A kémikus Than Károly nyelvzseni volt

Német, francia, angol, latin nyelven is beszélt az óbecsei születésű Than Károly kémikus, aki a közoktatás, közművelődés és a tudományos munkásság hazai felvirágoztatásának is szentelte életét.

Apáti Than Károly Antal Óbecsén született 1834. december 20-án egy jómódú családba. Apja, apáti Than János királyi pénztárnok volt Becsén. Tizenegy gyereket neveltek fel.

Károly fiuk Szabadkán, majd Kalocsán, Szolnokon, Nagybecskereken járt gimnáziumba. Részt vett az 1848–49-es forradalomban és szabadságharcban, méghozzá Bem apó seregében. A fegyverletétel után gyógyszerészi pályára lépett, 1855-ben Szegeden érettségizett. Egyetemre már Bécsben járt, orvosi szakra, utána gyógyszerészeti karra került, a kémia doktora lett. Heidelbergben tanult, majd Párizsban képezte magát tovább. Bécsben előbb tanársegéd, majd magántanár lett. 1860-ban került a pesti egyetem kémia tanszékére. Tervei szerint új Kémiai Intézet épült a Trefort-kertben. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd rendes tagja lett.

A Királyi Magyar Természettudományi Társulat kémiai-ásványtani szakosztályának haláláig elnöke volt. Kezdeményezte az önálló magyar kémiai folyóirat, a Magyar Chemical létrehozását, amelynek első száma 1895-ben jelent meg. 1908-ban nyugdíjba ment, még ebben az évben, július 5-én Budapesten elhunyt. Síremléke a Fiumei úti sírkertben, nemzetünk nagyjai közt található. Halálának 100. évfordulója tiszteletére, 2008-ban önálló kötet jelent meg róla, amely az eddigi legnagyobb terjedelmű és legalaposabb Than-monográfia. Nős volt, felesége Kleinschmidt Ervina Terézia Mária Albertina.

Than Károly igazi iskolateremtő tudós volt. Alapos előtanulmányai után megválasztották a pesti egyetem tanárává, innentől kezdve egész erejét a közoktatás, közművelődés és a tudományos munkásság hazai felvirágoztatásának szentelte. A kémia tanításának módszerét az egyetemen átalakította; tartalmas és a formában is kiválóan gondos előadásaival nemcsak megkedveltetni tudta tárgyát, hanem fölébresztette tanítványaiban a kutatásra való hajlamot is. A XX. század első felében működő kémiai tudósaink mindegyikét ő tanította.

A tanításon kívül az első Magyar Gyógyszerészkönyv kiadásán is rengeteget dolgozott. Nevéhez kötődik az analitikai mérőoldat faktorbeállító anyagának, a kálium-bikarbonátnak és a kálium-bijodátnak (az úgynevezett Than-só) a bevezetése. A fertőtlenítésben is forradalmit alkotott.

Nagyobb szabású művének, A kisérleti chemia elemeinek első kötete 1897-ben jelent meg. Időközben számos ásványvizet analizált. Név szerint: Deák Ferenc keserűvíz, a polhorai sósforrás, a csízi jódtartalmú forrás, a harkányi kénes hévíz, a Margit-szigeti hévforrás, a borszéki főkút, a városligeti artézi kút, a szilácsi vasas vizek.