Természetes almarost

Jellemzők

• Élelmi rostoknak a táplálékban lévő enzimes bontással emészthetetlen összetett szénhidrátokat nevezzük.
• A természetes almarost 66 'Yo élelmi rostot tartalmaz, pektin tartalma 25,1 %.
• Az élelmi rostok biológiai hatékonyságát a vízben való oldódásuk dönti el
• Két fajtájuk létezik: amelyek vízben oldhatók (pektinek, hemicellulózok egy része, nyálkaanyagok) , illetve amelyek  vízben  oldhatatlanok  (például  cellulóz,hemicellulóz nagy része, lignin).
• A fermentálható rostok olyan ehető növényi részek, amelyek a vékonybélben ellenállnak az emésztésnek és a felszívódásnak,  azonban  a vastagbélben  teljesen  vagy részben  fermentálódnak.
• A pektin az úgynevezett SCFA (Short-chain fatty acid) rövid szénláncú zsírsavakra (ecetsav, propionsav, vajsav) fermentálódik.
• A pektin a galakturonsav lineáris lánca.Nagyon sok pektint tartalmaznak a fiatal leveles zöldségek, az almarost, a citrusfélék héja .
• A pektin a legértékesebb élelmirost, mert a vízoldhatóságuk miatt 100  fermentálódik.
• A pektin leginkább galakturonsavból épül fel, a galakturonsav a hasznos bélbaktériumok   munkájával   vajsavra   (butirát)  fermentálódik,  omi  a  vastagbél  hámsejteknek,  a kolonocitáknak legjobb tápláléka.
• Hasonlóképpen a májsejtek mitokondriumának elengedhetetlen tápláléka a butirát.
• A mentális egészségünkhöz is feltétlenül szükséges a butirát, a bél-agy tengely mentén fejti ki a hatását az agyban.
• A vastagbélben folyó fermentációt nagymértékben befolyásolja az adott rost-komponens vízoldhatósága.
• A hemicellulózok, a cellulóz nehezen , a lignin nem oldódik vízben.
• Duzzadóképességük miatt vizet szívnak magukba, ezáltal a székletet lágyítják, és a vastagbél működését szabályozzák. Főbb forrásaik cellulóz: zöldségfélékben (pl. káposzta, búzakorpa , teljes kiőrlésű lisztek), hemicellulóz: magvak külső héjanyaga, lignin: növények durvább fás részei (pl. fás karalábé, korpa).
• A cellulóz mivel vízben nem oldódik, nagy felületen a baktériumok nem férnek hozzá, ezért lényegesen kevésbé tud fermentálódn i.
• A ligninnek kémiai szerkezete alapján semmi köze nincsen a cellulózfélékhez, mert azok poliszacharidok, a lignin a fenil-propán polimere.
• A lignin a növényi részek szilárdságát adja, azért kell együtt tárgyalni a cellulózokkol, mert azok inkrusztáló anyaga, amely leginkább a cellulóz fermentációjának a lehetőségét akadályozza.
• A lignin, mint a cellulózhoz  keveredő  anyag gátolja, hogy a mikrobák által termelt enzimek hozzáférjenek a cellulózhoz.
• A ligninnek az a tulajdonsága, hogy a vastagbélben élő baktériumok egyáltalán nem tudják fermentálni, még  a  cellulóz fermentócióját   is megakadályozza .