Cserebere fogadom, többet vissza nem adom?

Cserebere fogadom, többet vissza nem adom?

cserebere


A legtöbb esetben fel sem merül bennünk, hogy egy-egy születésnap vagy karácsony alkalmával a szeretteinknek szánt ajándék átadásával szerződéses jogviszony jön létre. Pedig ajándékozási szerződés nemcsak írásban, hanem szóban és ráutaló magatartással (vagyis az ajándék átnyújtásával és átvételével) is létrejöhet. Mit ért a jog az ajándékozás fogalma alatt? Dr. Nagy Emese egyéni ügyvéd segítségével jártuk körül a témát.


Ha nincs ajándékozási szerződés, akkor nem is követelhető vissza az ajándék?

Ennek bizonyítása nehézkes, mindig az adott egyedi ügy dönti el a lehetőségeket megegyezés hiányában.


A polgári jog szerint ajándékozás során az ajándékozó arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott dolog (ingatlan, készpénz, festmény, bútor, stb.) tulajdonjogát ingyenesen, bármiféle ellenszolgáltatás nélkül átruházza a megajándékozottra, aki pedig köteles az ajándékot elfogadni. Jó tudni, hogy a készpénz, valamint a pénzösszeg átutalással történő, ellenszolgáltatás nélküli átruházása is ingóajándékozásnak minősül.

 

Mikor érdemes ajándékozási szerződést kötni?

Ingatlan ajándékozásakor írásba kell foglalni az ajándékozást. A házastársaknak szintén ügyvéd által ellenjegyzett okiratba kell foglalniuk az ajándékozást a szokásosnál nagyobb mértékű ingóságok esetén. Arra azonban nem ad választ a törvény, hogy mi minősül szokásos mértékű ajándéknak. A szokásos mérték meghatározásakor a bírói gyakorlat általában az ajándékozó és a megajándékozott vagyoni helyzetét, a társadalmi szokásokat és az alkalom jellegét veszi figyelembe.

 

– Általánosságban elmondható, hogy egy autó ajándékozása már a szokásosnál nagyobb mértékű ajándékként értelmezhető, azonban egy karácsonyi pulcsi semmiképp sem lesz az – fogalmaz dr. Nagy Emese.

 

A szokásos mértékű ajándék meghatározásának több szempontból is jelentősége van: egyrészt a szokásos mértékű ajándék később nem követelhető vissza, akkor sem, ha az ajándékozó és a megajándékozott között teljesen megromlik a viszony, másrészt szokásos mértékben már a 14. életévét betöltött kiskorú is ajándékozhat.

 

Keretes: Ha nincs ajándékozási szerződés, akkor nem is követelhető vissza az ajándék?

Ennek bizonyítása nehézkes, mindig az adott egyedi ügy dönti el a lehetőségeket megegyezés hiányában.

 

Nincs illeték, hacsak...

Mivel az ajándékozás lényege az ingyenes juttatás, a megajándékozott úgy szerez tulajdonjogot valamely dolog felett, hogy azért cserébe semmilyen „ellenszolgáltatást” nem nyújt az ajándékozónak.

 

Alapvetően a rokonság foka és az ajándék értéke határozza meg az illeték mértékét. Az egyenes ági rokonok (szülő–gyermek, nagyszülő–unoka), a házastársak és a testvérek is mentesülnek az ajándék utáni illetékfizetéstől, az ajándék értékétől függetlenül.

 

Egyéb rokonokra (nagynéni, unokaöcs stb.) és az élettársakra nem vonatkozik az illetékmentesség, ezért ha az ajándék értéke meghaladja a 150 000 forintot, vagy egyébként az ajándékozásról okiratot állítottak ki, akkor a megajándékozottnak illetéket kell fizetnie.

 

Az illeték általános mértéke az ajándék értékének 18%-a, lakás vagy termőföld ajándékozása esetén 9%. Gépjármű ajándékozása esetén az illeték mértéke a gépjármű visszterhes vagyonátruházási illetékének kétszerese. Az ügyvédi költségek viselése megállapodás kérdése, viselheti azt az ajándékozó vagy a megajándékozott is.

 

Visszakérhető-e az ajándék?

Előfordulhat olyan helyzet, amikor visszakérhető.

Például, ha az ajándékozás után az ajándékozó körülményei annyira megváltoznak, hogy a létfenntartása miatt van szüksége a korábban adott ajándékra. Ennek feltétele az is, hogy az ajándék visszaadása a megajándékozott létfenntartását se veszélyeztesse.

Csak az követelhető vissza, ami még megvan a megajándékozottnál. Ha az ajándékba kapott autó már nincs meg, a megajándékozott nem köteles az autó helyett mást adni helyette.

Ha durva becsületsértés, esetleg bántalmazás történik a felek között, szintén szóba jöhet az ajándék visszakövetelése. Súlyos jogsértés a bűncselekménynek minősülő magatartás vagy valamilyen jogi kötelezettség (pl. tartási kötelezettség) megszegése is. De akkor nem, ha csak a viszony romlott meg közöttük. A nézeteltérés, tiszteletlenség önmagában még nem elegendő indok, hogy az ajándékozó visszakérje, amit adott.

Meghiúsult feltevés miatt is sor kerülhet a visszakövetelésre akkor, ha az ajándékozónak valamilyen várakozása volt az ajándékozással kapcsolatban, ami nélkül nem adta volna az ajándékot. Például az elmaradt házasságkötés miatt. Lényeges feltétel, hogy az ajándékozó feltevése nélkül nem került volna sor az ajándékozásra, és a feltevés utólag kell, hogy meghiúsuljon. Az is feltétel, hogy a meghiúsulás ne az ajándékozó miatt történjen.

 

Mikor nem követelhető vissza az ajándék?

Ha az ajándék vagy a helyébe lépett érték a jogsértés elkövetése időpontjában már nincs meg. Vagy ha az ajándékozó a sérelmet megbocsátotta. Vagy az ajándék szokásos mértékű.

Köteles-e az ajándékozott kárpótolni a másik felet, ha már nincs meg az ajándék?

Az attól függ. A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. 6:237. §-a rendelkezik az ajándék visszaköveteléséről:

A megajándékozott nem köteles az ajándék visszaadására, ha az ajándékozó létfenntartását járadék vagy természetbeni tartás útján megfelelően biztosítja.

Ha a megajándékozott vagy vele együtt élő hozzátartozója az ajándékozó vagy közeli hozzátartozója rovására súlyos jogsértést követ el, az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket.

Az ajándékozó visszakövetelheti az ajándékot, vagy követelheti az ajándék helyébe lépett értéket akkor is, ha a szerződő felek számára a szerződéskötéskor ismert olyan feltevés, amelyre figyelemmel az ajándékozó az ajándékot adta, utóbb véglegesen meghiúsult, és enélkül az ajándékozásra nem került volna sor.

 



Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége