Húsvéti finomságok nyomában

A keresztény világban a húsvéti ünnepkör alatt fogyasztott ételféleségek meghatározóak, csakúgy, mint a hamvazószerdától húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt. A VII. századtól kezdődő szokás később a nagyhétre, majd nagypéntekre korlátozódott.

A keresztény böjt elsősorban a lelki életre fókuszál, és ebben az időszakban az állati eredetű ételektől és az alkoholtól való tartózkodást írja elő. A régi korokban a nagyböjt idején rengeteg, mára már egészségesnek titulált, olcsó ételt készítettek dédanyáink.

A böjt idején napjában egyszer ehettek, akkor is csak kenyeret, sót és száraz növényi táplálékot. Csicsókát, árpát, kölest, zabot fűztek, nagyon sok kását és gyógynövényt ettek. Ezek az ételek tisztították, energizálták a testüket. A böjti menü szájról szájra hagyományozódott a keresztény családoknál. A régi korok hagyományos böjti étrendje egy komplett tisztítókúra.

A magyar parasztság a 19. század végéig csupán halat és növényféléket fogyasztott ilyenkor, de a magyar népi konyhának tájegységenként különböző jellegzetes böjti ételreceptjei maradtak fenn.

Az Őrségben jellemző volt reggelente a forralt tej és kenyér fogyasztása, ebédre babgánica, aszaltszilva-leves, tejfölös szilva, mákos hajdina. A Tápió mentén a böjt során fogyasztott ételek között rántott leves, főtt tészta, aludttej, túró, míg a rábaközieknél ezek mellett a gombás, vadsóskával főtt ételek voltak az asztalon.

Országszerte elterjedt böjti étel volt a bableves, tojásleves, rántás nélküli krumplileves, babsaláta, krumplisaláta és a főtt tészták, ezek közül is a mákos tészta.

Mi került a szentelt kosárba?

A katolikusok húsvéti ünnepének kiemelt mozzanata a jellegzetes húsvéti ételek – kalács, sonka, bárány, tojás – megszentelése. E húsvéti eledelek régi gyűjtőneve a kókonya vagy a páska, pászka.

A moldvai csángóknál a pászka hímes tojást, tojásos túrós lepényt és kozsonnát, azaz tejjel, tojással, túróval, mézzel, mazsolával készült húsvéti süteményt tartalmazott, a szabolcsi görögkatolikusoknál pedig a sonka, tojás, bor, bárány, torma mellett helyet kapott a sárgatúró is.

Az ételt egy nagy kosárban vitték szenteltetni a templomba húsvétvasárnap reggelén. Az ételeket a hímzett terítővel, konyharuhával kibélelt kosárba helyezték. A szentelés után minél gyorsabban igyekeztek hazaérni. Volt, ahol szótlanul kellett hazavinni az eledeleket. Hazaérve a család az asztalt körülülve azonnal nekilátott a szentelt húsvéti ételek elfogyasztásának. A szentelt ételeknek még a morzsáját, a maradékát sem dobták ki, mert különleges erőt tulajdonítva nekik mágikus célra használták fel. A szentelésre vitt kosár tartalma területenként eltérő, de általában a tojás, a sonka, a kalács, a torma volt a jellemző.

Ehető jelképek

A legősibb húsvéti jelkép a bibliai eredetű bárány. A zsidók az Úr parancsára egyéves bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi: az emberiség váltságára jött a földre: „Krisztus a mi bárányunk, aki megáldoztatott érettünk.”

A tojás a másik régi húsvéti eledelünk: az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. A húsvéti tojás a húsvéttal mint egyházi ünneppel szoros kapcsolatban van, az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. Emellett a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, melynek védő erőt tulajdonítottak, egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi.

Régóta a jellegzetes húsvéti eledelek közé tartozik a sonka, sok helyen kiszorítva az eredetileg szokásos bárányt. A paraszti családoknál a téli disznóölésekkor készült a sonka, majd tipikusan a kora tavaszi böjt időszakában volt füstölés vagy érlelés alatt. A böjt során azt elfogyasztani nem lehetett, így legelőször húsvétkor kerülhetett sonka az asztalra.

Mit ünneplünk húsvétkor?

Ez a kereszténység legnagyobb ünnepe. A Biblia szerint Jézus – pénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon feltámadt. Halálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is.

Tavaszi megtisztulás

Legalább ilyenkor szabaduljon meg káros szenvedélyeitől! A túlevés, az alkoholfogyasztás, a dohányzás és más, függőséget okozó szenvedélytől érdemes mentesíteni a szervezetet, illetve átgondolni, hogy milyen más jellegű függőségek, gyengeségek vannak még, amelyek gúzsba kötik testét- lelkét. Meglátja, a böjti időszak végére a függőségekkel, rossz szokásokkal, nehéz, zsíros ételekkel, cukrokkal megterhelt szervezet új erőre kap, a természethez hasonlóan megújul. Próbálja ki!