Véradás – Rád is szükség van!

Véradás – Rád is szükség van!

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vöröskereszt kezdeményezésére 2004 óta június 14-e a Véradók Világnapja, így ezúton szeretnénk tisztelegni mindazok előtt, akik adtak már vért, vagy rendszeres visszatérő véradók. Manapság már egyre gyakoribbak a véradást népszerűsítő kampányok, de talán még mindig nem kap elég figyelmet a téma. A véradást támogató szervezetek munkatársai, így is rengeteg energiát fektetnek bele a megfelelő donorok megtalálásába. Lássuk hát, mi mindent kell tudni a véradásról.

 


 

A véradás nem más, mint az önkéntes véradóktól származó vér vagy vérösszetevő(k) levétele, mely folyamatos orvosi felügyelet alatt a nagyobb műtétekhez, bizonyos életmentő kezelésekhez, terápiás készítménye előállításához és a további feldolgozásához szükséges. Minden véradást egy előzetes orvosi vizsgálat előz meg, amely során kiderül, hogy az adott véradó rendelkezik-e valamilyen olyan kizáró körülménnyel, amely megakadályozná a véradást. Az esemény során felhasznált tű, illetve vérgyűjtő zsák egyszeri használatos, így minden egyes személynél új eszköz kerül felhasználásra. Ezúton biztosítva a véradáshoz felhasznált eszközök steril állapotát.

A teljes véradás során összesen 4,5 deciliter teljes vért, valamint az ezt megelőző vérvizsgálati tesztekhez szükséges néhány kémcsőnyi mennyiséget vesznek le összesen, ez a vér mennyiség körülbelül a teljes vér 5-8%-a.

A véradások szervezése, a donorok toborzása és azok megtartása a Magyar Vöröskereszt feladata, amely szervezet már 1881 óta segít a rászorulókon és 1939 óta vesz részt a véradások lebonyolításán. A véradás során együttműködést folytat az Országos Vérellátó Szolgálattal, valamint más társadalmi szervezetekkel is. Vérvételt csak az Országos Vérellátó Szolgálat, illetve az erre megállapodást kötött kórházi vértranszfúziós osztályok végezhetnek.

 

De miért is olyan fontos a véradás?1

„Naponta mintegy 1800 véradót kell toboroznunk, hogy a biztonságos vérkészlet álljon rendelkezésre műtétekhez, baleseti sérültek ellátásához, vérkészítményekre, transzfúzióra szoruló betegek kezeléséhez.
Egyetlen véradással három betegen segíthetsz: a levett vérből plazmakészítmények, vörösvérsejt- és vérlemezke-koncentrátum készül. A véradás a véradó egészségét is szolgálja, hiszen a kötelező tesztek elvégzése után nemcsak a vércsoportját ismerheted meg, a szűrővizsgálat kiterjed a HIV, a Hepatitisz-B, a Hepatitsz-C, a szifilisz kimutatására is.” – írja az Országos Vérellátó szolgálat.

 

Mi szükséges ahhoz, hogy valaki véradó lehessen?1

  • fontos, hogy a személy egészségesnek érezze magát;
  • az önkéntes véradónak első körben regisztrálni a kell, ehhez rendelkeznie kell a regisztrációhoz szükséges dokumentumokkal: személyi vagy más fényképes igazolvány, lakcímkártya, TAJ szám (első regisztrációkor eredeti vagy fénymásolt TAJ kártya szükséges!), külföldi állampolgár esetén magyarországi lakcímet igazoló okmány;
  • meglévő regisztrációval a későbbiekben minden alkalommal az adatfelvételhez elengedhetetlen a lakcímkártya, a személyi igazolvány és a TAJ-szám (ez lehet a TAJ kártya, a TAJ számot tartalmazó irat, lelet, illetve a véradó általi bemondás is);
  • az adhat vért, aki elmúlt már 18 éves, de még nincs 65 éves;
  • a véradásra jelentkező testsúlya meg kell, hogy haladja az 50 kilogrammot;
  • a tetoválás és a testékszer nem akadály, ha eltelt fél év, mióta elkészültek.

