Az ajak-, illetve szájpadhasadék gyakori fejlődési rendellenesség, a köznyelvben nyúlajakként és farkastorokként ismert. Minden 5-600 újszülöttből egyet érint ezen elváltozások valamelyike, súlyosabb formában mindkettő. Az elkerülhetetlen műtétnek, illetve a tartós és rendszeres gondozásnak köszönhetően a rendellenességgel született gyerekek is teljes értékű életet élhetnek.

A jelenség

A magzati fejlődés során a két oldalról, valamint középről növekvő, az orr- és szájüreget kialakító és egymástól elválasztó szövetek nem nőnek össze megfelelően. Így – a fejlődési rendellenesség súlyosságától és lokalizációjától függően – ajak-, illetve szájpadhasadék alakul ki, vagy egyszerre mindkettő.

Amennyiben az ajakhasadék nemcsak a felső ajak és az orrnyílás közötti folytonossághiányt jelenti, hanem kiterjed a felső állcsontra is, akkor állcsonthasadékról is beszélünk.

A szájpad hasadéka is különböző mértékű lehet. Lehet egy- vagy kétoldali, és érintheti csak a lágyszájpadot, vagy végighúzódhat a teljes szájpadláson. Ez utóbbi esetben az orr- és szájüreg nem különül el egymástól.

Mi okozhatja?

A rendellenesség kialakulásának pontos oka nem tisztázott, de az anya dohányzása, nem megfelelő táplálkozása, bizonyos gyógyszerek, egyes terhesség alatti vírusfertőzések is okozhatják.

Genetikailag is meghatározott a kialakulása. Amennyiben a családban már van hasonló rendellenességgel született egyén, akkor a baba sokkal nagyobb valószínűséggel fogja örökölni az elváltozást. A fejlődési rendellenesség gyakran már a terhesség alatt felismerhető ultrahang segítségével.

Ajak- és szájpadhasadékos babák szoptatása

A hasadékok minden formája okozhat táplálási zavarokat. Az ajakhasadékos csecsemők többnyire szoptathatók, szájpadhasadék esetén a szoptatás nehéz lehet, tekintve, hogy ezek a babák nem képesek megfelelő erősségű szívást kifejteni. A hasadékos gyermekek még többet profitálhatnak az anyatejes táplálásból, mint egészséges társaik.

Mivel a felső légúti fertőzésekre fogékonyabbak, az anyatej védő hatása is fokozottabban érvényesülhet. Ez a védő hatás amiatt is kiemelendő, mivel a babákra sebészeti beavatkozás vár. Esetükben gyakoribb a félrenyelés, vagy az, hogy a táplálék feljut az orrüregbe.

Az anyatej ezekben az esetekben is előnyös, hiszen – a tápszerekkel ellentétben – nem irritálja a babát. A szoptatás azért is fontos, mert a megfelelő arcizmok erősítése révén segíti a normál beszédfejlődés kialakulását is.

Szoptatási nehézségek előfordulhatnak: félrenyelés, nem megfelelő erősségű szívás, korai kifáradás, levegőnyelés miatti hasfájás. Érdemes kísérletezni a szoptatási pozíciókkal, például beválhat a módosított hónaljtartás, mert így kevesebb tej jut az orrba.

Az elkerülhetetlen operáció

Mivel a szájpad hasadékának zárása – műtéttel – a születést követően azonnal nem történhet meg, néhány intézményben egy lemezt helyeznek el a szájüregben, amely egyrészt elzárja egymástól az orr- és szájüreget, könnyítve ezzel a táplálást, másrészt pedig húzóerőt fejt ki a nyílás két szélére, így fokozatosan kisebbíti a hasadékot az operáció napjáig.

A műtét időpontja nagymértékben függ a baba általános állapotától, de nagy általánosságban az mondható, hogy ajakhasadék esetén 3 hónappal a születést követően megtörténik az első beavatkozás. