Lisztérzékenység vagy cöliákia?

A „lisztérzékenység” kifejezés valójában nem egyféle betegséget jelöl: több olyan kórállapot létezik, amit a hétköznapi nyelv így nevez. A legismertebb a cöliákia, amely a búza, az árpa, a rozs egy fehérjekomponense, a glutén által kiváltott autoimmun folyamat következtében létrejövő, főleg a vékonybelet, de valójában az egész szervezetet érintő betegség.

A szervezet hibásan a transzglutamináz enzim ellen termel bizonyos fehérjéket, úgynevezett antitesteket, amelyek megjelennek a vérben. Ennek kimutatásán és a klinikai tüneteken alapul a betegség diagnózisa.

A cöliákia tünetei

A gyermekkori tünetek sokszor nem egyértelműek, éppen ezért lehet nehéz a diagnózis. Sokszor a mással nem magyarázható fáradékonyság, rossz közérzet, étvágytalanság, ingerlékenység, növekedési és súlyfejlődési elmaradás hívhatják fel rá a figyelmet. Típusos emésztőrendszeri panaszok a haspuffadás, visszatérő vagy elhúzódó hasmenés vagy éppen székrekedés, hasfájás, reflux, hányás, fogyás. Sokszor tévesen laktózintoleranciának tulajdonítják a tüneteket, amely gyakran szintén jelentkezik cöliákia mellett kvázi a bélfalkárosodás következményeként.

Elhúzódó és kezeletlen esetben bizonyos nyomelemek, vitaminok hiányállapotai alakulnak ki, változatos panaszokat okozva (vérszegénység, vérzékenység, ödéma, csontritkulás, fogzománc-alulfejlődés, angolkór, hajhullás, bőrszárazság, megnövekedett hajlam a fertőzésekre, nemi érés késése stb.). Ezt a cöliákia által kiváltott felszívódási zavar okozza, amely jelen lehet típusos bélrendszeri tünetek nélkül is, de sokszor látható jele a nagy mennyiségű, zsírfényű széklet. A tápanyagok felszívódásának zavara vezet a növekedési elmaradáshoz.

Az antitestek lerakódhatnak különféle szervekben, így májenzim-emelkedés, vese-, szív- és idegrendszeri tünetek, nyirokcsomó-megnagyobbodás, ízületi, és izomfájdalom, autoimmun bőrkiütés (ún. dermatitis herpetiformis Duhring) is felléphet.

Más autoimmun betegségek is gyakran fordulnak elő társultan, ilyen például az 1-es típusú cukorbetegség, autoimmun pajzsmirigybetegségek, autoimmun májbetegség, epevezeték-gyulladás. 

Diagnosztizálás

A gasztroenterológus szakorvos vérvizsgálatot kér. Ez előtt nem ajánlott hosszú távon gluténmentes diétát tartani, mert az eredmény valótlan lehet!  Ha indokolt, gyomortükrözéssel egybekötött szövettani vizsgálatra is sor kerülhet. 

Mi okozza?

Bizonyos genetikai tényezők ismertek, amelyek hajlamosíthatnak a cöliákia kialakulására, de a pontos ok még nem. Több generáción átívelő családi halmozódás előfordul, illetve gyakrabban alakul ki nők esetében.

Sajnos a betegséget megelőzni nem lehet. Ha valakinek a genetikájában kódolva van a cöliákia, abban bizony ki fog alakulni valamilyen formában, minden óvintézkedés ellenére. Ezt a korai gluténbevezetés sem fogja meggátolni.

Ugyanakkor hiba, ha nem adunk időben glutént a gyermeknek, mert ezzel elősegítjük az allergia kialakulását!

Ha a családban gyakori a cöliákia előfordulása, akkor 2-3 éves korban célszerű vérvizsgálatot végeztetni, hiszen ebben az életkorban gyakori a tünetmentesség, de a káros autoimmun folyamatok már beindultak. Korábbi életkorban lehetőség van genetikai vizsgálatra is, amely a betegségre való hajlamot mutatja meg. 

Gyógyítható vagy kinőhető a cöliákia?