 

Most, hogy tudjuk, minek kell teljesülni ahhoz, hogy valakiből donor lehessen, ismerjük meg, hogyan is zajlik egy véradás:1

  • Megadod személyi adataidat a regisztrációhoz (fényképes igazolvány, lakcím – és TAJ szám szükséges) kitöltesz egy kérdőívet egészségügyi állapotodról. Az adatfelvételhez a személyi igazolványod, a lakcímkártyád és a TAJ- számod feltétlenül szükséges. Első regisztrációkor csak eredeti TAJ kártyát vagy annak fénymásolatát fogadják el!
  • Külföldi állampolgár esetén útlevél, lakcímet igazoló hatósági dokumentum, vagy magyar lakcímkártya, magyar TAJ-kártya vagy az EU- ban elfogadott egészségbiztosítási igazolás szükséges.
  • Elfogyasztasz egy-két pohár folyadékot.
  • Laboratóriumi és orvosi kivizsgálás következik.
  • Kényelmesen elhelyezkedsz a vérvételi ágyon. A steril vérvételi zsákba 5 perc alatt leveszik a vért. Még 5 perc pihenő!

 

Ki az, aki nem lehet donor?1

Néhány kizáró ok (részben a donor, részben a rászoruló beteg védelmében):

  • Vírushordozó állapot illetve akut fertőzés;
  • rosszindulatú daganatos betegség;
  • Véralvadási zavar;
  • Egyéb vérképzőrendszeri betegség;
  • Immunrendszert érintő rendellenességek;
  • Mentális rendellenesség;
  • Epilepszia;
  • Parkinson – kór;
  • Reumás szívbetegség;
  • Szívritmuszavar;
  • Légzési elégtelenség;
  • Hasnyálmirigy betegségek;
  • Autoimmun betegség;
  • Krónikus vesebetegség;
  • Májmegnagyobbodás;
  • Sugárbetegség;
  • Szívműtét;
  • Szervátültetésen átesett személy.

 

Mi történik a véreddel?

A levett vért egy gyűjtő zacskóba kerül, amely véralvadást gátló szereket tartalmazz, így őrizve meg a vér felhasználhatóságát. A levett vért komponenseire, kisebb részegységekre bontják, amelyek felhasználhatóságát ezúton biztosítják.

„A transzfúziók során érvényesül a komponensterápia, mint alapelv, azaz csak olyan vérkomponenst kap a beteg, amely pótolja a betegsége, állapota okán elvesztett sejtféleségek funkcióit, vagy a kórosan alacsony sejtszámot (pl. kemoterápiás kezelés hatására bekövetkező) kívánjuk egy adott szintre megnövelni, és szinten tartani.

A vérkészítmények tárolásánál célunk az, hogy a lehető leghosszabban tudjuk azokat a körülményeket biztosítani, amelyek hozzájárulnak a vérsejtek funkcióinak és életképességük megőrzéséhez. A vérkészítmények (biológiai anyagok) transzfúziója kapcsán előfordulhatnak olyan szövődmények, amelyek megelőzhetők további vérkészítmény előállítási technikák alkalmazásával. Azaz célzottan, fokozottan veszélyeztetett betegcsoportok kezelésében, amit mindig a kezelő, transzfundáló orvos dönt el, készíthetünk ún. mosott-, vagy fehérvérsejt- mentesített vérkészítményeket. Az előbbi esetben az eljárással a készítmény maradék plazmafehérje tartalmát kell lecsökkenteni, az utóbbi esetben speciálisan erre kifejlesztett szűrők segítségével  eltávolítjuk a fehérvérsejtek nagy részét. A két módszert akár kombinálhatjuk is.

Speciális technikának számít, amit szintén csak különösen indokolt esetben alkalmazunk, a vérkészítmények besugarazása ionizáló sugárzással, abból a célból, hogy a fehérvérsejtek osztódását megakadályozzuk. Ezáltal megelőzhetünk bizonyos transzfúzióhoz kapcsolható szövődmények kialakulását.

