A helytelen életmód is az oka a magyarok népbetegségének

A helytelen életmód is az oka a magyarok népbetegségének

Magyarországon a felnőtt lakosság 30-40 százalékát érinti valamilyen formában az alsó végtagi visszérbetegség. Nem csak a genetika a ludas: a túlsúly, az álló foglalkozás, a mozgásszegény életmód a véráramlás irányát megfordítva növeli a nyomást a felszínes vénákban, és kitágítja, kanyargóssá teszi azokat. Az így kialakuló visszeresség önmagában még nem biztos, hogy panaszokat okoz, de a pangó vér előbb-utóbb szövődményekhez vezethet.

 

A visszérbetegségek fázisai és tünetei

 

Az alsó végtagon kialakuló visszértágulat a finom, pókhálószerű rajzolattól akár az ujjnyi vastag, olykor rémisztő látványt nyújtó értágulatig sokféle formában jelentkezhet. Három fokozata van:

 

Enyhe: A bőrön látható pókhálószerű, vékony kékes-feketés érrajzolatok a lábakon.

 

Közepes: A bőr síkjából kiemelkedő, 2 milliméternél nagyobb méretű érhálózat, amely főleg a lábszáron, de a combon is jelentkezhet, és már panaszokat is okozhat. Estére „nehéz”, fáradt, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás főleg a bokáknál, illetve az éjszakai lábikragörcsök.

 

Súlyos: Nagyobb, tágult visszérhálózat, amelynek valamelyik szövődménye is jelentkezett.

 

A pigmentáció barnás elszíneződést jelent a lábszárakon. Visszeres ekcémára a visszér környezetében kialakuló viszkető kiütések utalnak. A visszérvérzést a visszér elvékonyodott falának megrepedése jelenti. Visszérgyulladás esetén a látható-tapintható visszér fájdalmas megkeményedése tapasztalható. Mélyvénás trombózisról beszélünk, ha az egész láb pihentetésre sem szűnően, fájdalmasan megdagad. A lábszárfekélyt a lábszáron jelentkező váladékozó seb, sebek jelzik.

 

Az okokról

 

Hogyan függ össze a két lábon járás a visszeresség kialakulásával? A magyarázat dr. Sipka Róbert Imre klinikai főorvos, a VeinStream Klinika vezetője szerint egyszerű. A láb szív felé visszavezető erei a vénák, vagyis a „visszerek”. Ezekben a gravitációval ellentétes irányú véráramlást billentyűk szabályozzák, ugyanakkor a hajtóerőt számos más tényező mellett döntően a lábizmok működése, összehúzódása, elernyedése biztosítja. A billentyűk túlterhelése, túlsúly, álló foglalkozás, mozgásszegény életmód, vagy örökletes okból bekövetkező elégtelensége a véráramlás irányát megfordítja, megnövelve a nyomást, kitágítva, kanyargóssá téve a felszínes vénákat.

 

Mit tegyünk?

Az alsó végtagi visszeres panaszokkal célszerű szakorvoshoz fordulni. Állapotfelmérés után a kezelési, gyógyítási lehetőségekről csakis szakember tud dönteni.

Jó hír, hogy az enyhe fokú visszeresség egyrészt kezelhető I-es kompressziós rugalmas/esztétikus harisnya viselésével, illetve helyi panaszok (fájdalom, viszketés) esetén visszérkrémmel. Másrészt teljesen meggyógyítható injekciós (rádiófrekvenciás/lézeres) módszerrel.

 

A közepes fokú visszeresség is kezelhető I-es, illetve II-es fokozatú rugalmas harisnyával, illetve pólya viselésével. Az intenzív testápoló és helyi panaszok esetén a visszérkrém használata szintén hatásos lehet, csakúgy, mint a visszérkeringést javító gyógyszerek kúraszerű szedése. Az orvos javasolhat visszértornát, rendszeres testmozgást. A végtagpolcolás, vagyis a felemelt helyzetben való pihentetés is jó kezelési módszer. Kerülni kell a trombózisrizikó-helyzeteket/-tényezőket, vagyis a hosszú idejű kényszertesttartást, a buszos, illetve repülőutakat, az álló testhelyzetet, a tartós, közvetlen meleghatást, a hormontartalmú fogamzásgátlók szedését.

 

A közepes fokozatú visszér meggyógyítása már beavatkozást igényel, ennek egyik lehetősége a hagyományos visszérműtét: a fő visszértörzs kihúzását, a tágult visszerek kisebb-nagyobb vágásból, szúrásból való eltávolítását jelenti ez. Másrészt ultrahangkontrollált rádiófrekvenciás/lézeres műtét lehet a megoldás: a fő visszértörzs kitépése helyett annak kicsiny szúrásból, hőhatással történő összezsugorítását, lezárását végzik el a beavatkozás során, és utána a páciens járóbetegként távozhat.

 

A súlyos fokú visszeresség úgy kezelhető, mint a közepes fokú visszeresség. Aktív lábszárfekély esetén úgynevezett intelligens kötszereket javasolt használni. Lezajlott trombózis, illetve igazolt, örökletes trombózishajlam kapcsán tartós véralvadásgátló kezelés lehet szükséges.

 

Gyógyítása szintén műtéti módozatokkal valósulhat meg, azonban a lehetőségek itt már korlátozottak. A betegnek azzal is számolnia kell, hogy a kialakult bőrelváltozások nagy valószínűséggel megmaradnak.

 

Mit szabad és mit nem?

Fürdőzés

Enyhe fokú visszeresség esetén a meleg fürdő megengedett, a bőr túlzott felázására azonban ügyelni kell, mert az elvékonyodott falú kis erek a törölközővel való dörzsöléstől, vagy anélkül is megrepedhetnek, vérezhetnek, és leragasztásra, fedőkötésre lehet szükség. Bátran használjon testápoló krémet! Közepes fokú visszerességnél nem tilos a fürdés, ha a rövid ideig tartó melegfürdőzés után a lábakat hideg víz alá tartja, vagyis értornát alkalmaz. Súlyos foknál a gyógy-, illetve a meleg fürdő nem javasolt, de az úszás hideg vízben nem tiltott – kivéve, ha lábszárfekélye van.

Szauna

Enyhe fokú visszeresség esetén a finn szauna igénybe vehető, az infraszauna nem. Közepes foknál az infraszauna nem javasolt, a finn szaunát pedig módjával szabad használni. Súlyos fokú visszerességnél egyáltalán nem javasolt a szauna.

Masszázs

Enyhe fokú visszeresség esetén a masszírozás megengedett, közepes és súlyos fokú visszerességnél azonban ez nem javasolt.

 

Megelőzhető-e visszaér kialakulása?

 

Dr. Sipka Róbert Imre szerint aki hajlamos a visszerességre, az előbb-utóbb találkozik is vele. Ami befolyásolható, az a megjelenés ideje, illetve a súlyosbodás üteme. Ez aktív életmóddal, testsúlykontrollal érhető el. Megelőzésében segíthet a passzív testhelyzetek, kényszerű tartós ülő vagy álló testhelyzettel járó munka elkerülése, illetve I-es kompressziós térdharisnya időszakos viselése.



Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége