Öntsünk kecsketejet a pohárba?

A kecsketejben több D-vitamin van, mint a tehéntejben, és C- és A-vitaminban is igen gazdag. Viszont allergizálhat, és nem állítható, hogy a parlagfű okozta allergia kezelhető vele.

Laktózt, azaz tejcukrot alig valamivel kevesebbet tartalmaz, mint a tehéntej. Sajnos az emésztése nem könnyebb, mindegy, miből származik, a tejcukor az tejcukor.

A kecsketej a tehéntejnél valamivel több esszenciális zsírsavat („jó” zsírokat) tartalmaz, de ez még akkor sem számottevő mennyiség a szükséglethez képest. Ezek a zsírok döntő szerepet játszanak az immun-, az ideg-, valamint a szív- és érrendszer működésében, a betegségek megelőzésében.

Több közepesen hosszú szénláncú zsírsav található a kecske tejében. Ezek a zsírsavak gyorsan hasznosítható energiaforrást jelentenek, csökkent felszívófelület mellett is. A triglicerid a táplálkozás során felvett zsírok legfőbb alkotóeleme, szintjét az összzsírmennyiség, a telített zsírsav és a koleszterin mennyisége növeli. A kecsketejben mindegyikből több van.

Nem állítható, hogy a kecsketej csökkentené a szervezet testzsírtartalmát. A kecsketej zsírdús tej, az átlag magyar fogyasztó a félzsíros, 2,8%-os tehéntejet fogyasztja, és nem a házitejet, amelynek zsírtartalma 3,6 százalékos vagy ennél magasabb.

A-, B1-, C- és D-vitaminból többet, B6-, B12-vitaminból és folsavból pedig kevesebbet tartalmaz a kecsketej, mint a tehéntej. A B2-vitamin tekintetében nincs különbség. Az ásványi anyagok közül a nátrium, illetve a kalcium és a foszfor nagyobb mennyiségben van jelen. Magnéziumot viszont kevesebbet tartalmaz, mint a tehéntej.

A tejallergia a csecsemőket és a kisgyermekeket érinti a leginkább, de felnőttkorban is kialakulhat. A gyermekek nagyobb százaléka „kinövi”. Legtöbbször kecsketejjel szemben is allergia alakul ki immunológiai keresztreakció következtében.

A tejfehérje-allergiásoknál rutinszerűen tiltják más állat tejét is, és az ebből készült termékeket is. A tehén, kecske, juh, bivaly, kanca tejének allergén fehérjéi között magas százalékban fennáll keresztreaktivitás, azaz az eredeti allergiát kiváltó anyag okozta tünetekhez hasonló vagy megegyező tüneteket váltanak ki a hasonló szerkezetű/összetételű anyagok, tehát egymással nem helyettesíthetők.

Nincs alapja annak az állításnak, amely szerint a parlagfű okozta allergiát jól lehet kezelni a kecsketejjel, az állat vérében ugyanis a lelegelt növény allergén anyagainak hatására ellenanyag képződik. Nincs semmilyen klinikai vizsgálat, amely bizonyítaná, hogy valóban ellenanyag termelődik.

Kecsketejet egyik jelentős tápszergyártó sem használ csecsemőtápszerekhez. Egyrészt allergizáló hatású, illetve a kecsketejben – a tehéntejben lévőhöz képest – kevés úgynevezett magzatvédő folsav, valamint vérszegénység elleni B12-vitamin található.