Vérellátós körülmények között nem alkalmazunk vírus-inaktiváló eljárásokat!”

 

A vérkészítmény-előállítás2

A labilis vérkészítményeket a levett teljes vér komponensekre törté- nő szétválasztással vagy aferézises eljárással állítják elő. Minden levett teljes vérből egy-egy egység vörösvérsejt koncentrátum, thrombocytakoncentrátum és friss fagyasztott plazma (FFP) állítható elő. Fehérvérsejt-koncentrátumot csak a kijelölt OVSZ-vérellátókban, aferézistechnológiával, megrendelésre állítanak elő. Stabil, vírusinaktivált gyógyszerkészítmények készülhetnek plazmafrakcionáló eljárással az FFP-ből gyógyszergyári körülmények között.

Transzfúziós alapelvek:

  • sterilitás
  • pirogén mentesség
  • biológiai ártalmatlanság
  • vérkészítmény biológiai aktivitásának megőrzése
  • immunológiai kompatibilitás

(Amennyiben szeretné jobban megismerni a transzfúziós szabályzatot a források közt megtalálja az ide vonatkozó linkeket!)

 

Vércsoportok

A vércsoportrendszerek az emberi vért a benne megtalálható fehérjék [antigének (nem fehérje), antitestek] alapján kategorizálják. A tudomány jelenlegi állása szerint 29 ilyen rendszert különböztetünk meg. Azonban vérátömlesztés során csak az AB0- és az Rh-rendszereket kell figyelembe venni, mivel az indirekt antiglobulin teszt és a keresztpróba segítségével kiszűrik az egyéb antigén/antitest-inkompatibilitást donor vére és a transzfúziót befogadó között.

Egykor széles körben felhasználták a vércsoportokat a törvényszéki orvostanban és az apasági tesztek során, ám használatukat fokozatosan felváltja a DNS-profil analízise, ami jóval nagyobb biztonságot ad. A vércsoportvizsgálatot inkább csak az apaság valószínűsítésére illetve kizárására alkalmazzák, olcsósága miatt itt még szerepet kaphat bizonyos esetekben.

 

Az AB0-rendszer

Az AB0 rendszert Karl Landsteiner fedezte fel 1900 és 1901 között a bécsi egyetemen, miközben azt vizsgálta, miért menti meg a vérátömlesztés egyes betegek életét, mások viszont miért halnak bele. Felfedezését később Nobel-díjjal jutalmazták.

Az emberek fenotípus szerint e rendszer alapján 4 vércsoport valamelyikébe tartoznak. Ezek a csoportok: A, B, AB, 0. Az A és B betűk valójában két antigént jelölnek, a 0-s vércsoportú embereknek ezek egyike sem található meg a vörösvértesteken. Ezeknek az antigéneknek a kialakulásáért egy gén felel.

A véradási szabály szerint senki nem kaphat olyan vért, amiben számára idegen antigén található, ugyanis azok antitestjei megtalálhatóak az ő vérében (azaz egy A-s ember vérében a B antigén antitestjei jelen vannak). Így az AB-s mindenkitől, a 0-s viszont csak 0-stól kaphat, de bárkinek adhat. Ha lehetséges, csoport azonos vért adnak a betegeknek.

 

Az Rh rendszer

Az RhD antigént a már említett Karl Landsteiner és Alexander S. Wiener fedezte fel 1937-ben, és Rhesus majmok (Macacus rhesus) vérében mutatták ki először, innen az Rh jelölés. Az ember vérében ez az antigén vagy jelen van (Rh+), vagy nincs (Rh−). Az Rh+ domináns mendeli tulajdonság, azaz valaki csak úgy lehet Rh−, ha mindkét szülőtől olyan gént örököl.

Az Rh− vérben természetes körülmények között nincsenek jelen antitestek, így a legtöbb esetben a véradásnál nem kell figyelembe venni ezt a vércsoportot. Rh+ donorok vérét azonban antitest-vizsgálatnak kell alávetni.

