Mi állhat a pajzsmirigybetegség mögött?

A pajzsmirigy betegségei a szerteágazó tünetek miatt nem, vagy csak későn ismerhetőek fel. A mirigy optimális működéséhez az immunrendszert óvni kell, a stresszt kerülni és egészségesen táplálkozni. A megfelelő jódfogyasztásra is ajánlott törekedni. A dohányzás káros, az alulműködést súlyosbítja.

Hol van a pajzsmirigy?

A belső elválasztású mirigy a légcső előtt pajzsszerűen helyezkedik el. Nőkben maximálisan 18 cm³, férfiakban 25 cm³ térfogatú. A mirigy elsősorban két hormon termeléséért felelős, ezek a tiroxin és a trijódtironin. A hormontermeléshez a szervezetnek jódra is szüksége van. A pajzsmirigy a szervezet anyagcsere-folyamatainak ideális működésért felel. Ha a pajzsmirigy nem megfelelően látja el feladatát, sokféle tünet léphet fel.

Jellemző tünetei

A látható jeleken túl, vagy akár azokat megelőzően is jelentkezhetnek különböző tünetek, amelyek a pajzsmirigy betegségeire utalhatnak.

A fáradtság, álmatlanság pajzsmirigy-alulműködés esetén fordul elő. Gyakori tünet, hogy napi 8-10 óra alvás után is fáradtan, erőtlenül kelünk ki az ágyból, és ez az állapot a nap folyamán sem változik. Túlműködés esetén a nappali fáradtságérzet oka pedig ennek ellenkezője, az éjszakai álmatlanság lehet.

Az alapanyagcsere szabályozása által a pajzsmirigy rendellenes működése testsúlyunkra is hatással van. Pajzsmirigy-alulműködésben (hypothyreosis) a pajzsmirigy túl kevés pajzsmirigyhormont termel, vagy egyáltalán nem működik. Ez a hormon azonban fontos a szervezet számára, mert hiánya lassítja az anyagcsere-folyamatokat és csökkenti a teljesítőképességet. Alulműködés esetén hízás jelentkezhet, a túlműködés pedig súlyvesztést okozhat.

A hangulatingadozás tipikus jel: az idegesség, depresszió, vagy az egyre gyakoribb pánikbetegség is jelentkezhet a pajzsmirigy rendellenes működéséből adódóan.

A magas koleszterinszint szintén intő jel lehet. Pajzsmirigy-alulműködést jelezhet, ha az értékek rendszeres mozgás, diéta hatására sem csökkennek. Túlműködés mellett alacsony koleszterinszint szint jelentkezhet.

A korábbinál erősebb, elhúzódó menstruáció pajzsmirigy-alulműködést jelezhet, míg a ritkábbá váló vérzések, a hosszabb ciklus túlműködésre utalhat. Gyakran a meddőség hátterében is pajzsmirigyprobléma áll.

A hasmenés és az irritábilisbél-szindróma okozója a pajzsmirigy túlműködése is lehet, míg a székrekedést alulműködés is kiválthatja.

A pajzsmirigy betegségei a haj és a bőr állapotában is több elváltozást okozhatnak. Gyakori panasz a haj hullása, szárazzá, töredezetté válása. A bőr is szárazabb, érdesebb lehet.

A pajzsmirigy megnagyobbodásának következtében nyomást gyakorol a légcsőre és a nyelőcsőre egyaránt, így nyakfeszülés alakulhat ki: nyelési és légzési nehezítettség jelentkezhet. Előfordulhat időszakos rekedtség is.

Az izmok és ízületek fájdalma mellett pajzsmirigybetegségre utalhatnak az ún. kéztőalagút-szindróma tünetei is: az öreg-, a mutató- és a középső ujj bizonyos időközönként fellépő zsibbadtsága.

Kiket érint a pajzsmirigy betegsége?

Pajzsmirigybetegségek különös gyakorisággal fordulnak elő serdülőkorban, a változókor és a terhesség idején, illetve az azt követő időszakban. A szülések 10-17 százalékában a szülést követően 2-6 hónap múlva pajzsmirigygyulladás alakul ki, amelynek jellegzetes, sokrétű tünetei az erős szívdobogás, az idegesség, a kimerültség, a testsúlynövekedés és a hajhullás. A pajzsmirigy betegségei gyakori okai a terméketlenségnek, a vetéléseknek, menstruációzavaroknak. 60 éves kor fölött a nők jelentős részének alakul ki valamilyen pajzsmirigy-rendellenessége, ám a legtöbben nem is tudnak róla.

Napjaink jellemző népbetegségeinek hátterében is sok esetben a pajzsmirigy működésének zavara áll. Ilyen tünetek lehetnek például a szívritmuszavarok, a magas koleszterinszint, a pániktünetek, a depresszió vagy az elhízás.

A túlműködéshez (hyperthyreosis, illetve hipertireózis) számos ok vezethet: főleg az autoimmun eredetű Graves-Basedow-kór, illetve például a pajzsmirigygyulladás, a túl sok pajzsmirigyhormon bevitele, vagy a fokozott jódbevitel.

A pajzsmirigy-alulműködést az esetek nagy részében jódhiány okozza. De lehet egy korábbi orvosi beavatkozás következménye is (a pajzsmirigy-túlműködés kezelésének következtében). A hormontartalmú gyógyszerek is tartósan megzavarhatják a pajzsmirigy működését. A kiváltó ok ugyanakkor nagyon sokszor nem tisztázható, autoimmun folyamat eredményeként lép fel.

A pajzsmirigybetegségek kialakulásában is fontos szerepet játszik az öröklött hajlam. Ha a családban korábban előfordult ilyen probléma, akkor fokozottan ügyeljünk a tünetek korai felismerésére!

A diagnózis felállítása

A vizsgálat során elengedhetetlen a beteg tüneteiről történő részletes kikérdezése és fizikális vizsgálata, a pajzsmirigy tapintása.

A laboratóriumi vérvizsgálatok a szerv aktuális működéséről adnak felvilágosítást. Az agyalapi mirigy által termelt TSH-, illetve a pajzsmirigyhormonok FT3- és FT4-szintjének és a pajzsmirigy gyulladását jelző anti-TPO-szintjének meghatározása jelzi a szerv aktuális funkcionális állapotát. Az adatok értékelése minden esetben az orvos feladata!

A pontos diagnózist segíti az ultrahangvizsgálat is, amelynek segítségével a pajzsmirigy felépítésére (göbös jellegére), a gyulladás fennállására, daganatok jelenlétére lehet következtetni. A vizsgálat nemcsak fájdalommentes és gyorsan elvégezhető, de a pajzsmirigy egészének állapotáról is képet ad. Alkalmas arra, hogy segítségével vékony tűvel végzett biopszia (mintavétel) révén eldönthessük a folyamat jó- vagy rosszindulatúságát. Az idejében felismert elváltozások az esetek többségében gyógyszeres kezeléssel hatékonyan orvosolhatóak.

Az írás a www.webbeteg.hu cikkei alapján készült.