Miért nem szabad legyinteni a bárányhimlőre?

Szeptembertől kötelezővé válik a bárányhimlő elleni védőoltás. A vakcinát a 2018. július 31. után született, 13–16 hónapos gyerekek kapják meg ingyenesen. A bárányhimlőről dr. Prágai Ágnes házi gyermekorvost kérdeztük.

Kiket érint leginkább a bárányhimlő?

A legtöbben 3–10 éves kor között kapják el, de a gyakorlatomban találkoztam 4 hónapos bárányhimlős csecsemővel és 40 éves apukával is, aki óvodás gyerekétől kapta el a betegséget. A bárányhimlőnek nagy a kontagiozitási indexe, ami azt jelenti, hogy 10 fogékony egyén közül 9 beteg lesz, ha érintkezik bárányhimlőssel. A közhiedelemmel ellentétben a bárányhimlő veszélyes fertőző betegség.

Miért számít veszélyesnek?

Ha a várandósság első harmadában lesz bárányhimlős a kismama, elvetélhet, vagy a magzat súlyos fejlődési rendellenességekkel jöhet a világra. A szülés körüli napokban megbetegedett anya újszülöttjén is kialakul a bárányhimlő, ami nagyon súlyos betegség, vénás antivirális szerekkel és védő immunglobulinnal kell kezelni.

A bárányhimlő az újszülöttkor után is veszélyessé válhat. A kiütések területén a bőr elveszti természetes védekezőképességét. A gennykeltő baktériumok itt könnyen a mélybe hatolnak, és gyorsan súlyosbodó, akár szövetelhalást is okozó fertőzést, illetve szepszist okoznak. De maga a vírus is megbetegítheti a tüdőt vagy más belső szervet, szövődményes agyvelő-, agyhártyagyulladást, maradandó süketséget okozva.

Milyen tünetei vannak?

A  lappangási idő 2 hét. Bevezető tünetek nélkül, esetleg láz kíséretében jelennek meg a kiütések, kezdetben csak néhány. A kiütés a hajas fejbőrtől a lábujjakig bárhol előfordulhat. Először csak egy 3-5 mm átmérőjű piros foltocska, melynek közepén gombostűfejnyi hólyag lesz. Az elváltozás viszket, 3-5 nap alatt az egész testet elborítja, a nyálkahártyákon is megjelenhet. Jellemző a különböző stádiumú bőrelváltozás egymásmellettisége. A korán megjelent kiütések már pörkösödnek, másutt még láthatóak a víztiszta, majd zavaros bennékű hólyagok. A beteg a kiütések megjelenése előtt 2-3 nappal már fertőz. Ez a fertőzőképesség megszűnik, ha már minden elváltozás pörkös. Átlagos esetben két hét alatt teljes tünetmentesség érhető el. Ám a vírus nem tűnik el a szervezetből, a gerincvelőben megmaradva a későbbiekben övsömört okozhat, ami idősebb korban rendkívüli fájdalommal jár. Övsömörös betegtől fogékony egyén bárányhimlőt kaphat.

Mit tegyünk a bárányhimlős gyermekkel?

Addig nem mehet közösségbe, amíg az összes kiütése pörkössé nem válik. Tünetmentes testvérére a kitiltás nem vonatkozik. A beteg, ha lázas, kaphat lázcsillapítót, de szaliciláttartalmút nem. Naponta legalább egyszer rövid ideig tusoljon, a bőrről a nedvességet dörzsölés nélkül itassuk le, és szórjuk be hűsítő hintőporral. Ezt naponta többször ismételhetjük. Nagyon fontos, hogy a kiütéseit ne vakarja el, ezért körmeit vágjuk rövidre. A viszketés enyhítésére kaphat antihisztamint. Ha a betegség 5. napja után ismételten jelentkezne láz, köhögés, hasi fájdalom, hányás, fejfájás, bizonytalan járás – azonnal vigyük orvoshoz.

Mely korban adható bárányhimlő elleni védőoltás?

1 éves kor után bárkinek adható. Különösen azoknak a fogamzóképes korban lévő nőknek ajánlott, akik biztosan nem estek át a betegségen. Fontos, hogy a védőoltás második részletét is megkapják a fogantatás előtt 3 hónappal.

Ma Magyarországon 12 kórokozó elleni védőoltás kötelező. Idevehető a gennyes agyhártyagyulladást okozó Meningococcus C elleni védőoltás is, mely nem kötelező, de 0–2 éves kor között csak úgynevezett „dobozdíjat” kell érte fizetni.

A szülő büntetőjogi felelősséggel tartozik a gyermek védőoltásának megtagadásáért. Magyarországon a 98%-os átoltottság biztosítja, hogy azok is védettek legyenek, akik nem kaphatnak védőoltást. Ugyanis nincs kitől elkapni azokat a betegségeket, melyektől az oltások védenek. A bárányhimlő ezalól kivétel.