Serdülőkori megbetegedés a kerekhát-deformitás

Scheuermann-kór. Egyre több kamasz – és velük együtt a szülő is – kénytelen megtanulni e betegség nevét, ugyanis a gyerekek 15-30 százalékánál fordul elő a genetikai alapú, gerincoszlopot érintő elváltozás.

Ha púpos a kamasz, manapság el sem csodálkozik az ember. Persze, mert egész nap görnyed az iskolapadban, keveset mozog, a telefonját lehajtott fejjel bűvöli – kapásból fújjuk a választ az egyre gyakoribb jelenségre. Mindez igaz is, csakhogy a probléma nem oldódik meg annyival, ha a gyerek kihúzza magát. Ugyanis a Scheuermann-kór (vagy kerekhát-deformitás) nem keverendő össze a hanyag tartással.

Utóbbi valóban rossz szokás eredménye, ami kellő odafigyeléssel, rendszeres sporttal javítható, kiküszöbölhető. Ám a Scheuermann-kór nagy odafigyelést, kellő gondozást igényel – már amennyiben a szülő és a védőnő, orvos felismeri a betegséget. Meggyógyulni lehetetlen belőle, de célzott kezeléssel jelentős javulás érhető el, ha a betegség kellő időben felismerésre kerül.

Mi a kerekhát-deformitás?

A strukturális háti gerinc görbületének növekedéséhez tartozó jelenség, amikor a háti gerinc egészére terjed ki a kisebb-nagyobb mértékű görbület. Ennek ellensúlyozására nő a gerincoszlop nyaki és ágyéktáji részének mell irányú görbülete, domborulata is. Magyarán: ez a gerincferdülés térben jól látszódik – például amikor oldalirányból vizsgáljuk meg a hátat, és egyértelműen púpot látunk.

A Scheuermann-kór diagnózisa biztosan csak röntgennel állapítható meg. Ha a szülő már gyanakszik a gyermek tartása miatt, először a háziorvost keresse fel, aki ortopéd szakvizsgálatot javasolhat. Ennek keretében teljes, kétirányú, álló röntgenfelvétel készülhet; a diagnózis csak ez alapján állítható fel.

Amennyiben a gerinc fiziológiás görbületének fokértéke fokozott, vagyis elváltozás látható, illetve a csigolya felszíne töredezett, a csigolyák közötti porc helyzete megváltozott, a gyanú beigazolódik. A komoly szerkezeti problémát kezelni kell – méghozzá célzott, egyénre szabott gyógytornával – magyarázza Kizlinger Tünde gyógytornász.

Mikor jelentkezik a kór?

A növekedési lökés idején, tehát döntően a pubertáskorban (9–15 évesen), de sokszor már előtte is megjelenő betegség a Scheuermann-kór – ám meglepő módon egyre több óvodáskorú jelenik meg a rendszerben. A betegség örökletes, de egyértelmű jegyei kimondottan ebben az életkorban jelentkeznek. Megelőzése nem lehetséges. Az előfordulási arány mindkét nemet egyformán érinti. Minél korábban történik a kór diagnosztizálása, és kezdődik meg a kezelés, felnőttkorban annál jobb lesz a gerincoszlop állapota. A kezelés éveket vehet igénybe, ezt a szerkezeti elváltozás határozza meg. A betegség súlyossága a csigolyák állapotától, a görbület fokértékétől, a csigolyák közötti ékeltség mértékétől függ. A 30 fokos görbület már kezelést igényel, a 40 fokos eltérést már nehéz javítani. A betegségen jó eséllyel addig lehet segíteni, amíg a csontosodás tart, vagyis a 17–18. életévig, bár ez az utóbbi években egyre inkább kitolódni látszik.

Hogyan kezelhető?

