A vérnyomásmérés fontossága
Hazánk a hipertóniában (magas vérnyomásban) szenvedők arányát tekintve európai viszonylatban dobogós helyen áll. A magas vérnyomást csendes gyilkosnak is nevezik, mert, bár számos jellegzetes tünetet produkál, azok miatt sokáig mégsem sietünk orvoshoz. Pedig vérnyomásméréssel a gyanú percek alatt igazolható.
A magas vérnyomás tünetei
Az első tünetek egyike lehet a visszatérő, jellemző módon reggel jelentkező fejfájás, a tompa tarkótáji, halántéktáji lüktetés, amely lehajlás esetén fokozódik. Okozhat szédülést, fáradékonyságot is. Gyanús, ha romlik a koncentrálóképesség és az egyensúlyérzék, vagy a szív visszatérően túl szaporán dobog. A gyakori tompa mellkasi nyomás, ok nélküli izzadás, a múló látászavar ugyancsak az első tüneteket jelentik.
A magas vérnyomás szövődményei
Tünetei sok esetben nem okoznak olyan komoly panaszokat, ezért nem is siet az ember orvoshoz, sokszor csak a súlyosabb szövődmények jelentkezésekor derül fény a hipertóniára. Pedig igen súlyos szövődmények alakulhatnak ki: szervkárosodások tünetei közé tartozik például ödémásodás, vagy a szemfenéki képen az erek jellegzetes elváltozásai. A magas vérnyomás először a szemfenéki érrendszert érinti.
Korai szövődmény lehet a kisebb vagy nagyobb erek megrepedése, elsősorban az érfal betegsége vagy gyengesége esetén. Ez a repedés az érrendszer bármely pontján előfordulhat; a főverőér vagy az agyi erek sérülése esetén akár végzetes kimenetelű is lehet (agyvérzés). A végtagi erek szűkülete végső esetben amputációt is szükségessé tehet, a szem ereinek károsodása pedig látásromláshoz, akár vaksághoz is vezethet.
A szív- és érrendszeri károsodás következményeként kialakult szívbetegség tünete lehet többek között a terhelésre jelentkező nehézlégzés, gyakori éjszakai vizeletürítés. Legsúlyosabb következményként a már említett stroke is létrejöhet, illetve szívinfarktus.
Vérnyomásmérési lehetőségek
A hipertónia időben történő felismerésének leghatékonyabb eszköze a szűrővizsgálat, a rendelői vérnyomásmérés. A diagnózis felállításához többszöri, különböző időpontban történő vérnyomásmérés szükséges. Az Európai Nemzetközi Konszenzus a magas vérnyomást nagyobb-egyenlő mint 140/90 Hgmm értékben határozza meg rendelői körülmények között mért mérések esetén.
Otthoni vérnyomásmérés esetén alacsonyabb értéket állapít meg: hipertóniáról beszélünk, ha a vérnyomás 135/85 Hgmm vagy ennél magasabb. Az otthoni vérnyomásmérés hitelesített készülékkel, megfelelő mandzsettamérettel és megfelelő, standard körülmények között kell, hogy történjen.
A hipertónia felismerésének, diagnosztizálásának egyik eszköze az ambuláns vérnyomás-monitorozás (ABPM), azaz a 24 órás vérnyomásmérés, melynek használati idején a beteg eseménynaplót vezet.
Mi befolyásolja a vérnyomásmérés eredményeit?
A vérnyomás függ a testhelyzettől, a napszaktól, az érzelmi állapottól, a fizikai aktivitástól, a mérést befolyásolja a kar vastagsága, a mandzsetta mérete.
Ülő helyzetben a diasztolés vérnyomás 5 Hgmm-rel magasabb, mint fekve, a hát megtámasztásának hiánya is emeli az alsó értéket néhány Hgmm-rel. A keresztbetett lábak a szisztolés, azaz a felső értéket akár 8 Hgmm-rel is emelhetik. A megfeszített karizomzat szintén magasabb vérnyomást eredményezhet.
Vérnyomásmérési eredmények
Kategória |
Szisztolés nyomás (Hgmm) |
Diasztolés nyomás (Hgmm) |
Optimális vérnyomás |
< 120 |
< 80 |
Normális vérnyomás |
120-129 |
80-84 |
Emelkedett-normális vérnyomás |
130-139 |
85-89 |
Kóros vérnyomás - hipertónia |
140 < |
90 < |
I. fokozat (enyhe hipertónia) |
140-159 |
90-99 |
II. fokozat (középsúlyos) |
160-179 |
100-109 |
III. fokozat (súlyos hipertónia) |
> = 180 |
> = 110 |
Izolált diasztolés hipertónia |
< 140 |
> 89 |
Izolált szisztolés hipertónia |
> = 140 |
< 90 |
Vérnyomásmérési módszerek
Oszcillometriás módszer: az automata vérnyomásmérők alapját adja. Lényege, hogy az artéria pulzálása áttevődik a felfújt mandzsettára is.
A tonometria a legpontosabb mérési módszer, viszont nagyon drága. Egy mechanikai tapintófej a csuklóartéria felett folyamatosan érzékeli annak nyomásváltozásait.
Csuklós vérnyomásmérők: kifejezetten túlsúlyos egyéneknél kedvezőbb a használatuk, mivel a csukló átmérőjét a túlsúly kevésbé befolyásolja. A csukló szintjén a verőerekben a vérnyomás kissé eltérő lehet.
Hallgatódzásos, higanyos módszer: A noninvazív (vértelen) módszerek közül az egyik legrégebbi. A könyökhajlatban elhelyezkedő verőér fölé helyezik a fonendoszkópot, a vérnyomásmérő mandzsettáját felfújják a várható szisztolés vérnyomás fölé – ekkor a kar verőerében nincs áramlás, az eret teljesen elszorítják.
Az írás a www.webbeteg.hu cikkei alapján készült.
Bejelentkezés
Új fiók létrehozása