Van-e nyírfacukor a nyírfában?

Van-e nyírfacukor a nyírfában?

Bár a kérdés abszurdnak tűnik, a nyírfafajok fő összetevői között nem találjuk meg a nyírfacukrot, kémiai nevén a xilitet. Miért nevezték el mégis erről a fáról, és tényleg annyira előnyös-e használata, mint amilyennek a reklámok állítják?

 

A nyírfacukrot (xilitet) elsőként Hermann Emil Fischer állította elő bükkfaforgácsból. Vele nagyjából egy időben Bertrand francia vegyész is előállította ugyanezt az anyagot tölgyfaforgácsból. Így tehát a xilitnek „születésekor” nem sok köze volt a nyírfához.

 

A xilit persze nyírfából is előállítható, sőt ez a nyersanyag jó forrásnak számít, mivel a fa nagy mennyiségű xilánt tartalmaz. A xilán, amely egy xilóz alapegységekből felépülő összetett cukor, xilózzá bontható le, ebből állítható elő a xilit. Egyébként számos gyümölcs, zöldség tartalmaz xilitet, de ipari méretű előállítása xilózból gazdaságosabb.

 

Napjainkban leggyakrabban nyírfából, kukoricaszárból és a kipréselt cukornád maradékából állítják elő, mivel ezek az alapanyagok nagy mennyiségű xilózt tartalmaznak.

 

Miért vált divatossá és miért előnyös a xilit fogyasztása? Elsősorban azért, mert bár kellemes, utóízmentes édes íze van, a kalóriatartalma a répacukorénak mintegy 70%-a, a vércukorszintet pedig jóval kevésbé emeli, mint a répacukor (nádcukor, kristálycukor, kémiailag szacharóz) vagy a szőlőcukor. Kalóriatartalma alacsonyabb, mint a szacharózé, nem mérgező, napi több 10 g (ez meghaladja az édesítésre felhasznált átlagos mennyiséget) több éven keresztüli fogyasztása esetén sem figyeltek meg káros hatásokat. Mindez – a cukorbetegek és fogyókúrázók szempontjából – már önmagában elegendő lenne arra, hogy népszerű, előnyösen alkalmazható édesítőszer legyen, de ezenkívül számos más kedvező hatással is bír.

 

Legalaposabban vizsgált hatása a fogszuvasodást és fogkőképződést gátló aktivitás, amit számos, embereken elvégzett tanulmány igazol. Összességében elmondható, hogy napi 1–67 g xilit elfogyasztása a fogszuvasodás kockázatát 30–85%-kal csökkentette.

 

A fogszuvasodás-gátló hatás oka máig nem teljesen feltárt, ezzel kapcsolatban több elmélet létezik. Az egyik szerint a xilit hatásának lényege, hogy a szájban élő, cukorból savat termelő mikroorganizmusok nem képesek lebontani. Mások szerint a cukoralkohol gátolja a szuvasodást okozó baktériumok szaporodását. Fogszuvasodást megelőző hatása a szorbittal (ez egy rokon szerkezetű cukoralkohol, szintén édesítőszerként használatos) összehasonlítva is jelentős.

 

A xilit alacsony kalóriatartalmú, vércukrot kevéssé emelő, a fogszuvasodás megelőzésében is jelentős, kellemes ízű édesítőszer.

 

Hátrányként említendő, hogy nagyobb dózisban (napi több 10 g) hasmenést okozhat, és az ételek elkészítésénél sem mindig válthatja ki a kristálycukrot: nem karamellizálható, az élesztő nem bontja (nem kel meg a kenyér), tartósításra sem szokás használni. Nem mellesleg az ára többszöröse a szacharózénak és a szorbiténak.

 

Forrás: ködpiszkáló.blog.hu



Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége