Hogyan kezeljük a visszérbetegséget?

A visszérbetegség (varicositas) a felületes vénák kitágulása, kanyargóssá válása, Magyarországon igen gyakori betegség. Becslések szerint a harminc–ötven év közöttiek tizedét érinti, míg a hetven felettiek esetében minden második embernél észlelhetőek a tünetei.

A szív felől a szövetek felé az oxigénben dús vért a verőerek (artériák) szállítják. Miután az oxigént és a tápanyagokat felveszik a környező szövetek, a visszerek (vénák) feladata a vér visszapumpálása a szív felé. Visszere tehát mindenkinek van, így helytelenül használjuk a köznyelvben a „visszeresség” kifejezést a vénák tágulatával járó visszérbetegség jelölésére.

A betegség oka

A visszérrendszer betegségeinek döntő többsége az alsó végtagokon következik be. A felületes vénák kitágulásában kulcsszerepe van a vénabillentyűk elégtelen záródásának. A nem záródó billentyű miatt megnő a nyomás a szívtől távolabbi érszakaszban, emiatt ezeken a területeken kitágulnak, kanyargóssá, merev falúvá válnak az erek.

A vénafal károsodásának másik fontos faktora a fehérvérsejtek „csapdába esése”. A megnövekedett vénás nyomás miatt a kiserekben fehérvérsejtdugók alakulnak ki, amelyek a belőlük felszabaduló enzimek segítségével károsítják az érfalat. A hajszálerek és a kis vénák fala emiatt áteresztővé válik, még több folyadékot és salakanyagot engedve a környező szövetekbe.

Miért alakulhat ki?

A billentyűk elégtelen működése hátterében lehet öröklött hajlam, a kötőszövetek veleszületett gyengesége. A visszérbetegség ezen formáját nevezzük elsődlegesnek. A visszérbetegség másodlagos formájánál a billentyűk nem megfelelő záródása a mélyvénás rendszer elzáródása miatt (mélyvénás trombózis) alakul ki. A mélyvénák vérrög okozta elzáródásának oka pedig lehet műtét, szülés, baleset. A visszeresség két formája keverten is előfordulhat. Akármelyik formája is áll fenn a betegségnek, a szövődmények, a kialakuló bőrtünetek azonosak lesznek.

A családi öröklődés, az életkor, az életmód és a testsúly mellett a szülés a visszértágulat egyik leggyakoribb rizikófaktora, és a szülések számának növekedésével fokozódik a betegség kialakulásának az esélye. Ennek hátterében hormonális tényezőket feltételeznek. Az ösztrogén hatására csökken a kiserek izomzatának rugalmassága, viszont nő a vénafal áteresztőképessége, ami vizenyőhöz vezet. Ezért a megnövekedett ösztrogénszint – például a fogamzásgátlók szedése vagy egyéb hormonpótlás során – megnöveli a visszérbetegségek kialakulásának esélyét.

A túlsúlyosság is hajlamosító faktor. Míg a normál testsúlyúak átlagosan harmada, fele, addig a túlsúlyos felnőttek közel 80 százaléka szenved a betegségben.

Fokozatosan jelentkezik

A visszérbetegség, a krónikus vénás elégtelenség következtében kialakult panaszok (nehézláb-érzés, alsó végtagi duzzanat, ödéma, égő fájdalom, viszketés) lassan, fokozatosan fejlődnek ki.

A betegeknek olyan életmódot ajánlott követniük, amely csökkenti az alsó végtagi pangást. A lábszárban lévő izompumpák rendszeres működtetése nagyon fontos a vénákban lévő vér keringetése céljából. Ez azt jelenti, hogy a nem megterhelő mozgás ajánlatos visszérbetegségben szenvedőknek.

Milyen foglalkozás az ideális?

Amelyik megenged egy kis sétát munka közben, és fizikailag nem megterhelő. Munka közben ne álljon egy helyben hosszú ideig, ha lehet, mozgassa rendszeresen a lábát, járjon helyben.

