Tévhitek a mérgező gombákról

Tévhitek a mérgező gombákról

A gombászóknak igazi „vadászszezon” van most – ilyenkor teremnek legbőségesebben ehető gombáink –, a rókagomba, vargánya, rizike, mind ízletes csemege. Azonban vigyázat! A gombamérgezés halált, maradandó károsodást is okozhat. Kevés a régi tévhitekre alapozva szedegetni a fazékbavalót... 

1. Az ezüstkanál elfeketedik, ha mérges gombával érintkezik.

Ez egyszerű kémia: a fém felületén vékony szulfidréteg képződik, s ez okozza a fekete színt. Ez azonban nem azt jelzi, hogy a gomba mérgező; sokkal valószínűbb, hogy megromlott az étel (ugyanis ekkor fordulnak elő szulfidionok nagyobb mennyiségben). A friss, mérgező gombából készített étel valószínűleg nem adja a reakciót, de ettől még okozhat súlyos mérgezést. Figyelem! A frissen szedett, nem mérgező gombából készült étel is lehet mérgező romlottan.

2. Alapos főzés hatására elbomlik a méreganyag, vagy forrázással eltávolítható.

Sok ehető gomba nyersen mérgező, és csak alapos sütés-főzés után fogyasztható. Ilyen a gyűrűs tuskógomba, vagy a kucsmagomba; előbbi gyomor- és bélpanaszokat, utóbbi allergiás tüneteket okozhat. Viszont ez nem tekinthető általánosnak, sok méreganyag ellenáll a hőkezelésnek, még alapos főzés után is mérgez. Előfordulhat, hogy a toxin vízoldékony, ezek közé tartoznak például a légyölő galóca méreganyagai. Egyes országokban a főzővíz többszöri cseréjével detoxifikálják a gombát, majd megeszik, de még így is okozhat mérgezést, mivel gombánként eltérő lehet a toxintartalom. A mérgező gombák házi „méregtelenítésével” ne próbálkozzon!

3. A csigarágta gomba nem lehet mérgező.

Az emberi szervezet és más állatok szervezetei máshogyan reagálhatnak a gombákban található anyagokra. A csigarágott, kukacos gomba nem jelenti azt, hogy az ember számára ehető. Arra utal, hogy a toxin nem jelent veszélyt az említett állatfajokra. Még az emberre legveszélyesebb fajokat (gyilkos galóca, fehér galóca, susulykák) is fogyasztják más állatok.

4. A mérgező gombák húsa sérülésre elszíneződik.

Ez gyakori, több gombánál is megfigyelhető. A mérgező gyökeres tinóru vagy változékony tinóru (utóbbi alkoholfogyasztás esetén okoz mérgezéses tüneteket) húsa valóban erősen kékülhet, de ez más fajokra is jellemző. Az ehető csiperkegombák húsa lassan elvörösödik (a mérgező és rossz ízű, karbolszagú csiperke húsa sárgul), valamint enyhén kékülhet, például a molyhos tinóru, a barna tinóru; ezek ízletes, ehető fajok.

 

A csiperkefajok esetén a sárgulás csak akkor veszélyes, ha kellemetlen, temperáéra emlékeztető szaggal (a szakirodalomban vegyszerszag, fenol- vagy tintaszerű szag) párosul. A szintén sárguló, de kellemes ánizs- vagy keserűmandula-illatú erdőszéli csiperke például kiváló étkezési gomba.

5. A kellemes illatú és ízű gombák mind ehetőek.

Túlélők szerint a gyilkos galóca is jóízű. A csípős gombák valóban ártalmasak lehetnek, ezért például a galambgombákat érdemes kóstolgatva szedni, ha csípős, akkor mérgezést okozhat. De csípős ízű a nem mérgező, fehértejű keserűgomba is, sok helyen fogyasztják, Erdélyben kedvelt étel. A susulykafajok gyakran kellemes gyümölcsillatúak, mégis igen mérgezőek, például a téglavörös susulyka.

 

Gombaszedésbe kellő ismeretek nélkül ne vágjunk bele! Csak azt gyűjtsük, amit biztosan tudunk azonosítani. A szedett gombát mindig mutassuk meg szakellenőrnek!

 

Forrás: ködpiszkalo.blog.hu



Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége