Mindjárt felrobbanok! A harag rossz tanácsadó

„A gyűlölet és a harag olyan gyorsan felemészti a szeretetet, mint a rozsda a kert végében lévő régi vasszéket.” (Francine Rivers)

Még a legnyugodtabb természettel megáldottak sem mondhatják el magukról, hogy életük során ne lettek volna jó néhányszor haragosak… A düh bizonyos mértékig természetes reakció egyes helyzetekre, de nem szabad hagyni, hogy eluralkodjon felettünk a mindennapok során!

A düh élettani hatása hasonlít a stressz velejáróira: vérnyomásunk és adrenalinszintünk megemelkedik és élénkebbé válunk. Bal agyféltekénk a „menekülés” helyett a „támadásra” hangolódik rá. Az agy ebben az esetben valójában meg akarja oldani a kialakult testi tüneteket, és ennek következtében gyakran hirtelen felindulásból cselekedhetünk. Éppen ezért érdemes megtanulnunk kezelni dühünket – bár semmiképpen sem az elfojtás a legjobb módszer erre. A belénk szoruló harag nemcsak lelki nyomást gyakorolhat ránk hosszú távon, de megbetegedéseket is okozhat.

Lelki hozadékok

A dühnek több formája létezik. Az érzés a bosszankodástól kezdve az irritáltságon át egészen a dühkitörésig, őrjöngésig terjedhet. Elnyomása nem szűnő feszültségérzetet okozhat. Ilyenkor elég csak egy szikra, és olyanokon vezetjük le harangunkat, akik valójában meg sem érdemlik. Ugyanakkor mérgünk kontrollálatlan formája is komoly bűntudatot okozhat utólag. Ráadásul kapcsolataink megromlásához, gyermekeink szorongásának kialakulásához is hozzájárulhat, és akár még állásunk elvesztésében is szerepet játszhat.

Tegyünk ellene!

Ne gondoljuk, hogy az önkontroll nagyobb erőfeszítésbe kerül, mint dühünk pillanatnyi kiengedése. Egy-egy veszekedés után hasonlóan, sőt jobban elfáradhatunk, és rosszkedvűbbekké válhatunk, mint ha visszafognánk magunkat. Unásig ismert praktika, ám valóban hasznos lehet, ha „elszámolunk tízig”, mielőtt bármit mondanánk. A valóságban ez történhet úgy is, hogy pár órára elvonulunk, hogy aztán higgadtabban állhassunk a másik elé. Ugyanakkor mozgással is levezethetjük a feszültséget. Mindig szedjük össze a gondolatainkat, mielőtt beszédbe elegyednénk e felfokozott értelmi állapotban: fontos kommunikálni nemtetszésünket, ám nem mindegy, milyen stílusban, hangnemben tesszük ezt. Itt is igaz a mondás: minden fejben dől el!

Mitől függ, hogy ki hogyan kezeli, éli meg a dühét?

Sokféle megélése létezik a negatív érzéseknek. Vannak, akik nyíltan, hevesen reagálnak, mások passzívan, de lényegében a szemben álló felet sértő, bántó, frusztráló módon viselkednek. Egyrészt velünk született temperamentumunk határozza meg, hogy miként reagálunk a körülöttünk lévő dolgokra; másrészt neveltetésünk során környezetünkből, elsődlegesen szüleinktől tanuljuk meg a viselkedés alapjait. A düh megélése mindenki számára fontos, nem szabad tabuként kezelnünk ezt a negatív érzelmet, mert vállalása hozzásegít minket lelki egészségünk megőrzéséhez.

Milyen dühkezelési módszereket ismerünk?

Gyors, azonnali dühkezelés a relaxációból is ismert légzőtechnikák módszere, amellyel rövid idő alatt fizikálisan nyugodtabb állapotba kerül a szervezet. Így pedig már könnyebb a további lépéseket mérlegelni, kevésbé cselekszünk elhamarkodottan, időt nyerünk a gondolkodásra. Az önkontroll képessége tehát fejleszthető. Ha tudatosan figyelünk magunkra, sokkal hatékonyabban kezelhetjük saját konfliktusainkat. Az érzelmek felismerése, azonosítása ennek az első lépcsőfoka, hiszen a harag, düh érzése mögött sokszor más érzelmek is meghúzódnak. Ezek, például a csalódottság, megbántottság beazonosítása, illetve a dühöt kiváltó helyzet elemzése segíthet a megfelelő válasz megtalálásában. Ma már tréningeken tanítják a megfelelő stresszkezelést, és ezek bizonyítottan igen hatékonyan működnek.

Vannak olyan betegségek, amelyek velejárói a dühkitörések?

A pszichés betegségek közül a legtöbbre jellemző az érzelmek kontrollálásának nehézsége. Akár a személyiségzavarokat, hangulatzavarokat, szorongásos zavarokat nézzük, szinte mindegyiknél megjelennek az említett problémák, de ugyanígy okozhat indokolatlanul erős dühöt pszichoaktív szer használata, illetve fizikális, testi betegségek is. Ez utóbbiaknál a betegség okozta stressz, szorongás, bizonytalanság, a testi diszkomfort érzése türelmetlenné, ezáltal indulatossá teszi a betegek egy részét, így gyakori a düh megélése is.

Milyen testi károkat, betegségeket okozhat az elfojtás?

Az elfojtott düh rengeteg betegség alapja lehet. Az egyik legtöbbet kutatott terület a szív- és érrendszeri betegségek. Bizonyítottan nagyobb kockázata van a betegség megjelenésének azoknál, akik rosszul kezelik az érzelmeiket. A vérkeringés mellett a hormonrendszerre is hatással van, de említhetjük a gasztroenterológiai problémákat is. Ezek gyökere szintén a stressz, ami a sokszor ki nem fejezett érzelmek okozta feszültségből ered.

Hogyan reagáljunk, ha valaki dühe felénk irányul?

A korábban említett légzéstechnikát a bennünket érő dühös reakció során is gyakorolhatjuk. Ezzel saját dühünket tudjuk kordában tartani, így kisebb valószínűséggel vágunk vissza hasonlóan mérgesen. Ha ezután megpróbáljuk megérteni a másik felet, akár szembesíteni őt saját érzéseivel, illetve a magunk érzéseiről beszélünk neki úgynevezett „én-üzenet” formában, megelőzhetünk egy ingerült vitát, illetve más, a közös megoldás felé vezető útra terelhetjük a konfliktust.