A hosszú egy helyben ülés sem előnyös, bár kevésbé káros, mint az állás, hiszen alacsonyabb a véroszlop, és nem olyan feszesek az izmok.

A feszes lábizmok ugyanis összenyomják a vénákat, és ezáltal esetenként hosszú ideig akadályozzák az elfolyást. A meleg munkakörnyezet kitágítja a vénákat, így rontja a vénás visszaáramlást.

A magas sarkú, szoros lábbelik viselésekor a láb nem tudja kellőképpen működtetni az izompumpát, amely szintén nagyban rontja a vénás visszaáramlást.

Ajánlott sportok

A sportok közül kiemelkedően jók a vízi sportok, azok, amikor a test vízbe merül. Az úszás nagyon ajánlott a visszérbetegségben szenvedőknek. A testre nehezedő víz nyomása kipréseli az alsó végtagból a vért, a telt visszerek kiürülnek. A hideg víz összehúzza a vénák falának izmait, ez is elősegíti a vénák kiürülését. Az úszás közben működtetett ritmusos lábmozgás működteti az izompumpát, és a vízszintes testhelyzet miatt kisebb a lábakra nehezedő véroszlop súlya.

Előnyben részesítendő a kerékpározás, amely szintén megmozgatja a láb izompumpáit.

Az állandó ugrálással, megerőltető, kimerítő, súlyokkal végzett tornák kerülendők visszérbetegségben szenvedőknek! A túlsúlyra nagyon figyeljen oda, mert a túlsúly olyan, mintha egész nap fölösleges súlyokat hordozna magán!

Visszértágulat nyáron

A dagadt, fáradt vagy elnehezült lábak az első jelei annak, hogy a vénás rendszer nem működik megfelelően. Ha már kialakult a visszértágulat, a panaszok a meleg évszakban tovább súlyosbodnak. A nagy meleg hatására a bőr vérellátása fokozódik. A vénák kitágulnak. Ha a vénabillentyűk már nem zárnak megfelelően, nem akadályozzák meg a vér visszafolyását.

A kezelés módjai

Minden érintettnek ajánlott mihamarabb felkeresni egy vénaspecialistát (flebológus). A vizsgálat ultrahanggal történik, tehát teljesen fájdalommentes, és nem jár kockázattal.

Az orvos diagnózisának megfelelően a probléma súlyosságától függően műtétre is sor kerülhet. Az orvos javasolhat gyógyszeres kezelést. A tüneteket enyhítheti az úszás és a kifejezetten visszérbetegeknek ajánlott tornagyakorlatok, valamint a bioflavonoidok, amelyek megtalálhatóak például a citromban. A vadgesztenye-kivonat is jó hatással van a visszerekre. Sokaknak segíthet rugalmas pólya vagy kompressziós harisnyák előírásnak megfelelő viselése is.

Visszértorna otthon

Rendszeres visszértornával átmozgathatóak a lábszárizmok, így az alsó végtagi pangás ellen hatnak. Például:

• Végezzen bokakörzéseket fekvő helyzetben!
• Végezzen bicikliző lábmunkát fekvő helyzetben!
• Fekvő helyzetben fogjon meg lábaival valamilyen tárgyat (például könyvet), és emelgesse azt!
• Váltakozva álljon előbb lábujjhegyére, majd sarokra!

Hasznos a hideg vizes, vagy a váltott hideg-meleg vizes, alulról felfelé történő lábzuhany. Tartós üléskor a lábakat fel kell polcolni, sőt fekvéskor is célszerű a lábakat alátámasztani, esetleg az ágyláb felőli végét megemelni körülbelül 10 centiméterrel.

Fontos a láb bőrének gondos ápolása, például a sarok berepedéseinek elkerülése, a körmök elővigyázatos pedikűrözése, megelőzve az apró sérüléseket, amelyek különböző szövődmények előidézői lehetnek. Hasonló okból fontos a gyakran előforduló lábgombafertőzés megelőzése, illetve gondos kezelése.