Víz, a folyékony élet

Egy újszülöttnek 70, egy felnőttnek 60, egy idősnek pedig csak 50 százalék vizet tartalmaz a szervezete. A megfelelő hidratáltság azért nélkülözhetetlen, mert a legfontosabb élettani folyamatok vizes közegben mennek végbe. Mégis gyakran egyszerűen elfelejtünk inni, pedig a csapból is az folyik, hogy szervezetünk megfelelő működéséhez a víz létfontosságú.

Annak ellenére is hajlamosak vagyunk kevés folyadékot fogyasztani, hogy tudjuk: a megfelelő mennyiségű és minőségű folyadékfogyasztás szervezetünk egészséges működése érdekében kiemelten fontos lenne. De mit igyunk? A tiszta víz a legjobb, hisz kalóriabevitel nélkül alkalmas a megfelelő hidratáltsági állapot fenntartására. A csak citromlével ízesített forró tea is remek opció, különösen hideg napokon – magyarázza dr. Palotás Zoltán belgyógyász szakorvos.

Fogyaszthat is, mérgezhet is

A víznek nincs közvetlen hatása a testsúlyra, de a vízfogyasztás – különösen az étkezések előtti időszakban – mérsékli az éhségérzetet, így ezt követően kisebb mennyiségű elfogyasztott étellel is jóllakunk, ami természetesen kevesebb bevitt kalóriát is jelent. Közvetetten tehát lehet testsúlycsökkentő hatása a vízfogyasztásnak.

A napi ajánlott folyadékbevitel 2-3 liter körülire tehető. A fokozott szomjúság és a következményes sok folyadékfogyasztás – mely 4 litertől extrém esetben akár napi 20 literig is terjedhet – betegségre utalhat. Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben a fokozott folyadékfogyasztás nem a betegség kiváltó oka, pusztán egyéb rendellenesség tünete lehet, például cukorbetegségé.

Vízmérgezés leginkább nagy mennyiségű (6–10 liter) víz rövid idő alatt történő fogyasztása esetén alakulhat ki. Ilyenkor túl sok víz kerül a keringésbe, ami lényegében felhígítja a vért, következményes ionzavart okozva.

Miért jó a víz?

Köztudott, hogy a bőrnek jót tesz a hidratálás, azt is tudjuk, hogy felfázáskor sokat kell inni annak érdekében, hogy a baktériumok minél hamarabb kiürüljenek a húgyhólyagból. Influenza, nátha esetén ugyancsak kiemelten fontos a fokozott folyadékfogyasztás.

Dr. Palotás Zoltán elmondta, egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy a megfelelő hidráltsági állapot segít a jó fizikai és szellemi teljesítőképesség fenntartásában, csökkenti a vesekövesség kialakulásának esélyét, és a tápcsatorna működésére is jótékony hatást gyakorol. Egyes feltételezések szerint a tromboembóliás események, a halálos koszorúér-betegség és a stroke előfordulását is csökkenti.

Mindig legyen kéznél!

Egy kulacs víz mindig legyen az idős ember közelében! Ugyanis általánosságban elmondható, hogy idősebb korban a szervezet alkalmazkodóképessége beszűkül, természetesen a csökkent folyadékbevitel vonatkozásában sincs ez másként. Különösen a kiszáradással fenyegető állapotok esetén kell fokozott figyelmet szentelni a folyadékfogyasztásra, mint amilyen lehet egy hányással-hasmenéssel járó megbetegedés.

Az enyhe kiszáradás jele a csökkent vizeletmennyiség, illetve a sötét színű, koncentrált vizelet. Súlyosabb fokú kiszáradás (exsiccosis) – az előzőeken túl – csökkent bőrturgorral (ez egy gyakran használt klinikai értékelés a folyadékvesztés vagy kiszáradás jelzésére),  laboreltérésekkel, akár vérnyomáscsökkenéssel, szélsőséges esetben tudatzavarral, kómával is járhat.

Fél évig elég a tej is

A várandósoknak minimum 3-4 deciliterrel több folyadékot kell fogyasztaniuk, mint amennyi a nők normál – vagyis a napi minimum 2 liter – folyadékszükséglete – magyarázza dr. Molnár Zsuzsa házi gyermekorvos. Szülés után a megfelelő anyatejképződéshez minimum 7-8 deciliterrel többet kell inni, de az sem baj, ha 4 liter folyadékot kortyol el egy szoptató kismama.

Tudni kell, hogy a csapvíz ásványianyag- és baktériumtartalma miatt csecsemőnek nem adható, viszont forralással a legtöbb benne lévő kórokozó elpusztul, így forralt vizet kaphat, babavizet pedig felforralás nélkül is.

Egy csecsemő számára az első 6 hónapban a legideálisabb táplálék az anyatej. Ez egyben a csecsemő folyadéka is: kizárólagos szoptatás esetén az első néhány hónapban nincs szüksége egyéb folyadékra, így vízre sem, az anyatejen kívül. Nagyobb folyadékszükségletét gyakoribb szopási igénnyel jelzi. Extrém melegben lehet adni néhány korty forralt vizet, de a sűrű mellretétel is elegendő.

Március 22., a víz világnapja

A vizet minden év március 22-én ünnepli a világ. Az 1993 óta évente ismétlődő esemény célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető tiszta víz fontosságára, felhívja a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére. Az ENSZ Közgyűlése által 2015-ben elfogadott fenntartható fejlesztési célok között szerepel az a célkitűzés is, hogy 2030-ig a Földön mindenki számára elérhető legyen az egészséges ivóvíz. Ez egyben a nyomor elleni küzdelem egyik kulcsfontosságú kérdése is.

Minden csepp számít

Az ENSZ Vízügyi Elnöki Testülete 2018-ban a Minden csepp számít című, kétéves vízügyi cselekvési programja végén egy jelentésben fontos üzenetet fogalmazott meg: vége van annak a korszaknak, amikor a víz korlátlan rendelkezésre állását természetesnek vehetjük. A víz – szó szerint – élet és halál kérdésévé vált. „Napjainkban több mint 2 milliárd ember kénytelen szennyezett vizet inni, s míg ma az emberiség 36 százaléka él vízhiányos régiókban, az évszázad közepére több mint a fele kerül ebbe a helyzetbe”  – áll a jelentésben, mely hangsúlyozza: vagy találnak megoldást a vízválságra, vagy megszűnik létezni az eddig ismert világ. A Kárpát-medencében jobb a vízhelyzet, mint a világon nagy általánosságban, és nagyságrendekkel jobb, mint a fejlődő világban. Hazánk ásványvizeiről, gyógy- és termálvizeiről is méltán híres.

  

„Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy.”

 

 Antoine de Saint-Exupéry