A volt élettársnak is járhat tartásdíj

Az élettársi vagyonjogi szerződéssel az élettársak rugalmasan rendezhetik vagyoni viszonyaikat az együttélés idejére és az élettársi viszony felbomlása esetére is. Ezzel az okirattal tisztázni tudják, hogy mit tekintenek külön és közös szerzeménynek, és azt milyen arányban szeretnék megosztani egymás között. Az élettársi jogviszony fontos tudnivalóit dr. Nagy Emese egyéni ügyvéd segítségével gyűjtöttük össze.

Az élettársak a szerződéssel rendezni tudják a közös lakás használatát és a közös gyermekkel való kapcsolattartás rendjét is. Azonban ez a szerződés csak a közösen szerzett vagyon megosztásában segít, nem oldja meg azt a problémát, hogy a nem bejegyzett élettársak semmit sem örökölnek egymás után.

Élettársi tartás

A szerződés meglététől vagy nem lététől függetlenül azonban járhat élettársi tartás. Ez a tartási típus 2014. március 15-i hatállyal került a hazai családjogi rendszerbe. Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt, és az élettársak kapcsolatából gyermek született. Ha a volt élettárs a tartásra az életközösség megszűnését követő egy év eltelte után válik rászorulttá, volt élettársától tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.

Az apai jogállás fontossága

Élettársi kapcsolatban élő férfi csak üres apai jogállás esetén válhat a gyermek apjává, ám nem automatikusan, hanem teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtétele útján. 

Apai jogállás négy különböző módon keletkezhet:

Házassági kötelékkel

A gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya a gyermek fogamzási idejének kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állt.

A fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított 182–300 nap között eltelt idő, mindkét határnap hozzászámításával.

Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt 300 nap nem telt el.

Reprodukciós eljárással

Ha az apaság az anya házassági kötelékén alapuló vélelem alapján nem állapítható meg, a gyermek apjának az a férfi tekintendő, aki az anyával – élettársi kapcsolatuk fennállása alatt – mesterséges megtermékenyítésben vett részt, és a származás ennek következménye.

Apai elismerő nyilatkozattal

Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, és apasági vélelmet keletkeztető reprodukciós eljárásban sem vett részt, vagy ha az apaság vélelme megdőlt, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerte el.

Az elismerést és a hozzájárulást az anyakönyvvezetőnél, a bíróságnál, a gyámhatóságnál vagy hivatásos konzuli tisztviselőnél kell jegyzőkönyvbe venni, vagy közjegyzői okiratba kell foglalni. A hozzájárulást a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzulnál is meg lehet tenni. A jegyzőkönyv vagy az okirat aláírását követően az apai elismerő nyilatkozat nem vonható vissza. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat mindenkivel szemben hatályos.

Bírósági határozattal

Ha a gyermek apját a fenti módszerek közül egyikkel sem lehet megállapítani, bírósághoz kell fordulni. A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.

Név nem jár az élettársnak

Névviselési jog nem illeti meg az élettársakat, rájuk nem lehet alkalmazni a házastársakra vonatkozó névviselési szabályokat.

Emellett, ha az érintett személy a házassága megszűnése után bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni, a volt férje nevét házasságra utaló toldással nem viselheti tovább.