Sav-bázis egyensúly

A zöldségek és gyümölcsök legyenek arányban az állati eredetű táplálékokkal. A kémia órán szinte mindenki találkozott különféle savas és lúgos kémhatású anyagokkal. Diákként pedig nagy izgalommal mártogattuk a lakmuszpapírt, hogy meglássuk, milyenre is színeződik el. Hasonlóképpen ellenőrizhetjük reggelenként szervezetünk savasságát, ha megmérjük szánkban a pH-értéket. Ám számítsunk rá, hogy ez közel sem olyan pontos, mint egy vérvizsgálat eredménye!

Ha odafigyelünk a testünk jelzéseire, akár mi is felfedezhetjük, hogyha a szervezetünk sav-bázis egyensúlya felborul. A savasság és a lúgosság a folyadékok egy olyan értéke, amellyel leginkább jellemezhetjük az adott anyagot. Ezt pH-értéknek nevezzük, és ezzel adjuk meg azt, hogy a folyadék melyik csoportba is tartozik. A pH – latinul pondus hydrogenii, angolul pedig power of hydrogen – a hidrogén erejét jelenti. Számtalan nyelvben temérdek megfelelője fordul elő ennek a rövidítésnek, de lényegét tekintve mindegyik a vizes oldatokban található hidrogénionok koncentrációjára utal. Semlegesnek tekintjük a 0-tól 14-ig terjedő pH-skálán a 7-es értéket. Az ennél kisebbet savasnak, a nagyobbat lúgosnak nevezzük. A vér pH-értéke 7,35 és 7,45 között van egy egészséges szervezetben, tehát enyhén lúgos. Ezen érték szinten tartásáért három életfolyamat is felelős, mivel már a normálistól való kismértékű eltérés is komoly következményekkel járhat.

Hogyan marad fenn az egyensúly?

A normális pH-érték fenntartásáról három szinten is gondoskodik a szervezet. A légzés, a vese munkája és az úgynevezett pufferelés útján. A kilégzés során szén-dioxid távozik a testünkből, ezáltal a szervezet képes csökkenteni a vér savasodását; a felgyorsult légzés nyomán lúgosabbá, lelassult esetén pedig savasabbá válik. Így képes a testünk percről percre befolyásolni a vér pH-értékét. Sokszor nem is vesszük észre, de légzésünk lelassul, vagy éppen mélyebbeket sóhajtunk, ezáltal tartjuk szinten a szervezet szükséges lúgosságát. A vese elsősorban a felesleges savmennyiséget képes kiválasztani, ám ez a folyamat több napot is igénybe vesz, és lényegesen lassabb, mint a légzéssel elérhető változás. Az ételekkel bevitt savak eltávolításában, a sav-bázis egyensúly fenntartásában is leginkább ennek a szervnek kell helytállnia. Ezenkívül a vérben megtalálhatóak úgynevezett pH-pufferek is, bár ezek kapacitása csak korlátozott. Ha a szervezetet tartósan terheljük savval, akkor ez utóbbiak rendelkezésre állása önmagában nem elegendő az egyensúly fenntartásához.

Az acidózis

Acidózisnak nevezi az orvostudomány a túlzott savasságot. A leggyakoribb oka: valamilyen anyagcserezavar következtében létrejövő savasodás. Tünetei lehetnek a szapora mélylégzés, a megemelkedett vérnyomás, a hányinger vagy a hányás is. Amennyiben tovább is romlik a beteg állapota,  kimerültség, émelygés, eszméletvesztés, akár kóma is felléphet. Az elsavasodás sokféle módon kialakulhat. A különböző mérgezések, betegségek, mint például veseelégtelenség, alkoholizmus, rosszul kezelt cukorbetegség következtében nagyobb eséllyel következik be, mint egy egészséges szervezetben. Acidózis létrejöhet még a lelassuló légzés miatt is, ugyanis ennek hatására a vér szén-dioxid szintje megemelkedik. Jellemzően a tüdő valamely megbetegedése vagy sérülése, vagy mérgezés – például sok altató bevétele – állhat a háttérben. Az eddigiekhez hasonlóan fáradtság, álmosság jelentkezhet vagy akár kóma is bekövetkezhet. A kiváltó okok megszüntetésével kezelhető csak hatékonyan a betegség.

Az alkalózis

Az alkalózis során a vér lúgossá válik, jellemzően valamiféle anyagcserezavar miatt. Okozhatja sok hányás, túl sok szódabikarbóna fogyasztása vagy a vese sav-bázis egyensúly-szabályozásának felborulása is. Jellemző tünetei lehetnek az izomgörcsök, a fejfájás, esetleg a hányás. Elsősorban elektrolitok pótlásával próbálják a vér pH-értékét helyreállítani. Előfordulhat még a szapora, mély légzés nyomán túl gyorsan kiürülő szén-dioxid miatt is. Ennek hátterében leggyakrabban valamilyen lelki ok húzódik, mint a szorongás vagy a pánikbetegség. Mindezek során jelentkezhet az arc vagy a végtagok zsibbadása, sőt még izomgörcsök is. Nagy magasságokban is bekövetkezhet ez az állapot, valamint egyes légúti fertőzések esetén. Kezelésként általában a légzés tudatos lassítása is elegendő.

Az étkezés

A szervezet sav-bázis egyensúlyának fenntartásához érdemes ismernünk elfogyasztott táplálékainkat.  Sok esetben ugyanis azok az ételek, amelyek savasak, vagy csak annak érezzük őket, nem is befolyásolják a vérünk pH-értékét. Alapvetően a fehérjék felelősek az elsavasodásért. Ez nem azt jelenti, hogy ne fogyasszunk húsételeket, hanem azt, hogy étkezzünk tudatosan. A zöldségek és gyümölcsök legyenek arányban az állati eredetű táplálékokkal, hiszen az előbbiek jellemzően bázikus, míg utóbbiak savas hatásúak. Lúgosító ételek például a zöldségek többsége, például a hüvelyesek közül a zöldbab, de egyes ásványvizek is bírnak ilyen hatással. Savas jellegűek elsősorban a húsok – vörös és fehér egyaránt –, de az édességek többsége is ide sorolható. Kérjük bátran étkezési tanácsadó vagy gasztroenterológus segítségét a helyes étrend összeállításához! Mindezzel elkerülhetjük az elsavasodással járó kellemetlen tüneteket.

Pingvin Tipp:

A dohányzás és alkoholfogyasztás mellőzésével csökken az elsavasodás kockázata. Egyes örökletes tényezők is befolyásolják az anyagcsere-folyamatokat, így népcsoportonként eltérően reagálunk egyes ételfajtákra. A citromsav nem vezet a szervezet elsavasodásához.

Forrás: Pingvin Magazin