Januári népi hiedelmek

Baromfit és halat nem szabad enni az új év első napján, ezt mindenki tudja! Ennél azért jóval több népszokás, hiedelem maradt fenn a régi időkből az utókor számára. Mutatjuk!

Január 1. – Újév

A Julius Caesar-féle naptárreform után, i. e. 153-tól vált évkezdő nappá. Hazánkban a Gergely-féle naptárreform 1582 óta vált általánossá. Régen szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról házra járva, amiért a háziak megkínálták a köszöntőket.

Halat ne együnk ezen a napon, mert elúszik a szerencsénk. Helyette itt a lencse, rizs, köles: a sok apró mag sok pénzt hoz az új évben! A malac befelé túr, így a szerencsét nem ki a házból, hanem be a házba túrja. Ezért szokás malacsülttel indítani az évet.

E napon tilos a mosás, a teregetés, a varrás. A szemetet sem szabad kivinni, mert a szerencsét is kiönthetjük a házból. Pénzt ne adjunk kölcsönt, orvost ne hívjunk, ne menjünk hozzá, mert akkor egész évben betegeskedhetünk. A baromfi hátrakaparja a szerencsét, ezért ezt ne együk!

Ezen a napon amelyik leánynak először viszi el a kutya a kocsonyacsontját, az megy leghamarabb férjhez. Híres mondás: „Újév napján, ha csillagos az ég, rövid lesz a tél, ha piros a hajnal, akkor szeles lesz az esztendő.” Vagy: „Ha újesztendő napján szép napfényes idő van, az jó esztendőt jelent.”

Január 6. – Vízkereszt

Ez a háromkirályok napja, a karácsonyi ünnepkör zárása, és a farsangi időszak kezdete. Az egyház ekkor emlékezik meg Jézus megkereszteléséről és a napkeleti bölcsekről, és szenteli meg a vizet. Ezzel a vízzel meghintették a házat, az állatokat a gonosz szellemek ellen. Betegség ellen is bevetették, sőt, használták a mezőgazdaság és állattartás területein is. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés. Vízkeresztkor bontjuk le a karácsonyfát.

Időjárásjóslás erre a napra:

„Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél”. Az ízikkel ugyanis (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtöttek is.

Január 17. – Antal napja

Szent Antal szerzetes volt, akit a háziállatok védőszentjeként tiszteltek. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot, amelyet imádságokkal, ráolvasással próbálták gyógyítani. Vagy: az orbáncos betegről le lehet venni a tüzet, ha három, Antal nevű ember megáll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt, és a betegre fújja a füstöt. A pipát tűzkővel és taplóval kellett meggyújtani, hétszeri csiholással.

Január 18. – Piroska napja

„Ha Piroska napján fagy, 40 napig el nem hagy!” Az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, az új évben férjhez megy.

Január 21. – Ágnes napja

A várandós asszonyok sós vízben mosdottak, hogy a gyermekeik egészségesek legyenek. „Ha Ágnes hideg, engesztel Vince, hogy teljék a pince.”

Január 22. – Vince napja

A szőlőtermelők e napon megfigyelték az időjárást. Szép időben jó, cudar időben rossz bortermést jósoltak. Máshol vincevesszőt vágtak, amit a szobában vízbe állítottak, a kihajtott vesszőkből jósolták meg az évi termést.