Eresz alatt fecskefészek?

Elgondolkodott már azon, hová tűntek az eresz alól a villásfarkú madárkák? A fecskék nemcsak gyermekkorunk nyarainak kedves, szép emlékeit idézik meg, a rovargyérítéssel fontos ökológiai szerepet is betöltenek.

Egykor tanyákon, falusi környezetben, ahol állatok nyüzsögtek az istállókban, sok-sok fecske repült. Manapság évről évre kevesebb csicsergő tér vissza tavasszal Magyarországra. Ennek alapvetően az emberi tevékenység az oka, de ennél mélyebbre kell ásni ahhoz, hogy a legfontosabb okokat láthassuk – állítja Sipos József növényorvos.

Minden ökológiai rendszer rendkívül összetett, és ha csak a következményeket, jelen esetben a fecskék fogyását nézzük, akkor leginkább csak találgathatunk, hogy milyen – sokszor egymásra is ható – tényezők állhatnak a jelenség mögött.

Téli vendégek a ház körül

Persze télvíz idején a most eleség után keresgélő madarakról se feledkezzünk meg! A varjak a földeken könnyen boldogulnak, de a cinkék, cinegefélék, pintyek, rigók, meggyvágók szívesen veszik az embertől jövő segítséget. Madáretetőkbe, ablakpárkányra bátran szórjunk nekik olajos magvakat (napraforgó, köles, muhar stb.). Adhatunk nekik almát és főtt zöldségeket. Meghálálják az állati zsiradékkal ellátott faggyút, sótlan szalonnát és a cinkegolyót is. Ne etessük madarainkat sózott, adalékokkal kezelt magvakkal, szalonnával, kenyérrel, morzsával, mert bélgyulladást okozhat! Soha ne szakítsuk meg az elkezdett etetést, folytassuk egészen február végéig! A vadon élő madarak táplálására nem ajánlott a kukorica, zab, árpa, illetve a búza sem.

Ha szereted a madárcsicsergést, ne kalitkát vásárolj, ültess fát!

Fogyatkozó táplálék

Nagyon egyszerű a következtetés, hogy kevesebb olyan rovar van, ami a fecskék táplálékául szolgálhat. Ezt a nyáron elszabadult szúnyoghelyzetben nehéz megmagyarázni, de tényleg ez a helyzet. Emlékezzünk csak rá, hogy nyaranta vezetés közben gyakran útközben is vakargattuk a rovarokat a szélvédőről, manapság ez teljesen megszűnt.

A rovarok egyedszámának csökkenése mögött is számos ok feltételezhető, a két legjelentősebb ezek közül az állattartás válsága és a mezőgazdasági területek közötti erdős sávok felszámolása lehet. Erről nem a gazdák „mohósága” tehet, hanem leginkább világgazdasági folyamatok és néhány nemzetközi politikai döntés áll a hátterében.

Sipos József szerint téves azt gondolni, hogy az „agrárkemizálás”, ahogy sokan nevezik, jelentősen befolyásolja ezt a helyzetet, hiszen a fecskepopuláció fogyásnak indulása előtt a mezőgazdaságban károsító rovarok irtása sokkal „erősebb”, ma már betiltott hatóanyagokkal, sokkal kevésbé pontos módszerekkel és gépekkel akkoriban is nagyüzemben zajlott.

Élőhelyek átalakulása

Az urbanizáció szédületes iramban zajlik, és ezt a folyamatot a falvak esetén is tetten érhetjük. Nincsenek sáros utcák, ahol a madarak fészeképítő anyagot gyűjthetnének, egy-egy szép és rendezett épület kedvéért sokszor leverik a fészkeket is. Ez az a terület, ahol magunk is tehetünk azért, hogy jobb feltételeket teremtsünk a madaraknak. Azonban az összes tényező közül talán ez a legkisebb, bár valós súlyú probléma.

A fecskék élőhelyei nemcsak nálunk, hanem a szub-szaharai régióban is átalakulnak. Afrikában a mezőgazdasági termelésbe bevont területek növekednek, és a mezőgazdaságban használható növényvédő szereknek, rovarirtóknak semmilyen kontrollja nincs. Az Európai Unióban már régen kivont hatóanyagok Afrikában használhatók, s legtöbbször az alkalmazásukhoz szükséges szaktudás is hiányzik.

Fecskevadászat

Az afrikai népességrobbanást többek között a globális élelmiszerbőség és a régió fejlődése hozta el, de az egyes országok között drámai különbségek vannak. Néhány szegényebb térségben a milliós egyedszámban megtalálható fecskék potenciális élelmiszerforrásnak számítanak, a helyiek vadásznak rájuk. Több ilyen helyen már nemzetközi támogatással indult tájékoztató program, és helyi tilalmak is léteznek, de tény, hogy a fecskevadászat jelentősen kihathat a fecskék egyedszámára.

Klímaváltozás

A klímaváltozás is rendkívül összetett jelenség, legtöbbször csak az általa okozott változások egy részét észlelhetjük. A fecskék táplálékául szolgáló rovarok összetétele is megváltozik, korábban a mediterrán vidékeken ismert rovarok jelennek meg tömegesen hazánkban, ezek más fajokat szorítanak ki, mások élőhelye is északabbra kerül.

A klímaváltozással a szélsőséges időjárási jelenségek száma is megnövekedett, és például egy fészkelési időszakban érkező durva hidegfront bizony a fecskefiókákat is megtizedelheti, sajnos láttunk erre példát az elmúlt években.

A klímaváltozás globális jelenség, a fecskék afrikai élőhelyén, a vonulási útvonalukon is drasztikus változásokat idéz elő a rovarok fajszámában és összetételében. A több ezer kilométeres távolság évente kétszeri leküzdéséhez minden egyes feltételnek ideálisnak kell lennie ahhoz, hogy a fecskék túléljék. A klímaváltozással erre már sokkal kevesebbszer van lehetőségük.

A fecskepopuláció fogyásának oka közvetlenül és közvetetten is az emberi tevékenység. Magyarországon leginkább a biztonságos fészkelőhelyek megtartásával, esetleg építésével segíthetünk a madaraknak. Alakítsunk ki mesterséges fészkeket, sárhelyeket, óvjuk a meglévőket! Vigyázzunk kicsiny madaraink nagy értékeire! – tanácsolja Sipos József.

Madáretető-készítés házilag

A madáretetők otthon is könnyen elkészíthetőek, erre számos módszer létezik. Egy nagy, műanyag, 5 literes palack kiváló: a bejárathoz vágjunk ki az oldalából egy részt az aljától kicsit magasabban. A madarak általában félnek a zárt térben, tehát a lyuknak elég nagynak kell lennie. Négyzet alakú palacknál a magassága 10-15 cm legyen. Téglatest alak esetén 2-3 ajtót is vághatunk rá. A palackot a nyaki résznél befogva zsinórral erősítsük fel egy minél magasabb ágra, hogy ne érje el a macska. Ahhoz, hogy a könnyű etető ne himbálózzon nagyon a szélben, az aljára tegyünk nehezéket, például méretre vágott linóleumot. Egy üres tejesdoboz pontosan ugyanilyen szolgálatot tehet, de kisebb etetőnk lesz.