Tüdőrák: főleg a cigaretta a felelős

Hazánkban évtizedek óta növekszik a tüdőrákosok száma; jelenleg évente mintegy tízezer újonnan felfedezett tüdőrákos beteget diagnosztizálnak.

A halálozási statisztikák szerint 2012 óta a tüdődaganat vezeti a világ halálozási listáját. Magyarországon évente tízezer új tüdőrákos megbetegedést regisztrálnak, amelyből minden évben körülbelül nyolcezer tüdőrákos beteg hal meg. A férfiak között a betegség előfordulása az utóbbi években stagnál, illetve enyhén csökken, a nőknél töretlen a növekedés.

A fő bűnös: a cigaretta

A tüdőrákos megbetegedések mintegy 90 százalékáért a dohányzás felelős, ráadásul a tüdőrák kialakulásának kockázata egyenes arányban áll az elszívott cigaretták számával és a dohányzás időtartamával. Nemcsak az aktív dohányzás, de a passzív dohányzás is fokozza a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Bármilyen idős is a beteg, a dohányzás abbahagyása bizonyítottan csökkenti a tüdőrák kialakulásának kockázatát, valamint a tüdőrákos halálozást! A cigarettázás számos más idült tüdő- és keringési betegségért, egyéb daganatos betegségért is felelős. Elhagyásával a megbetegedés kockázata – 10 év alatt – a nem dohányzók szintjére esik vissza.

Többféle tüdőrák

A tüdőrák többféle daganattípust jelent, a különbség a szerkezeti felépítésükben van. A daganat elhelyezkedhet a nagyobb légutak területén, illetve a kisebb légutak közelében, azaz a tüdő széli részeihez közel. A tüdőrákok alapvetően két nagy csoportra – a kissejtes és a nem kissejtes tüdőrákok csoportjára – oszthatóak. A kissejtes tüdőrák képezi az összes tüdőrák 15–20 százalékát. A nem kissejtes csoportba tartozó daganatok 25–30 százaléka laphámrák, 35–40 százaléka a mirigysejtekből kiinduló úgynevezett adenocarcinoma, 1–5 százaléka pedig nagysejtes, rosszul differenciált rák.

Hajlamosító tényezők

Genetikai adottság: a sejtekben lévő genetikai örökítőanyag, a DNS bizonyos változásai a sejtek rosszindulatú, azaz rákos elfajulását okozhatják. A cigarettafüstben lévő káros kémiai anyagok (karcinogének) elsősorban a DNS károsítása révén, génhibák felhalmozódásával vezetnek tüdőrák kialakulásához, felmérések adatai alapján átlagosan 15 szál cigaretta elszívását követően alakul ki egy újabb génhiba (úgynevezett mutáció).

Immunrendszer: a hegesedéssel gyógyuló tüdőbetegségek hegszövetéből az átlagosnál gyakrabban fejlődik ki tüdőrák.

Dohányzás: 15-szörösére emeli a tüdőrák kockázatát, a tüdőrákos betegek 95 százaléka erős dohányos. A levegőben megtalálható kémiai anyagok (azbeszt, radon, arzén stb.) belégzése szintén jelentősen növeli a kockázatot.

Alkoholfogyasztás: ez is tüdőrákra hajlamosít, mivel általában növeli a daganatos betegségek kialakulásának esélyét.

Egyéb kémiai anyagok (króm- és nikkelvegyületek) szervezetbe kerülése szintén rákkeltő hatású.

Táplálkozási szokások: az antioxidáns, sejtvédő hatású anyagok és vitaminok (A-, C-, E-vitamin, szelén) hiánya elősegítheti a tüdőrák kialakulását. A szelén hiánya hatszorosára emeli a tüdőrák kockázatát!

A tüdőrák gyanúja

A tüdőrák többségében tünetszegény, a korai stádiumban a betegek többségének nincsenek markáns tünetei. Ha a beteg orvoshoz fordul, a diagnózis korábban felállítható lenne. Jellemző lehet a köhögés jelentkezése, felerősödése, jellegének (hangjának) megváltozása. Vérköpés a tüdőrákosok 20–30 százalékában fordul elő. A mellkasi fájdalom a tüdőrákosok egynegyedénél–felénél fordul elő. Az egyik típusa időszakosan jelentkezik, másik típusa állandóan jelen lévő súlyos fájdalom. Az ismétlődő tüdőgyulladás is tüdőrák gyanúját kelti. Emellett számos más tünet is előfordulhat a daganat típusától függően. A tüdőrák pontos diagnózisa csak alapos kivizsgálás után állapítható meg.

A rendszeres tüdőszűrés életmentő lehet, főleg, ha a daganatot kezdeti stádiumában fedezik fel. Így a korai operációval a gyógyulási esélyeket növelő legfontosabb tényező.

A cikk a www.webbeteg.hu írásai alapján készült.