Nem. Aki ebben a kórban szenved, annak az egész életét végigkíséri, nem lehet kinőni, elmúlni sosem fog. Azonban a betegség tünetei nagyon jól karban tarthatóak a gluténmentes diéta szigorú betartásával. Diéta mellett a javulás 3-4 hét elteltével várható, tehát türelmesnek kell lenni!

A diétát megszakítás nélkül, élethosszig szükséges tartani, hiszen a gluténmolekula mindig be fogja indítani a káros autoimmun folyamatokat, ami hosszú távon a szövetek károsodásához vezet. Nemcsak a kellemetlen tünetek elkerülése miatt kell diétázni, hanem azért is, hogy megelőzzük azokat a láthatatlan, és bizonyos idő elteltével már visszafordíthatatlan, életminőséget befolyásoló vagy életveszélyes következményeket, amiket a glutén fogyasztása okoz, például vékonybéllimfóma. 

Fontos tudni!

Többféle betegség létezik, amely a cöliákiához hasonló panaszokat okoz, de nem azonos vele. A cöliákia, azaz a gluténszenzitív enteropathia NEM egyenlő az allergiával és intoleranciával. 

Létezik úgynevezett búzaallergia, amely NEM autoimmun folyamat, hanem allergia. Ilyenkor a búza fogyasztását követően lép fel reakció, például emésztőrendszeri tünetek, könnyezés, orrdugulás, fáradtság, bőrkiütés, súlyos esetben anafilaxia. Ez esetben csak olyan élelmiszerek fogyaszthatók, amelyeknek a csomagolásán fel van tüntetve, hogy teljes mértékben búzamentes (tehát NEM gluténmentes).

Olyan is előfordul, hogy gluténtartalmú élelmiszer fogyasztását követően valakinek típusos bélrendszeri tünetei jelentkeznek, mégsem mutathatók ki az antitestek a szervezetből. Ez az úgynevezett nem cöliákiás gluténérzékenység (NCGS), amely a genetikai hajlam, antitestek és a szövettani eltérések hiánya mellett onnan különböztethető meg a cöliákiától, hogy a panaszok általában rövid idővel (néhány órával vagy az azt követő napon) a gluténtartalmú táplálék elfogyasztását követően jelentkeznek. A tünetek általában enyhébbek, és társbetegségek sem mutathatók ki.

Ezek mellett számtalan olyan betegség létezik, amelynek nincsen vagy maximum közvetett köze van a gabonafélék fogyasztásához, de bél- és általános panaszokkal, felszívódási zavarral járnak, ilyen például az irritabilis bélszindróma, vagy a Crohn-betegség.  

Mi az a glutén?

A cöliákiások nem magára a búzalisztre, hanem annak egy fehérjeelemére, a gluténre érzékenyek. A glutén is egy komplex fehérje, ennek egyik része a gliadin, amely valójában a problémákat okozza. A rozsban és az árpában ez utóbbival egy-egy azonos szerkezetű fehérje található, amelyek ugyanazt az immunológiai folyamatot képesek beindítani. 

A diéta

A lisztérzékenység bármely formája, illetve ételallergia esetén tanulmányozza át az étel összetételét! Cöliákiánál tiltólistás élelmiszer a búza, árpa, rozs, durumbúza, tönkölybúza, kamutbúza, tritikále és az ezek feldolgozott formáit (őrlemények, pelyhek, alkoholos italok) tartalmazó élelmiszerek. Bizonyos felvágottakban, virslikben is van glutén! Nyomokban glutént tartalmazhatnak a szójakészítmények, stabilizátorok, sűrítőanyagok, rizstej, maltóz, maltodextrin, ketchup, mustár, levesporok, szószok, instant kakaó, kávé, illetve gyógyszerek, étrend-kiegészítők is tartalmazhatják. Magasabb rosttartalmú, de gluténmentes gabonák (például hajdina, köles, hántolatlan barna rizs, cirok, lenmag, útifűmaghéj), zöldség és gyümölcs fogyasztásával kiküszöbölhető a rostszegény táplálkozás.

Szerző: Dr. Krenács Dóra