Vegye komolyan a gyakori szédülést!

Élete során szinte mindenki szembesül szédüléssel. Leggyakrabban szerencsére nem utal súlyos betegségre, ám néha meghúzódhat a hátterében komoly baj is. Semmiképpen se vegyük félvállról!

A szédülés valamilyen súlyos probléma ijesztő tünete is lehet. Ha gyakori, akár naponta visszatérő, érdemes komolyabb kivizsgálásnak alávetnünk magunkat.

Milyen lehet a szédülés?

Előfordulhat, hogy úgy érezzük, mintha a környezetünkben lévő tárgyak elmozdulnának körülöttünk, de ennek ellenkezője is megtörténhet: mi magunk fordulunk el azoktól. Képtelenek lehetünk megtartani magunkat a lábainkon, és nem tudunk egyenesen járni. Furcsa reszketeg, bizonytalan érzés is eluralkodhat rajtunk, amikor olybá tűnhet, hogy lebegünk, esetleg forgunk. Mindezekhez sokszor félelem is társulhat.

Forduljunk orvoshoz!

A szédülés állapotát akár fizikai, akár lelki problémák előidézhetik. Mindkét esetben a kiegyensúlyozottság valamilyen szintű megbomlása lehet az eredője. Fontos, hogy mielőtt szakemberhez fordulunk, igyekezzünk minél pontosabban megfigyelni, milyen esetekben jön elő a panaszunk, mennyi ideig tart, milyen testpozícióban fordul elő. Ez nagyban elősegítheti a kiváltó okok minél pontosabb tisztázását. Az okok pontos feltárása az előfeltétele a diagnózisnak, majd a sikeres gyógyításnak. Fordulhatunk a körzeti orvosunkhoz vagy fül-orr-gégészhez. Szükség lehet ideggyógyászati, reumatológiai, belgyógyászati, szemészeti, pszichológiai kivizsgálásra is. Léteznek szédüléssel foglalkozó ambulanciák, ahol a probléma komplex felderítését végzik el. Az időben történő orvosi segítséggel elkerülhetjük az olyan nagyobb bajokat, ami bénuláshoz, súlyos esetekben akár halálhoz is vezethet. Fontos a szédülés okának megállapítása. Fel kell tárni az alapbetegséget, és a kezelést ennek alapján kell végezni.

A leggyakoribb okok

Számos oka lehet a szédülésnek. A leggyakrabban a vérnyomás hirtelen leesésére gyanakodhatunk, de lehet hirtelen magas vérnyomás is. Túlzott meleg, alacsony vércukorszint, a kiszáradás, egyes gyógyszerek mellékhatása szintén előidézheti. Kiválthatja szorongás, neurológiai problémák (pl. a Parkinson-kór), agyi keringési zavar, az egyensúlyszerv megbetegedése vagy akár egy hirtelen mozdulat is. Szédüléshez vezethet a gyorsulás vízszintes irányú mozgása (például autózás), de a függőleges mozgás (például a liftezés) úgyszintén. A tünetekhez társulhat hallásromlás és fülzúgás. Kísérheti hányinger és hányás, dőlési érzés, esés, valamint szemtekerezgés, azaz a szemek ide-oda rezgő, akaratlan mozgása (nystagmus).

Dr. Berényi Imre felnőtt és gyermek fül-orr-gégész, audiológus szakorvos szakértő válaszol

Mi az úgynevezett BPPVbetegség lényege?

Jóindulatú, fejhelyzettől függő, alkalomszerű, rohamokban fellépő szédülést értünk alatta. Nem betegség, csak egy forgó érzést okozó állapot. Ilyenkor az történik, hogy a belső fülben az egyensúly érzékeléséhez szükséges pici kristályok egyike elmozdul a helyéről. Ez váltja ki a hirtelen fellépő szédülést, ami rövid ideig tart. Ez az állapot pozíciófüggő, és általában ugyanazon mozdulatra jelentkezik. A forgó jellegű szédülést többnyire úgynevezett harmonikus tünetek követik: az egyik irányba szemtekerezgés, azaz nystagmus, a másik irányba félremutatás és dőlés. Fejhelyzettől függően a dőlés iránya változik.

Hogyan gyógyítható?

Epley-manőverrel 80 százalékban gyógyítható. Ezzel a manőverrel azelszabadult mészkristályt visszairányítjuk a helyére. Ilyenkor az orvos a problémában érintett ívjáratnak megfelelő tornát elsajátíttatja a beteggel, aki a mozgássorozatot a megadott rendszerességgel akár otthon is el tudja végezni.

Mi jellemzi a vertigót?

A BPPV-től eltérően a vertigo nem forgó, hanem bizonytalan jellegű szédülés, amit úgynevezett diszharmonikus tünetek követnek. Ennek oka lehet agyi keringési zavar, folyadékhiány, cukorbetegség, agydaganat, gyógyszer mellékhatása, szklerózis multiplex, vérszegénység, gerinc- és mozgásszervi panaszok, fejsérülés.

Milyen módon kezelhető?

Fontos a kivizsgálás! Többnyire fülorrgégész, ideggyógyász, szemész végzi. Képalkotó eljárással és laboratóriumi vizsgálattal megállapíthatóa szédülés eredete. Időnként pszichiáter által végzett vizsgálat is felmerülhet. Fel kell tárni az alapbetegséget, és a kezelést ennek alapján kell végezni. Ez lehet műtét, vérnyomás rendezése, vérpótlás, folyadékpótlás káliummal, vércukorszint beállítása, gyógytorna, értágító kezelés. Szükség lehet ágynyugalomra, hányáscsillapításra, B6-vitamin adására.

Jelentkezhet gyermekeknél, kamaszoknál is rendszeres szédülés?

Sajnos természetesen őket sem kerüli el. Leggyakoribb oka esetükben a folyadékhiány, a meleg okozta kiszáradás, vírusfertőzés, cukorbetegség, magas vagy alacsony vérnyomás.

Mikor forduljunk feltétlenül orvoshoz?

Forgó jellegű szédüléssel, többszöri hányással, eséssel, fülzúgással és halláscsökkenés esetén minél hamarabb forduljunk szakemberhez. Enyhébb tünetek jelentkezésekor, továbbá meghatározott fejpozícióban jelentkező szédüléskor szintén keressük fel a háziorvosunkat, hogy a kiváltó okot megkeressék.