Menopauza idején jól jöhet a szója

A menopauza, a menstruáció legalább egyéves kimaradása jellemzően az élet ötödik vagy hatodik évtizedében, a petefészek csökkenő működése következében alakul ki. Ilyenkor fokozódik a szív-érrendszeri betegségek kockázata, a csonttömeg folyamatosan (évi 1-2%-kal) csökken. Az ösztrogénhiányból fakadó következmények, elsősorban a csontritkulás és a szív- érrendszeri betegségek kockázata mérsékelhető ösztrogénpótló kezeléssel. De ez nem mindenki számára megoldás. Dr. Csupor Dezső cikke

A hormonpótlás nem javasolható mindenkinek (pl. melldaganat, májbetegség, hüvelyi vérzés, méhnyakrák kockázata esetén ellenjavallt, vagy ha a kórtörténetben szívkoszorúér-betegség, vénás trombózis, stroke, vagy átmeneti agyi keringészavar van), esetenként pedig a hormonpótlástól való, gyakran alaptalan félelemből utasítják el a páciensek a hormonpótlást.

Ösztrogénhatású növények

Közülük sokan előnyben részesítik az úgynevezett fitoösztrogéneket. A fitoösztrogének olyan növényi vegyületek, amelyek közös jellemzője a valamilyen mértékű ösztrogénszerű hatás. A legjelentősebb étrendi fitoösztrogén-forrás a szója, de a lenmagban, bizonyos növényi csírákban és a szőlőben is vannak fitoösztrogének.

Hatáserősségük elmarad az emberi ösztrogénhormonétól, ezért az ösztrogénszerű aktivitásuk akkor kerül előtérbe, amikor a szervezet hormontermelése csökken (ez normális körülmények között menopauzában fordul elő). Az emberi étrend az étkezési szokásoktól függően eltérő mennyiségben tartalmaz fitoösztrogéneket. Kelet-Ázsiában, ahol az egy főre eső bevitel – elsősorban a rendszeres szójafogyasztás miatt – az európainak több tízszerese (a becsült napi fitoösztrogén-bevitel Ázsiában legalább napi 50 mg, míg Európában legfeljebb 5 mg), számolni kell a növényi ösztrogének krónikus hatásaival.

Segíthet a fitoösztrogén-koncentrátum

A múlt század közepén figyeltek fel arra, hogy a menopauzás tünetek intenzitása, bizonyos daganattípusok előfordulása, a csontritkulás és a szív-érrendszeri betegségek gyakorisága Ázsiában jóval alacsonyabb, mint Európában vagy Észak-Amerikában. Feltételezték, hogy ezek a jelenségek összefügghetnek a fitoösztrogén-fogyasztással – s ezt azóta az esetek többségében, így például a hőhullámokat mérséklő hatást, sikerült is igazolni.

Ma már Európában is egyre több nő fogyaszt fitoösztrogén-koncentrátumot tartalmazó étrend-kiegészítőket. Napi néhány 10 mg fitoösztrogén hatása nem vetekszik a hormonpótló kezeléssel, és a hatás is lassabban alakul ki, viszont biztonságosan, akár tartósan is alkalmazható.

A szója alkalmazása növeli-e a melldaganat kockázatát?

A melldaganatok bizonyos típusai úgynevezett ösztrogénreceptor-pozitívak, azaz a daganatsejteken van egy olyan receptor, ami ösztrogén hatására gyorsabb növekedést eredményez. Az ilyen típusú daganatoknál a hormonpótlás kockázatos lehet. Kérdés, hogy vajon a szójánál ez a kockázat fennáll-e. Több vizsgálat igazolta: ilyen kockázat a szója esetén nincsen. Azoknál, akik menopauza előtt tartósan szója-fitoösztrogént fogyasztanak, a melldaganat kialakulásának kockázata nem nagyobb, sőt alacsonyabb, és ugyanez érvényes azokra is, akik menopauzában kezdenek szóját fogyasztani. Kisebb eséllyel alakult ki azok körében mellrák, akik sok (napi 15 mg-nál több) szója-fitoösztrogént fogyasztottak, amint azoknál, akik keveset.

www. pirulakalauz.hu