Kinek segít a meghatalmazás és a megbízás?

Gyakran előfordul, hogy távollét vagy tartós betegség miatt nem tudjuk személyesen intézni az ügyeinket, ezért meghatalmazunk valakit, hogy járjon el a nevünkben. Dr. Nagy Emese egyéni ügyvédet a meghatalmazás és a megbízás hasznáról kérdeztük.

Nem mindegy, hogyan és kire bízzuk fontos ügyeinket, ugyanis a meghatalmazottunk szerződést írhat alá, nyilatkozhat helyettünk, és az ő nyilatkozatai alapján mi leszünk valamire jogosultak vagy kötelezettek.

– Ha nem megfelelő formában vagy nem a megfelelő személynek adjuk a meghatalmazást, a felesleges ügyintézésnél – és az ezzel járó időpocsékolásnál – sokkal többet is bukhatunk: meghiúsulhat az ügylet, és akár anyagi kárunk is keletkezhet – hívja fel a figyelmet dr. Nagy Emese. Ezért gondoljuk át, kinek és mire adunk meghatalmazást!

Tényleg csak megbízható személynek adjunk írásos engedélyt arra, hogy a helyünkben járhasson el ügyeinkben, valamint nem árt, ha tisztázzuk, pontosan mire is adunk engedélyt.

Olyan, mint a szerződés, de mégsem

A meghatalmazásnak ugyanolyan formai követelményeknek kell megfelelnie, mint annak a szerződésnek, amelyet a meghatalmazás alapján kötne meg a meghatalmazott (például ha a meghatalmazott ingatlan-adásvételi szerződés megkötésére is jogosult, akkor az ingatlan-adásvételi szerződés formai követelményeinek is meg kell felelnie a meghatalmazásnak, így szükséges rá ügyvédi ellenjegyzés).

Figyelemmel arra, hogy a meghatalmazás nem szerződés, hanem egy egyoldalú címzett jogügylet, így annak érvényességéhez nem szükséges a meghatalmazott aláírása, ellenben az igen, hogy a meghatalmazást a meghatalmazott elfogadja, de ez történhet külön okiratban is.

A visszaélések elkerülése érdekében érdemes belefoglalni a meghatalmazásba, hogy az meddig érvényes.

A formaiság kedvéért a fejlécben is külön feltüntethető, hogy pontosan mi a tárgya a meghatalmazásnak.

1. Figyelni kell arra, hogy ha nyomtatott formában készül a meghatalmazás, akkor két tanúnak is alá kell írnia.
2. Ha elejétől a végéig saját kézzel írjuk, és a végén aláírjuk, akkor nincs szükség tanúkra.
3. Egyes ügyekben – például egy hagyatéki tárgyalás vagy bírósági peres eljárás esetében – nem hatalmazhatunk meg akárkit a képviseletünkre, csak törvényben meghatározott személyeket (például egyenes ágbeli rokon, testvér, ügyvéd). Szerteágazó, bonyolult ügyben érdemes ügyvédet meghatalmazni.
4. Az egyszerű polgári jogi ügyletekben (adásvételi szerződés, ingatlankiadás, autóvásárlás) bárki meghatalmazható.
5. Ha nemcsak banki és postai, hanem egyéb hivatalos ügyek intézésére hatalmazunk meg valakit – például a férj vállalkozása ügyeinek intézését rábízza a cégben szintén tag feleségére, amíg hosszabb ideig külföldön tartózkodik –, nem feltétlenül lesz elegendő a magánokiratba foglalt meghatalmazás. A meghatalmazásban érdemes kiemelni azokat az ügyeket, amelyek biztosan elő fognak fordulni (például banki ügyek, hivatalos iratok átvétele a postástól stb.)
   1. Alapszabály, hogy mindig az adott ügyben illetékes szerv elvárásainak tartalmi és formai szempontból is megfelelő meghatalmazást kell készíteni.
   2. Ha biztosra akarunk menni, forduljunk közjegyzőhöz, mivel a közjegyzői okiratba foglalt, vagy aláírás-hitelesítéssel ellátott meghatalmazás szinte minden hatóságnál, intézménynél felhasználható. A közjegyző által készített meghatalmazás ugyanis közokirat, amely különleges bizonyító erővel bír, azaz a benne foglalt tényeket és eseményeket közhitelesen tanúsítja. Ha ügyvédet hatalmazunk meg, ott erre nincs szükség, az erre vonatkozó szabályokról a választott ügyvédünk tudni fogja.

