A hemoglobinszint eltéréseiről

Fáradékonyság, sápadtság, szédülés, fülzúgás, súlyos esetben fulladás, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, akár szívizominfarktus. Alacsonyabb hemoglobin (Hgb)-érték esetén ezek a vérszegénység legfontosabb tünetei. Mi is az a hemoglobin, és mi történik, ha túl magas a Hgb-érték?

A hemoglobin (Hgb) a vörösvértestek alkotóeleme, egy olyan vastartalmú fehérjemolekula, amely az oxigén megkötéséért és annak szállításáért felelős a keringő vérben. A vörösvértestek az oxigént a tüdőben veszik fel, és a szövetekhez szállítják, helyette a sejtektől a szén-dioxidot a tüdőbe transzportálják.

A vérvizsgálat során a Hgb értékét fejezik ki gramm/liter értékben. Ez információt szolgáltat a normál hemoglobin-tartalomról, a csökkent értékről (vérszegénység, más néven anémia) vagy a fokozott Hgb-értékről (erythrocytosis okozta polycitaemia: a vörösvértestek többlete, magas Hgb-értékkel).

A Hgb normál értéke

Vizsgálati anyag: perifériás vérből vett, alvadásában gátolt vérminta.

Normál tartomány: 120–140 g/l átlagban, nőknél kicsit alacsonyabb az elfogadott alsó normál érték (115 g/l).

Ha a normálisnál alacsonyabb

Alacsonyabb Hgb-érték esetén a vérszegénység tünetei jelennek meg: fáradékonyság, sápadtság, szédülés, fülzúgás, súlyos esetben fulladás, nehézlégzés, mellkasi fájdalom, akár szívizominfarktus. A panaszok, tünetek függnek a vérszegénység mértékétől, a vérszegénység kialakulásának ütemétől (gyors vérvesztés, vérszegénység-kialakulás kifejezett tünetekkel, szövődménnyel járhat, a lassabb, hosszú távon kialakuló mellett a szervezet részben adaptálódik, részben van ideje kompenzálni), az életkortól, illetve a társbetegségektől.

Az alacsonyabb szint okai

Csökkent képződés vagy fokozott vesztés, esetleg mindkettő, továbbá fokozott igény, illetve a vas szállításának vagy felhasználódásának a zavarai.

• Csökkent képződés: különböző anémiák, amelyek kialakulhatnak nem megfelelő vas-, B₁₂-vitamin-, illetve folsavbevitel esetén, felszívódási elégtelenségben (bélbetegség, bélműtét, gyomorműtét). Csökkenhet a Hgb-képződés thalassaemiák (vérképzőszervi betegségek) esetén is, illetve csontvelői eredetű betegségekben, a csontvelő vagy a nyirokrendszer daganataiban.
• Fokozott igény esetén: például serdülőkor, terhesség során.
• Fokozott vesztés: vérzés esetén, amely lehet látványos gyors ütemű vérzés (például sérülés, trauma, gyomorvérzés), de lehet háttérben zajló rejtett vérzés (például aranyér, vastagbéldaganat, hólyagtumor, nőgyógyászati kórképek – mint mióma), ahol nem a vérzés maga dominál, hanem folyamatos kis mértékű vérvesztés vagy vasvesztés vezet vérszegénységhez.
• A vas szállításának vagy felhasználódásának a zavaraiban: idült betegségben, májzsugorban, veseelégtelenségben, szívbetegségben, daganatokban.
  
  

A magasabb hemoglobinszint

A normálisnál magasabb hemoglobinszint legfontosabb tünetei: fejfájás, szédülés, magas vérnyomás, stroke, nagy máj, nagy lép.

A magasabb szint okai

Magasabb Hgb-szint észlelhető krónikus szívbetegség, krónikus tüdőbetegség esetén. Emelkedett Hgb-szint megfigyelhető kiszáradás esetén is (de ez relatív, hiszen csak a vér besűrűsödése miatt észleljük ezt). Hgb-szint-emelkedés észlelhető nagy magasságban élők szervezetében is (a szervezet így ellensúlyozza a csökkent légkörioxigén-kínálatot). Idült csontvelői betegség, a polycitaemia vera egyik jellegzetes tünete a magas Hgb-érték.

Mely paraméterekkel kell együtt értékelni a hemoglobin értékét?

A Hgb-érték mellett a vörösvértestszám, a HTC (hematokrit), MCV (vörösvértest-volumen), MCH (átlagos hemoglobin-tartalom) is értékelendő. Vérképben nézni kell még a fehérvérsejt számát és összetételét és a vérlemezkeszámot is.

A Hgb-eltérés megfejtéséhez pedig számos más laborvizsgálat (például vese- és májfunkció, speciális célirányos vizsgálatok) is szükségesek.

Az írás a www.webbeteg.hu cikke alapján készült.