 

Most pedig lássuk milyen vércsoport kinek adhat:

A vér felhasználhatósága szempontjából a 0-s vércsoportúak a legkedvezőbbek, hiszen az ő vérüket lehet a legtöbb vércsoport esetében is felhasználni. Magyarországon élők kb. 30%-a 0 vércsoportba tartozik.

Ezen belül is a 0- vércsoportúak azok, akiknek a vérét minden vércsoport esetében fel lehet használni. A 0+ vérrel rendelkezőek, adhatnak 0+,A+,B+,AB+ vérűeknek.

Az A- adhat a saját csoportjával megegyezőknek, továbbá az A+,AB-,AB+ csoportúaknak.
Az A+ ezzel ellentétben kizárólag csak a saját, azaz, A+ és az AB+ vérűeknek biztosíthat vért.

A B vércsoportú emberek esetében is hasonlóan működik, mint az A-soknál.

B- adhat a B-,B+,AB-, és végezetül az AB+ vérkategóriával rendelkezőknek.

B+ adományozók esetében hasonlóan, mint az A+-nál, adhat B+ és AB+-nak.

Az AB- adhat az AB- és AB+-nak is.

 

Ki kitől kaphat?

Az adakozáshoz képest itt most fordított helyzettel találkozhatunk, vagyis az AB+ vércsoportú emberek a legszerencsésebbek, mivel ők gyakorlatilag bárkitől kaphatnak vért, míg a 0 negatívúaknak a legkedvezőtlenebb, mivel ők kizárólag csak a saját csoportúaktól kaphatnak vért. A további véradási lehetőségeket az alábbi táblázatba foglaltuk össze. 

 

 

Statisztikák

Az Országos Vérellátó Szolgálat adatai szerint éves szinten 400 000 db véradás történik ma Magyarországon. Egy véradás általában 3 életet jelent, tehát 1 200 000 ember életén segítenek a véradók. Habár ez soknak tűnhet, a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat munkatársai rengeteg időt és energiát fordítanak a donorok felkeresésére és a véradások leszervezésére.

 

Véradók napja

A Magyar Vöröskereszt kezdeményezésére 1988 óta november 27-e a Véradók Napja Magyarországon. Ezen a napon sokszoros véradók, véradószervezők és a véradás ügyének támogatóit részesítjük elismerésben. Először 1954. november 27-én adományoztak kitüntetéseket a sokszoros véradóknak.

 

Véradók Világnapja1

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Vöröskereszt kezdeményezésére 2004 óta június 14-e a Véradók Világnapja. Ezen a napon köszönetet mondunk a rendszeres véradóknak, felhívjuk a figyelmet a véradás fontosságára és minden embert arra bátorítunk, hogy rendszeresen adjon vért. A nap, melyen az egész világ köszönti a véradókat, Karl Landsteiner, az ABO vércsoport rendszer felfedezőjének születésnapja.

 

Hol tudsz vért adni?

Az első és egyetlen3

„A Magyar Vöröskereszt véradókamionja 2006-ban kezdte meg működését. Az ország első és egyben egyetlen véradókamionja minden évben több ezer kilométert tesz meg és évente több ezer ember ad rajta vért. Véradókamionunk légkondicionált, fűthető, orvosi szobával, négy vérvételi ággyal, adminisztrációs helyiséggel vár benneteket. Tehát kitűnő választás, ha segíteni szeretnétek! Hol találkozhattok vele? A nagyobb városok közlekedési csomópontjaiban, fesztiválokon egyéb rendezvényeken.”

 

Amennyiben szeretnél csatlakozni és vért adni, a véradás helyszíneit [link] itt [link] megtalálod!

 

Felhasznált források:

http://wikipedia.hu

1http://www.ovsz.hu/

2A transzfúziós eljárás szabályai:

3http://veradas.hu



Pingvin kiadványok

Rendszeresen frissülő akciós kiadványok, a legjobb árakkal. Kattintson és már böngészhet is.

Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége

©2019 © 2017 Minden jog fenntartva! Pingvin Napfény Zrt.