Tehetünk a stressz ellen

A folyamatos feszültség vagy idegesség, azaz a stressz korunk népbetegsége, amely szervezetünk válasza a környezet valamely ingerére. Könnyen pánikrohamokhoz, elhízáshoz vagy fogyáshoz, depresszióhoz és egyéb betegségekhez vezethet a túl sok idegeskedés. 

A stressz a szervezet nem specifikus alkalmazkodási reakciója bármely (fizikai, kémiai, pszichés) külső hatásra. A nyugtalan családi légkör, a munkahely feszült hangulata, de még egy zajos szomszéd is állandó nyugtalanságot, szorongást, türelmetlenséget válthat ki, vagyis túlterhelheti az idegrendszerünket. Emellett az élethelyzet megváltozása is nyomást jelenthet, legyen szó válásról vagy házasságkötésről, esetleg munkahelyváltásról. Tudatossággal azonban tehetünk az egészséget súlyosan károsító stressz ellen.

Középpontban az érzelem vagy a probléma

A stresszel való szembenézést megküzdésnek hívják, amelynek egyik módja az érzelemközpontú megközelítés, azaz amikor tudatosan próbáljuk megszüntetni a kellemetlen gondolatokat, és megpróbáljuk száműzni negatív érzelmeinket, azaz megpróbálunk lelkileg távol maradni a stresszt kiváltó ingerforrástól. Ez egy konfliktuskerülő módszer, viszont bizonyos helyzetekben nincs választásunk: egy zsúfolt járműről például hiába szállnánk le, ha messze a munkahelyünk, és sietnünk kell. A megküzdés másik módja viszont a problémaorientált felfogás, amelynek során elemezzük az adott, kellemetlen szituációt, próbálunk alternatív megoldásokat keresni, valahogyan megoldani a helyzetet. Általában az a megfelelő sorrend, ha először mérlegeljük: meg tudjuk-e oldani az adott problémát, és  ha nem, akkor hogyan tudjuk magunkat minél jobban megkímélni a káros hatásaitól. Mindemellett lássuk be, ha külső segítségre van szükségünk, és ne szégyelljük szeretteink, vagy akár a szakember tanácsát, támogatását kérni.

Mozgás és légzés

Nem lehet eleget hangsúlyozni a mozgás egészségre gyakorolt jótékony hatását, ugyanis a rendszeresen végzett, akítv sportolás elégeti a stresszhormonokat, és boldogsághormont, azaz endorfint termel, így hangulatjavító. Amíg a testünk elfárad, lelkünk is megnyugszik. Rendszeres edzés esetén növekszik testünk energiaszintje, ezzel együtt derűlátóbbak leszünk, miközben állóképességünk is javul – így könnyebben birkózunk meg a nehéz helyzetekkel is, önbizalmunk szintén növekedni fog. Kortól és nemtől függetlenül mindenki megtalálhatja a neki való mozgásformát. Nem kell mindennap órákat szánni az edzőtermek látogatására: léteznek már pár perces tréningek, de az is sokat segít, ha autó vagy a tömegközlekedési eszközök helyett biciklizünk vagy sétálunk.

Relaxáljunk naponta

Testünk és lelkünk egyensúlyi állapotba hozását segítik elő a relaxá­ciós módszerek, amelyek során testrészeinkre koncentrálva, a figyelem tudatos irányításával ellazíthatjuk azokat. Ha ez megtörtént – legyen szó egy pár perces gyakorlatsorról vagy egy egész jógaóra programjáról –, lelkünkben is oldódni fog a feszültség. A nyugtató, lazító gyakorlatok könnyen elsajátíthatók, attól függetlenül, mely módszert választjuk éppen, így idővel egyre gyorsabban és könnyebben mehet az ellazulás.

Pozitív stressz

Az úgynevezett pozitív stressz jótékony hatású is tud lenni, mert általa testünk a veszélyhelyzetekre készül fel.  Ennek jellemzője, hogy hiába készíti fel izmainkat az esetleges menekülésre, és emeli meg gyorsan vérnyomásunkat, ugyanolyan hamar el is múlik. Ha azonban hosszabban fennáll a kiváltó helyzet (még ha az pozitív is), akkor ugyanúgy megterheli a szervezetet.