Az életmódváltás buktatói

Aki azt hiszi, hogy az életmódváltás csupán diétával és sporttal letudható, az téved. Ha így lenne, nem kellene újra és újra belevágni. És van olyan is, amikor éppen a nem jól tervezett diéta és sport miatt nem sikerül tartósan változtatni életmódunkon. De akkor hogyan fogjunk hozzá?!

Változtatni, de min?!

Ha az állandó rohanás miatt kellő szabadidő hiányában, illetve rossz idő- és stresszkezelésben szenvedünk, a szervezetünk egyensúlya előbb-utóbb megbomlik; a betegség mindenkit a leggyengébb pontjánál talál el. Az életmódváltás szükségességét általában felismerjük, de a megvalósítás módja korántsem olyan egyszerű. Vajon miért olyan nehéz ez?

Pedig se szeri, se száma az életmódváltáshoz kapcsolódó tanácsoknak, elég, ha az interneten böngészünk a „hasznos” tanácsok után... Csakhogy a vélemények, tippek, elvek, módszerek útvesztője könnyen félreviheti az embert, és nehéz eldönteni, melyik utat válasszuk a változtatáshoz. Kellő tudás hiányában érzelmi alapon tesszük le a voksunkat egy-egy diéta, kúra, életmódváltó program mellett. Nem csoda, ha kísérletezésünk kudarcba fullad.

Hol a hiba?

1. Célkitűzés

A túl magasra rakott léc nehezen megugorható, a kudarc miatt gyorsan elveszíthetjük a kedvünket. Reális célt fogalmazzunk meg!

2. Motiváció

Pontosan írjuk le, mi hajt bennünket a cél felé. Például a nyári bomba alak konkrét szempont, a fogyás önmagában nem az – így nem is biztos, hogy sikerülni fog. Gondoljuk végig, mi az, amiben korlátoz a jelenlegi állapot – mondjuk a folyamatos fejfájás, a fáradékonyság –, és ennek megszüntetését célozzuk meg.

3. Engedjük el a „mindent vagy semmit” elvét!

A változtatás hosszú folyamat, ha egyik nap nem úgy sikerül, mint szerettük volna, ne adjuk fel a tervet! Nem a tökéletességre kell törekedni, hanem a hosszú távon is alkalmazható, sikeres folyamatra. Alkalmazzuk a Pareto-elv 80–20 százalékát a saját életmódváltó programunkban. Ennek lényege egy példán keresztül érthető meg a legegyszerűbben: 10, a változtatáshoz szükséges feladat közül 2 hozza meg az eredményesség 80 százalékát. De vajon melyik lesz az a kettő? Ehhez szinte mindig kell szakember, aki állapotfelmérés után egyénre szabottan kijelöli a szükséges feladatokat.

4. Szakember hiány

Pihenés, mozgás, megfelelő mennyiségű és minőségű folyadék, tartalmas táplálkozás, stresszmentes élet – unásig ismételt szavak, mégsem hoznak tartós eredményt. Miért? Mert, bár vannak, akik nagyon eltökélten akarják a változtatás folyamatát végigvinni, keveseknek sikerül. A lelkesedés ugyanis ide nem elég, ráadásul gyorsan elfogy!

Senki sem látja magát objektíven, pedig fontos lenne tudni, hogy az én szempontjából mi az a 20 százalék, ami a siker érdekében elengedhetetlen. Hiteles, tapasztalattal rendelkező szakember – gyógytornász, mozgásterapeuta, holisztikus egészségszemlélettel bíró – szavára érdemes adni, aki erre tudhatja a választ. Aki nem kér segítséget, de roppant lelkes, könnyen túlzásba viheti a sportot, a diétát – és ezzel többet árt, mint használ.

Hol van már az eredmény?!

Türelem. Az eredményt nem centikben és kilókban kell mérni. Ha az életmódváltást az enervált hétköznapok, a folyamatos fáradtság is indokolta, felüdülést hoz, ha a folyamat hatására ezek megszűnnek. Sokan azért adják fel, mert nem fogynak le azonnal. Csakhogy ne feledjük: nem a csökkenő kilóktól érezzük jól magunkat, hanem attól, hogy harmonikusak, energikusak vagyunk! A kilók előbb-utóbb eltűnnek.

Melyik fogyókúrás étrendet válasszam?

Röviden, egyiket se! (Persze a betegségből adódó diéták ez alól kivételek. A cukorbetegnek diétáznia kell.) A legtöbb fogyást megcélzó étrend életszerűtlen, tarthatatlan, a testet nem hozzák helyre – állítja Koncsek Krisztina gyógytornász, egészségtantanár. A sejtszintű anyagcserét szükséges helyreállítani, mert hiába a drága táplálékkiegészítő, ha a szervezet nem jól működik. Először a szervezet alapvető működését szükséges helyreállítani. Enélkül csak azt tapasztaljuk, hogy a csodaszerekre költött pénzünk fogy, a probléma nem oldódott meg, és a végén feladjuk az életmód-változtatást.

– Ha a testben nincs harmónia, összhang, és csak a túlélésre játszunk, a diéta csak ront a helyzeten, lehet, hogy még nagyobb stresszt hoz a hétköznapokba. Élettani szinten többet visz, mint hoz a konyhára. A speciális étrend nem az első helyen áll a feladatok között, és ugyanez igaz a sportra is. Ha valaki korábban nem sportolt, de eltökélt szándéka, hogy heti 5 intenzív edzéssel indítja életmód-változtató programját, komoly bajokat generálhat a testében. Emiatt szintén kudarcba fulladhat a terv. Jótanács: a fokozatosság elvét követve kezdjen sétával!

A helyes sorrend

A sejtszintű anyagcsere normalizálása az alapja mindennek. Ez meg micsoda?! – kérdezhetjük. Óriási szakirodalma van, ezért csak dióhéjban foglaljuk össze az első lépés lényegét: a sejtszintű anyagcsere akkor fog normálisan működni, ha a légzésünk, pihenésünk és az idegrendszerünk jól funkcionál. Ha szeretne ezen dolgozni, érdemes a témához értő szakemberrel konzultálnia.

A lényeg

A sejtműködés optimalizálása, javítása után második lépésként a vegetatív idegrendszerrel, annak két csoportjával, a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszerrel foglalkozzunk. (Erről korábbi számunkban már foglalkoztunk.) A mozgásszervi feladatok csak ezek után következnek, ehhez kapcsolódik a sport, illetve ezen a szinten érdemes már a táplálkozás reformjához is nyúlni. Bár leírva egyszerűnek tűnhet, de gyakran éveket is igénybe vesz a test élettani működésének helyreállítása. Mivel az egészség a tét, vágjon bele!