Semmi pánik, majd elmúlik!

Semmi pánik, majd elmúlik!

 

Rengeteg fiatalnál kopogtat a kapunyitási pánik, mely egy jellegzetes életszakasz természetes velejárója. Nem betegség, hanem az átmeneti időszak normális folyamata – véli a szakember. Könnyen vagy nehezen, de át kell rajta esni! Baj akkor van, ha a fiatal ebbe az állapotba beleragad.

 

 

Nem kapuzárás, kapunyitás!

 

A kapunyitási pánik a különböző fejlődéslélektani vizsgálatok kapcsán a 2000-es évek elején került előtérbe. A készülődő felnőttkor krízisét a tudomány kapunyitási pániknak nevezte el. Nem összekeverendő a kapuzárási pánikkal, mely egy életszakasz lezárásától való félelmet jelöli.

 

Az egyetem utáni időszakban, vagyis a 20-as, 30-as éveikben járóknál ideiglenesen zavar alakulhat ki: már nem érzik magukat serdülőnek, nem akarnak tanulni, de kerülik a felnőttvilág kihívásaival való szembesülést is. E normális folyamatban a fiatal az énkereséssel, az eddigiek összegzésével, a lehetőségektől való félelemmel küzd – magyarázza dr. Csábi Eszter pszichológus, egyetemi adjunktus.

 

A krízishelyzetbe kerültek egyik csoportja az iskola befejezése után ugyan elkezd dolgozni, de életével, párkapcsolatával elégedetlen. „Miért csak itt tartok, mikor a másik már sokkal előrébb van, jobb munkát kapott, magasabb a fizetése?” – ilyen és hasonló kérdések merülhetnek fel benne. Ezt az érzést a médiából áramló fals üzenetek sora csak felerősíti, hiszen ott minden fiatal jól néz ki, menő, jól keres és szuper párkapcsolatban él. Ez a társas összehasonlítás problematikája.

 

Ej, ráérünk arra még!?

 

A másik csoportba tartozók addig sem jutnak el, hogy a munka világába beilleszkedjenek. Nem köteleződnek el a felnőttek élete iránt, elodázzák a kilépést az egyetem védőszárnyai alól. Ők azok, akik húzzák-halasztják a diploma megszerzését, mindig újabb szakot vesznek fel, halogatnak egy tantárgyat, vagy nem adják le a szakdolgozatukat – ezzel is megnyújtva a diákélet hosszát. Jellemzően az elköteleződéstől félnek, az sem derül ki számukra, hogy miben lennének jók, merre kellene elindulniuk.

 

Az érintettek az egyetem után közvetlenül még nem alapítanak családot és nem is dolgoznak. E csoport tagjai városi, jómódú, középosztálybeli fiatalok, akik előtt sok lehetőség áll, de a kudarcoktól való félelem erősen befolyásolja döntéseiket, illetve nem tudják, hogy merre induljanak, jók lesznek-e abban, amit elképzeltek maguknak. Gyakran szoronganak és idegesek a jövőjük miatt.

 

Leragadás, megtorpanás

 

Ha a kapunyitási pánik előbb-utóbb nem zárul le, és nem találja meg a maga útját az ember, az addig normális jelenségnek tekinthető átmeneti állapot állandósulhat – és ez már abnormális jelenség. A köztes állapotba úgy beleragad, hogy nem tud kikecmeregni belőle, a továbblendülés segítség nélkül nehezen megy.

 

Ezt a segítséget a támogató környezet, a család, a barátok tudják megadni. A szülők részéről fontos az elfogadás, azt kell tudatosítani a gyerekben, hogy akkor sincs baj, ha rossz utat választ magának, csak merjen végre lépni.

 

Ha a fiatal az érdeklődésének megfelelő munkát talál remek kollégákkal, máris jobb a helyzet! Ma már sok hallgató az iskola mellett is vállal munkát, ami azért is jó, mert így később könnyebben lép majd át a munka világába. A halogatók vegyenek mély lélegzetet, és lépjenek a tettek mezejére! Nem biztos, hogy ebben az esetben a „járt utat a járatlanért el ne hagyd!” mondást meg kell fogadni – véli a szakember, aki minden érintett fiatalnak azt tanácsolja, hogy ne féljen változtatni az életén.

 

Nem repül ki a fészekből?

 

Vekerdy Tamás szociológus szerint a magyar iskolarendszer nem ösztönöz eléggé az egyéni fejlődésre, ezért sok fiatal később válik munkavállalóvá és szülővé, mint ami kedvező lenne, és a szülői házból sem repül ki. A jelenséget szociális pubertásnak nevezi. Ez utóbbi másik oka az anyagi helyzet is: a lakásvásárlásnál és az önálló albérlet fenntartásánál gazdaságosabb megoldás továbbra is a szülőkkel élni.

 

Óriási a verseny

 

A versenyhelyzet a fiatalok körében általános jelenség: a munkanélküliségtől való félelem mellett a jobb pozícióért, szakmai elhelyezkedésért és előmenetelért megy a küzdelem. Státuszszimbólum, hogy ki milyen autóval, telefonnal, ruházattal, családi körülményekkel van megáldva. Ez a verseny még jobban „megágyaz” a kapunyitási pániknak, mely egyébként nem csak magyar jelenség, inkább világtendencia. Egyes tanulmányok szerint a kapunyitási pánik inkább a férfiakat érinti, ugyanis a lányok korábban több társas támogatást kaptak – főleg a családtól. Más kutatások inkább  zömében lányokat érintő jelenségként említik.



Pingvin kiadványok

Rendszeresen frissülő akciós kiadványok, a legjobb árakkal. Kattintson és már böngészhet is.

Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége

©2019 © 2017 Minden jog fenntartva! Pingvin Napfény Zrt.