jól tervezett állat- és emberkísérletekkel igazolni a parlagfű hatásosságát és biztonságosságát, enélkül is el lehet hitetni mindenféle gyógyhatást és el lehet adni sokféle terméket...

Allergiakezelés parlagfűvel

Az allergiások megeszik a parlagfüvet annak reményében, hogy légúti allergiás tüneteik mérséklődnek. Csakhogy a sikeres immunterápia feltétele, hogy az immunrendszer sejtjei megfelelően emelkedő dózisban találkozzanak az allergénnel. A növény „legelésével” ez a pontos adagolás nem valósul meg, részben azért, mert sokan a virágzás előtti állapotban lévő növényt eszik meg – elővigyázatosságból. Ez érthető is, mert az allergiás nem szeretne kockáztatni azzal, hogy az elfogyasztott növény virágpora a légúti nyálkahártyára kerülve tüneteket okozzon, ugyanakkor így a potenciális hatástól is megfosztja magát. Kereskedelmi forgalomban is kaphatóak virágzás előtt begyűjtött parlagfüvet tartalmazó kapszulák, lekvárok. Hogy ezek mire jók, nem tudjuk, az azonban bizonyos, allergiára nem.

Forrás: Dr. Csupor Dezső cikke