A legszebb hangszer az emberi hang

Az éneklés kikopott a hétköznapokból. Pedig számos jótékony hatása van: kiadhatjuk magunkból a stresszt, feszültséget, bánatot, örömet. Nem véletlen, hogy régen siratóasszonyok virrasztottak a halottak körül – ahogy Erdély egyes településein ma is.

Míg évtizedekkel ezelőtt természetes volt a család életében az énekszó, a közös éneklés, mára teljesen eltűnt a hétköznapokból, és sajnos egyre inkább az ünnepekből is. Születésnapi családi összejöveteleken jó esetben a gyerekek éneklik el Halász Judit klasszikusát, karácsonykor pedig az ajándékátadás perceiben csendül fel CD-ről vagy az internetről néhány karácsonyi dallam. Arról meg nem is szólva, hányan éneklik a himnuszt, szózatot egy-egy tömegrendezvényen. Valamiért csendben hallgatjuk végig. Talán bátorság híján nem nyitjuk ki a szánkat?

Könnyít a szíven

Pedig az éneklés ősidők óta az érzelmek kifejezésére, megélésére szolgál, nem kell hozzá profi énekhang. Dudorászunk, ha jó kedvünk van, vagy ha éppen szerelmi bánatunkban a szívünk hasad meg. Megnyugtat, örömmel tölt el, felszabadít.

Régen a mulatságokon a fiatalok összeültek, együtt nótáztak, nem beszélve a téli munkák idején összejáró falusiakról: a kukoricafosztás kiváló terepe volt az ismerkedésnek, éneklésnek; a fonó közösségépítő szerepét még nem is említettük. Manapság a templom az a hely, ahol az emberek a leggyakrabban énekelhetnek. Az énekek, imák szerepe itt óriási: segít a hívőt megnyugtatni, megbékélni.

A zene és az éneklés gyógyítja a lelket, ez tudományos tény. Wolfgang Bossinger zene- és pszichoterapeuta könyvet is írt a zene gyógyító hatalmáról. Ebben azt írja: tudunk róla, hogy az éneknek tudatmódosító, tudattágító hatása van, amire jó példa a transz vagy bizonyos gyógyító rituálék.

Nyugtató hatás

Éneklés közben meghosszabbodik a kilégzés, a belégzés pedig mélyebbé válik. Ez azt jelenti, hogy több oxigént veszünk fel, így minden egyes sejtünk több oxigénhez jut. Ezenkívül az éneklés elősegíti az úgynevezett teljes légzést: a légzésben nemcsak mellkasunk, hanem hasunk is részt vesz, így a rekeszizom sokkal jobban képes kifejteni masszírozó hatását a szívre és a hasüregi szervekre. A mélyebb légzés hatására az anyagcsere folyamán keletkezett salakanyagok gyorsabban elszállítódnak és kiválasztódnak.

Az éneklés a vegetatív idegrendszerre is lazítóan hat. Ezt mindnyájan ismerjük: ha stressz hatása alatt állunk vagy félünk, légzésünk ellaposodik, sőt akár vissza is tartjuk lélegzetünket. Krónikus idegfeszültség hatására e helytelen légzésminta rögzül. Ilyenkor légszomj vagy szapora légzés is felléphet. Ezzel szemben énekléskor egész törzsünk részt vesz a légzésben. Minél intenzívebben történik az éneklés, és minél nagyobb örömmel tesszük ezt, annál pozitívabban hat az immunrendszerre.

Höcögtetők 

Fontos, hogy már az anya hasában halljon emberi hangot, énekszót, zenét a magzat. És megszületése után sem szabad megfosztani a zenétől: a höcögtetők, ritmusos mondókák, a dallamos rigmusok segítik az anyanyelv elsajátítását, és már ekkor kialakul a gyermek fogékonysága a zenére. Ahogy Kodály írja: „Mélyebb zenei műveltség mindig csak ott fejlődött, ahol ének volt az alapja. A hangszer a kevesek, kiváltságosak dolga. Az emberi hang, a mindenkinek hozzáférhető, ingyenes és mégis legszebb hangszer lehet csak általános, sokakra kiterjedő zenekultúra termőtalaja.”