A megbízás és a meghatalmazás nem egy és ugyanaz. Lényeges különbség van köztük!

A megbízási szerződés kétoldalú, a megbízó részére való tevékenység kifejtésére irányuló szerződés. Ezzel szemben a meghatalmazás egy egyoldalú nyilatkozat, vagyis a meghatalmazó adja a meghatalmazott részére.

A meghatalmazással képviseleti jog keletkezik, és nyilatkozat tételére jogosít, de önmagában nem kötelez, mint egy szerződés. Például adhatunk meghatalmazást a szomszédnak, hogy vegye át a postánkat a nyaralás ideje alatt, de ezzel nem kötelezzük őt arra, hogy elmenjen a postára feladni a leveleinket.

A megbízás a megbízó és a megbízott közötti viszonyt rendezi. A megbízási szerződés azonban önmagában nem biztosít képviseleti jogot is.

Például amikor megbízunk egy ügyvédet, hogy készítsen el egy szerződést, akkor a szerződés elkészítésére szóló megbízás nem jelenti egyben azt is, hogy az ügyvéd helyettünk alá is írhatná a szerződést. A nevünkben történő aláírásra csak akkor van lehetőség, ha erre meghatalmazást adunk.

A meghatalmazás tartalmi elemei

 1. a meghatalmazó és a meghatalmazott neve;

 2. a meghatalmazó és a meghatalmazott azonosítására alkalmas adatainak megjelölése, amely alapján a meghatalmazót és a meghatalmazottat teljes bizonyossággal azonosítani lehet;

– Természetes személy esetén a következő adatok: családi és utóneve, születési hely, születési idő, anyja születési családi és utóneve, meghatalmazott postacíme, amennyiben a meghatalmazás teljesítése során postai kapcsolattartás is szükséges.

– Jogi személy, gazdasági társaság és szövetkezet esetén a következő adatok: cégnév, székhely, adószám, cégjegyzékszám; egyesület, alapítvány esetén a következő adatok: név, székhely, adószám, bírósági nyilvántartásba vétel száma.

– Ügyvédnek adott meghatalmazás esetében az ügyvédi igazolvány számának vagy az ügyvéd kamarai azonosító számának (KASZ-szám) megadása az eljáró ügyvéd azonosításához elegendő.

 3. a meghatalmazás tárgya, a rendelkezési jog körének egyértelmű megjelölésével; (például tartozásrendezési kérelem, ingatlan tehermentesítése)

4. a meghatalmazás érvényessége;

– A meghatalmazás lehet teljes körű vagy korlátozott. Korlátozott meghatalmazás esetében tartalmaznia kell a konkrét jognyilatkozatot vagy konkrét ügykört, amelyre a meghatalmazó feljogosítja a képviselőt (például tájékoztatás a követeléssel kapcsolatban, egyeztetés a tartozásrendezési lehetőségekről, eljárás ingatlan-adásvétel esetén, jelzálogjogtörlési dokumentum átvétele).

– Időbeli korlát esetén a meghatalmazásnak tartalmaznia kell érvényességének időtartamát (például 60 nap), vagy a lejárat, megszűnés pontos dátumát. A meghatalmazás eltérő kikötés hiányában visszavonásig érvényes.

5. a meghatalmazás kelte (hely és időpont);

6. a meghatalmazó aláírása (ügyvédi meghatalmazás esetén az ügyvéd aláírása is);

7. magánokiratba foglalt meghatalmazás esetén 2 tanú neve, lakcíme, aláírása (ügyvédi meghatalmazás esetén nem szükséges).