Vesebetegek diétája

Igen körültekintően kell táplálkoznia annak, aki krónikus veseelégtelenségben szenved. Bizonyos esetekben sem húsból, sem sóból, sem folyadékból nem ehet sokat a beteg, de egyes zöldségek fogyasztását is korlátoznia kell.

A krónikus veseelégtelenség esetén alkalmazott diéta csökkenti azoknak a tápanyagoknak a bevitelét, amelyeknek a kiválasztása nem megfelelő mértékű, megkíméli a szervezetet a fehérjék bomlásából származó méreganyagtól, a felesleges káliumtól, foszfortól, nátriumtól és víztől. Persze mindezt úgy, hogy az energiabevitel is megfelelő mértékű legyen. Ha ez nem valósul meg, a szervezet saját fehérjéit kezdi el lebontani, vagyis csökken a testsúly, és még több káros méreganyag keletkezik a testben.

Több szénhidrát, kevesebb fehérje

A húsból és tejtermékből nyert fehérjebevitel ajánlott mennyisége: testtömegkilogrammonként 0,4–0,8 gramm – a veseelégtelenség súlyosságától függően. A bevitt fehérje fele-fele arányban tartalmazzon állati, illetve növényi eredetű fehérjéket.

A csökkent fehérjemennyiség az energiabevitel növelésével ellensúlyozható, ezzel nem alakul ki alultápláltság, ugyanis a bevitt fehérje hasznosulásához megfelelő energia szükséges: az ideális testtömegre számolva napi 30 kcal/testsúlykilogrammnyi kalóriát kell bevinni. Ez a szénhidrátbevitel és a növényizsiradék-bevitel növelésével érhető el. Az állati zsiradék helyett a növényi olajok, szénhidrátnak a szőlőcukor, méz, különböző tápszerek lehetnek alkalmasak. A transzzsírsavakat tartalmazó ételeket is kerülni kell, például az éttermi sült krumplit, pattogatott kukoricát, nápolyikat, töltött csokikat.

Kevés hús

Állati eredetű fehérjéket a húsok, belsőségek, a halak, a tej és tejtermékek, a tojás tartalmaznak; növényi eredetű fehérjéket a rizs, a kenyérfélék, a péksütemények, a szárazhüvelyesek, az olajos magvak, a zöldségek és a gyümölcsök.

Húsból kevés fér bele az étrendbe, ezért érdemes inkább darált húsos ételeket készíteni. Ha káliummegszorítás is szükséges, akkor a zöldségeket főzzük elő, áztassuk be. Halak, halkészítmények, felvágottak, füstölt áruk nem ajánlottak magas fehérje- és nátriumtartalmuk miatt. Tejből a megszokottnál kevesebb fogyasztható. Joghurt, kefir, túró, tejföl bevitele a megengedett napi fehérjétől függ.

Tojásfehérjéből a megengedett fehérjének megfelelően fogyaszthatunk. A sárgája magas foszfortartalmú és koleszterinben gazdag, heti 1-2 darab fogyasztható; tojáspótló por alkalmazható.

Sószegény diéta, mérsékelt folyadékbevitel

A napi szükséges folyadékmennyiség kiszámítása a testtömeg és a 24 óra alatt képződő vizeletmennyiség alapján történik. Az így számított folyadékmennyiség elfogyasztása elengedhetetlen a megfelelő mértékű méregtelenítéshez.

A nátrium-kloridban (só) gazdag élelmiszerek bevitelét is korlátozni kell. A napi elfogyasztható konyhasómennyiség: 5 gramm (2 gramm nátrium). Só szempontjából szabadon fogyaszthatók: tej, natúr tejtermékek, sertés, marha, csirke, tyúk, házi nyúl, hekk, busa, tonhal, fogas, túró, író, tejföl, vaj, tojás, hüvelyes zöldségek, diófélék, olajos magvak, keményítők, gyümölcsteák, rostos üdítők, zöldséglevek, víz, tea, friss és mirelit gyümölcsök, friss és mirelit zöldségek. Ezeket fehérje- és ásványianyag-tartalmuk szerint válogassuk.

A zöldfűszerek káliumtartalma magas, ezeket – ha szükséges – kis mennyiségben használjuk. A diétázás sikeres megvalósításában segít a diétás napló vezetése és a dietetikus, illetve a szakorvos rendszeres tanácsadása.

Forrás: Az írás a www.webebteg.hu cikkei alapján készült.