Az éjszakai fényszennyezés növelheti a cukorbetegség kockázatát

Napjainkban a Föld lakosságának több mint 80 százaléka ki van téve az éjszakai fényszennyezésnek. Az ebből eredő problémákra és azoknak az élő szervezetre, így az emberre is kifejtett negatív hatásaira csupán néhány éve fordítanak figyelmet.

A legtöbb élőlény, így az emlősök élettani folyamataira is jellemző egy 24 órás, úgynevezett cirkadiánritmus, amelyet egyrészt egy saját „belső időmérő” rendszer vezérel, de amelyre egyúttal számos külső tényező is hat. Az egyik legfontosabb külső stimulus (hatás) a fény.

Az állatoknak is árt

Az éjszakai mesterséges fényforrásoknak való kitettség befolyásolhatja a tobozmirigy éjszakai melatoninszekrécióját (elválasztását), ezáltal közvetlenül hat a cirkadiánritmusra. Számos állatkísérletben kimutatták, hogy az éjszakai fényszennyezés felborítja a rovarok, madarak és az emlősök cirkadiánritmusát, amely korai egyedpusztuláshoz, hosszú távon pedig a biodiverzitás csökkenéséhez vezethet. A mesterséges éjszakai fény az anyagcsere-folyamatokra is hatással van. Mindez rámutat arra, hogy az állatvilág védelme nem merülhet ki a szilveszteri tűzijátékok elleni tiltakozásban – nehezen mérhető össze, de például a lakóházak fölösleges éjszakai „díszkivilágításából” fakadó károk legalább ilyen súlyosak.

Az éjszakai fény és a diabétesz

Az éjszakai műszakban dolgozók nagyobb mértékben vannak kitéve az éjszakai mesterséges fénynek, így náluk nagyobb a kockázata a cirkadiánritmusban bekövetkező zavar megjelenésének. Az elmúlt évtizedekben nagyban megváltoztak a lefekvési és az alvási szokások. A városi életmódot követők általában sokkal tovább maradnak fenn, így sokkal nagyobb mértékben vannak kitéve a mesterséges fényforrásoknak, az ő esetükben ezért egyre jobban felborul az alvás-ébrenlét ritmus. Egyre több a bizonyíték arra, hogy összefüggés van az éjszakai fénynek való kitettség és a diabétesz kialakulása között.

A városi fényszennyezés kockázata

Egy közel százezer személy bevonásával Kínában elvégzett széles körű vizsgálat során azt találták, hogy a városi fényszennyezés zavart okozhat a szervezet vércukorszint-szabályozásában és növelheti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A leginkább fényszennyezett régiókban volt a legmagasabb a diabétesz kialakulásának kockázata. A fényszennyezés összefüggésbe volt hozható megemelkedett vércukorszinttel, inzulinrezisztenciával és a diabétesz kialakulásának kockázatával.

A vizsgálat kimutatta: azoknál, akik a leginkább fényszennyezett helyeken élnek, a cukorbetegség kockázata 28 százalékkal, a magas éhomi vércukorszint rizikója 38 százalékkal, az étkezés utáni magas vércukorszint kockázata pedig 40 százalékkal volt magasabb azokhoz képest, akiknél minimális volt a fényszennyezés.


Kovács Balázs cikke