Veszélyes-e a guargumi?

Az olcsó és könnyen hozzáférhető guargumi széleskörűen alkalmazott ipari alapanyag. Nehezen megmagyarázható okokból sokakban félelmet kelt, és kifejezetten csak guargumimentes élelmiszereket fogyasztanak. Pedig a szabályosan előállított és engedélyezett mennyiségben alkalmazott guargumitól nem kell félni.

A guargumit, más néven guarmézgát a guarbab (Cyamopsis tetragonolobus) magjaiban található táplálószövetből állítják elő. Ehhez eltávolítják a magról a maghéjat, majd a csírát többszöri őrléssel és szitálással elválasztják a táplálószövettől. A magcsírából származó enzimeket hőkezeléssel inaktiválják. Az előállított termék a táplálószövet mellett nyomokban maghéjat és csírát is tartalmaz. A porított guargumi 75–86%-ban vízoldékony poliszacharidból áll. A guargumi ezen kívül 8–14% nedvességet, 5-6% fehérjét és 2-3% rostot tartalmaz. A guargumi kinyerése után melléktermékként megmaradt, fehérjében gazdag maghéjból és csírából állítják elő a guarlisztet, amelyet állati takarmányként is felhasználnak.

A világpiacon kapható guargumi 80%-a Indiából származik, az ország évente 1-1,5 millió tonnát exportál belőle.

Előnye számos más, természetes viszkozitásnövelő anyaghoz képest, hogy már hideg vízben is jól oldódik. Az élelmiszer-, gyógyszer-, kozmetikai, textil- és papíriparban, valamint az olajbányászatban, az ércfeldolgozás és a robbanóanyagok gyártása során is felhasználják.

Gyakran alkalmazzák adalékanyagként jégkrémekben, fagylaltokban és fagyasztott húsokban, illetve pékárukban a tészta tömegének növelésére. Számos italban és élelmiszerben (pl. pudingok) is felhasználják a megfelelő állag kialakítására.

Habár a guargumi vízben jól oldódik, az ember számára emészthetetlen vegyület, ezért fontos kalóriamentes rostforrás. Élelmiszerekben történő alkalmazásával csökkenthető a termékek kalóriatartalma. A termékek guargumi-tartalmát 2%-ban maximálták, mivel nagy mennyiségű guargumi fogyasztása esetén nem kizárt a béltartalom olyan mértékű viszkozitásnövekedése, amely extrém esetben a bélrendszer elzáródásához vezethet. Fogyasztása (megfelelő koncentrációban) állatok számára is veszélytelen, számos kisállateledel tartalmazza.

A gyógyászatban ipari segédanyagként és nagy vízfelvevő képessége miatt hasfogóként is használják: a bélrendszerben található folyadék megkötésével csökkenti a hasmenést. Egyes vizsgálatok szerint a guargumi azáltal, hogy hozzájárul a normál bélműködéshez, mérsékelheti a vastag- és végbéldaganatok kockázatát. Étvágycsökkentő hatásának egyik magyarázata lehet, hogy lassítja a gyomorürülést, ezért fogyasztószerekben is felhasználják. A guargumi és módosított származékainak koleszterinszint-csökkentő és vércukorszint-mérséklő hatását több kutatócsoport is igazolta.

A kozmetikai ipar is nagy mennyiségű guargumit használ fel a különböző termékek előállítása során, például fogkrémekben. Krémekben, testápolókban is megtalálható, mert csökkenti a vízvesztést, így védi a termékeket a kiszáradástól.

A guarbab magjában található, kedvezőtlen élettani hatású peptideket hőkezeléssel inaktiválják, így nem igaz, hogy a guargumi tartalmaz az egészségünkre nézve olyan káros anyagokat, amelyeket a feldolgozás során nem vonnak ki belőle.