Pingvin Patika Blog

Szamárköhögés gyerekkorban

pingvin-patika-szamarkohoges 

A szamárköhögés cseppfertőzéssel terjedő járványos légúti betegség, amely szerencsére – a kötelező védőoltásnak köszönhetően – manapság már csak ritkán fordul elő. Tünetei meglehetősen ijesztők, komolyan is kell venni őket, ha mégis találkoznánk vele. Ismerjük meg tehát tüzetesebben!

 

A szamárköhögés kórokozója a tojásdad alakú, Bordatella pertussis nevű baktérium, amely a hurutos szakaszban, mintegy 3-5 héten keresztül fertőzőképes. Az is igaz persze, hogy a „külvilágban” csak rövid ideig marad életképes.

Jellegzetes tünetek

A megbetegedés főként csecsemő- vagy gyermekkorban léphet fel (általában hat hónap és öt év között), lefolyása típusos esetben három szakaszra osztható: hurutos, átmeneti és oldási szakaszra.

Az elsőben 7-14 nap után a betegnek hurutos tünetei jelentkeznek hőemelkedéssel, orrfolyással, kötőhártya-gyulladással és kellemetlen, pihenést nem hagyó éjszakai köhögésekkel, ami elhúzódhat akár két hétig is.

A másodikban, az ún. paroxizmális köhögés szakaszában, amely eltarthat 4-6 hétig, a fullasztó köhögési rohamok után szamárbőgésre emlékeztető hangos, húzó belégzés jelentkezhet, melyet kísérhet az arc kipirosodása, a szemek könnyezése. A szervezetet jelentősen megviselő roham után hányás is jelentkezhet.

A harmadik, oldási szakaszban a rohamok intenzitása csökken, de a betegség tüneteinek enyhülése és teljes megszűnése eltarthat akár 3-6 hétig is. Ez az általános, de bizonyos esetekben akár három hónap is lehet a betegség lezajlása. (Régebben száznapos betegségnek is nevezték.)

A betegség gyanúja csecsemőkorban

Amikor a csecsemőnél fuldoklásszerű köhögési rohamot légzésszünet (apnoe) követ, és a köhögések száma éjszakánként sokkal több, mint nappal, illetve a rohamok eljuthatnak akár a hányásig is, akkor érdemes mielőbb orvoshoz fordulni! Az orvos, ha a tünetekből nem tud felállítani biztos diagnózist, akkor a betegség kezdetén a kórokozót tenyésztéssel, a hurutos szakasz végén vérvételből, a betegségre jellemző vérképből állapítja meg. Szamárköhögés gyanúja vagy beigazolása esetén a betegnek mindenképpen antibiotikumot kell kapnia.

Lehetséges szövődmények

Nem kezelt betegeknél kialakulhat tüdőgyulladás, légmell, de akár hörgőtágulat is. Köhögési roham közben jelentkezhet idegrendszeri szövődményként rángógörcs, és akár végzetes szövődmény lehet a csecsemőket fenyegető gégegörcs, amely légzésleállást okozhat. Vérzések jelentkezhetnek a rohamszerű köhögésekkor az erőlködéstől a bőrön, nyálkahártyán és szemen, továbbá köldök- és lágyéksérvek, valamint végbélelőesés is előfordulhat a nagy erőlködés miatt.

Védőoltás szamárköhögés ellen

Hazánkban a szamárköhögés ellen a csecsemők három védőoltást kapnak két hónapos kortól egy hónap különbséggel, majd 18 hónapos korban, 6 évesen és 12 évesen van emlékeztető oltás más oltóanyagokkal együtt.

 

– Honnan ered az elnevezés?

– A szamárköhögés elnevezés onnan van, hogy a belégzésben jelentkező erős hang szamárordításra, szamárbőgésre hasonlít.

– Mit kell tudni a szamárköhögés elleni védőoltásról?

– 1942 óta gyártanak szamárköhögés (Pertussis) elleni oltóanyagot diftériával és tetanusztoxoiddal kombináltan. Az utóbbi években a három betegség elleni védelmet még kiegészítették a gyermekbénulás kórokozója és a Haemofilus influense baktérium elleni védelemmel. Így egy oltással öt betegség ellen tudunk védekezni. Mivel az immunrendszer felejt, emlékeztető oltásokat kell adni, a fentebb leírt módon. Magyarországon nem kötelező, de lehetséges tíz évvel a 12 éves védőoltás után adni újra emlékeztető oltást azoknak, akik az egészségügyben dolgoznak, vagy fertőzöttebb területre mennek.

– Kell-e tartanunk járványveszélytől?

– Mivel Magyarországon kötelező ez a védőoltás, a lakosság kilencvennyolc százaléka beoltott, így járványveszélytől nem kell tartani.

– Kik a leginkább veszélyeztetettek?

– Veszélyeztetettek a két hónap alatti csecsemők, akik még nincsenek beoltva, és az immunitásuk még nem alakult ki. És persze azok is, akik régen kaptak védőoltást, és betegek között vannak.

– Felnőttek esetén is jelentkezhet a kór?

– Igen, felnőttek is megbetegedhetnek. Főként az idősebbek, akik régen kaptak védőoltást, legyengült a szervezetük, beteg ember környezetében vannak, jobban ki vannak téve fertőzésveszélynek. Németországban például nem kötelező a védőoltás, csak ajánlott. Sokan nincsenek oltva, nem is beszélve azokról az országokról, ahol ez a védőoltás nem téma, ott nagyobb a fertőzésveszély. Másik példa: Amerikában 22 évesen, 10 évvel a 12 éves védőoltás után újra kell oltani mindenkit. Kötelező! Minél több ember van beoltva, annál kisebb a járványveszély!

© 2018 Minden jog fenntartva! Pingvin Napfény Zrt.