Az asztma világnapja

Az asztma világnapja

Tudta? Május 7-e az asztma világnapja.

 

Napjainkban az asztmás betegek száma is nő. Napjainkban az egyre gyakoribb asztma terjedését nem igazán lehet megállítani. Annak ellenére, hogy egyre hatékonyabb kezelési módok állnak a páciensek és a szakemberek rendelkezésére, mégis  egyre változatosabb és olykor súlyosabb formájukkal áll szemben az orvostudomány.

 

Az asztma a krónikus légúti gyulladásos megbetegedések egyik kiemelt csoportját alkotja. Két fő formáját lehet megkülönböztetni, az úgynevezett allergiás, latinul extrinsic, illetve a nem allergiás, azaz az intrinsic asztmát. Míg az első – amint a neve is jelzi – gyakran párosul kimutatható allergiával, allergiás szénanáthával, addig a nem allergiás asztmásoknál gyakrabban fordul elő orrpolyposis, szalicilát típusú gyógyszerekre való túlérzékenység. A két fajta mind jellegében, mind kezelhetőségében eltér. Alapvetően az asztma egy olyan krónikus légúti megbetegedés, amelynek során a légutak egy külső ingerületre adott válaszreakcióként hirtelen összeszűkülnek, ezáltal a beteg kevesebb levegőhöz jut, légszomjat érez. Általában ezek az ingerek – például por, füst, állati szőrök, pollenek vagy akár a legkevésbé sem elhanyagolható stressz – egy egészséges ember légútjaiban nem váltanak ki ilyen reakciót. Ennek a betegségnek egyik fő jellemvonása a légúti „túlérzékenység”. Az asztmás rohamok alkalmával a légcső és a hörgők simaizomzata görcsösen összehúzódik, a légutakat borító nyálkahártya megduzzad. Fokozódik a nyáktermelés, mindez további szűkületet okoz. Ennek következtében a beteg erőltetett légzésbe kezd, de a szűkület miatt nem jut elegendő levegőhöz. A légutakat bélelő, kimondottan tapadós nyák pedig irritációt, köhögést vált ki.

 

Mi válthatja ki?

A légúti gyulladást okozó ingerek közé sorolható a virágpor, a pollenek, a dohányzás, a házipor, az állati szőrök, a túlzott füst, a hideg levegő és bizonyos légúti fertőzések, de adott esetben a fokozott fizikai terhelés is. Általában az lenne az elsődleges feladat egy asztmás beteg életében, hogy ezektől mentes életmódra törekedjék, s így az allergén anyagokat teljességgel kiiktassa a mindennapokból. Ez azonban sok esetben lehetetlen feladatnak tűnik, hiszen senki sem élhet „üvegbúra alatt”. Természetesen minden apró változtatás – például szőnyegpadló felszámolása, háziállatok távoltartása, dohányzás elhagyása, gyakori porszívózás, hideg levegő kerülése, stb. – sokat javíthat a beteg állapotán.

 

A tünetek

Az elsődleges tünetek közé sorolhatóak: a sípoló jellegű légzés, a száraz ún. ingerköhögés, éjjeli köhögési rohamok, légszomj, terhelhetőség csökkenése és mellkasi szorító érzés. Az asztmás rohamok gyakorisága, illetve azok súlyossága egyénenként változó. Vannak olyanok akik hosszú időn keresztül tünetmentesek tudnak maradni, ám vannak olyanok is, akiknél a köhögés és a sípoló légzés folyamatosan jelen van. A legsúlyosabb esetekben a légzés annyira nehézkessé válhat, hogy az már az életet is veszélyeztetheti.

 

 

 

A diagnózis

Egy asztmás roham alatt nem nehéz magát a betegséget megállapítani, ilyenkor a kiváltó okok felkutatásán van a hangsúly. A rohamok közötti időszakokban azonban a legtöbb páciens légzése normális, és az illető teljesen tünetmentes lehet. Mindez a diagnózis felállítását igencsak megnehezítheti. A kivizsgálás általában a beteg teljes körű meghallgatásán, típusos panaszain alapul. Ez kiegészíthető allergiatesztekkel, hiszen az asztmás megbetegedések többsége az allergiás csoportba tartozik. Mindemellett alapvizsgálatnak számí­tanak a légzésfunkciós vizsgálatok, mint például a csúcsáramlásmérő, azaz spirometriás vizsgálatok, illetve a „gyógyszer-provokációs teszt”. Mivel az asztmára való hajlam örökölhető, így a diagnózis megállapítását nagymértékben segítheti, ha utánajárunk, hogy az illető családjában találkoztak-e már ezzel a betegséggel.

 

A kezelés

 Az asztma kezelését mindenképpen a kiváltó okok felderítésével és annak lehetőség szerinti kiiktatásával célszerű kezdeni. A kialakult hörgőgörcs és a légutak gyulladásának megszüntetésére az asztma kezelésében két jelentős gyógyszercsoport alkalmazható. Amennyiben valaki vissza-visszatérő panaszokkal küzd, akkor hosszú távon alkalmazott „fenntartó” kezelésre van szükség. Ez utóbbi gyulladáscsökkentő szereket és asztma esetében a betegség jellegéből adódóan sokszor szteroid alapú kezelést jelent. A fenntartó kezelés segítségével kivédhetjük az életet veszélyeztető állapotromlás, illetve legrosszabb esetben a légzési elégtelenség kialakulását. E gyógyszereket, belégzőszereket folyamatosan, megszakítás nélkül célszerű alkalmazni rendszeres szakorvosi ellenőrzés mellett. Ezenkívül még vannak olyan készítmények is, amelyek célja a hörgőrendszer azonnali, gyors kitágítása és a fellépő roham mihamarabbi oldása, ezért is nevezik e szereket „rohamoldóknak”. Egy asztmásnak minden esetben magánál kell ezeket tartania. Léteznek olyan szerek is, amelyek az allergiás eredetű asztma esetében az allergénekre való túlérzékenység csökkentésére szolgálnak. Ezeknek a gyógyszereknek és gyógyhatású készítményeknek mindegyike kizárólag szakember javaslatára alkalmazható.

 

Tudta-e?

A padlószőnyegek eltávolításával számos, a lakásban előforduló allergéntől – például házipor, atkák, stb. – szabadulhat meg az asztmás beteg. Az asztmás rohamot megelőzően általában enyhébb tünetek jelentkeznek, ezek időben történő felismerésével elkerülhető a teljes roham kialakulása. Az úszás már kisgyermekkorban is mérsékelheti az asztmás tüneteket. 

 

Forrás: Pingvin Magazin 



Ajánlott termékek

Pingvin kiadványok

Rendszeresen frissülő akciós kiadványok, a legjobb árakkal. Kattintson és már böngészhet is.

Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége

©2019 © 2017 Minden jog fenntartva! Pingvin Napfény Zrt.