Három egyformán fontos részből áll a kombinált kezelés: Schrott-terápián alapuló, speciális gyógytorna szakember irányításával végezve; ugyanez a célzott torna otthon, napi 1 órában, minimum heti 5 alkalommal, illetve napi legalább 21 óra fűzőhasználat. A terápia sikeréhez idő kell, méghozzá gyakran évek. Ha nem rendszeres a torna, ha az előírtnál kevesebb időt tölt a fűzőben a kamasz, az eredmény késik, illetve elmaradhat. Azonban az élsport Scheuermann-kór esetén nem javallott. Bár a rendszeres sport izomerőt és állóképességet ad a fiatalnak, gerinckorrekció nem érhető el vele, sőt. Azonban a nyújtózkodással járó sportágak kimondottan hasznosak lehetnek, ilyen például a röplabda vagy a falmászás, de remek a tánc is. Persze az úszás sem tiltott, de ebben az esetben a gyógytorna során korrigáló feladatokat is végezni kell.

Fontos hangsúlyozni, hogy a terápia mindig egyénre szabott, így a fűző (korzett) használatának mértéke és mikéntje is más-más. A célzott terápiát szakemberekből álló team állapítja össze: szakorvos, gyógytornász és a fűzőt elkészítő műszerész a röntgenfelvételek alapján, összehangolt véleményt alkotva állítja fel a gondozási tervet.

Schrott-terápia

A egyedüli hatékony terápia, mely a gerinc maximális korrekciós helyzetében izomerősítő gyakorlatokat alkalmaz. Az otthoni, naponta végezendő feladatsoroknak hála, fájdalommentes állapot, a csigolyák töredezettségének javulása és a gerinc fokértékbeli javulása érhető el. A Schroth- terápia segít a helyes légzés elsajátításában is, amely, mint arról már korábbi számunkban is írtunk, számos élettani folyamat gördülékeny működését támogatja.

Mi az a fűző?

Ne a hajdani karcsúsító, nagyon szorosra húzható, kimondottan hölgyek számára kitalált fűzőre gondoljunk! Egyedi műanyagból és fémszerkezetből álló „páncél”, amely a fogszabályzóhoz hasonlóan fokozatosan, szükség szerint állítható – persze csakis a szakember által. Az akár napi 21 órában is viselendő, „közgyógyra” is kapható eszköz egy réteg ruha fölött hordandó, nem feltűnő. A korzett (fűző) idomul a testhez. Kihordási ideje 9–13 hónap, alakítani nagyjából addig lehet, utána új fűzőre van szükség.

Sokaknál éjszaka is viselni kell, és csak tisztálkodás, sportolás idejére vehető le. A kamaszoknak éppen ez okozza az egyik legnagyobb nehézséget: fizikailag kevésbé, de lelkileg sokszor nagyon megterhelő a fűző viselése. Kitartás nélkül azonban nincs eredmény, ha a gyermek félúton feladja, sajnos visszaesés tapasztalható – mondja Marlok Ferenc ortopéd műszerészmester, hozzátéve, ez azért nagy baj, mert a Scheuermann-kóron csak javítani lehet, de meggyógyítani nem. A szakember felelőssége éppen ezért óriási: motivál, megerősít, biztat, barátként fordul a kamaszhoz. A műszerész nemcsak elkészíti a fűzőt, hanem rendszeresen ellenőrzi, beállítja – vagyis a fejlődő gyermek súlyához, testformájához, magasságához igazítja azt.

Mi várható felnőttkorban?

Ha a kezelés nem kezdődött meg időben, esetleg soha nem is diagnosztizálták a kórt, idővel egyre kínzóbb tünetekkel szembesül a beteg – akár már 30 éves korában is. Egyre intenzívebben fokozódó, nagyon erős, gyakori hátfájdalom. Derékfájás, gerinc- és porckorongsérv, amelyek idővel műtéti beavatkozást igényelnek. A műtét során a csigolyákba csavarokat fúrnak, titánrúddal rögzítik a gerincoszlopot, ezzel merevítve azt. A terápiát a műtét után is folytatni kell.

Nőknél nehézkes várandósság, illetve szoptatási időszak várható. Gyermekkorban a görbület még csökkenthető, felnőttkorban azonban már csak a fájdalom szüntethető meg. Az időben nem kezelt beteg felnőttkorában sem az ülő-, sem az álló-, sem a hajolással járó munkát nem tudja ellátni.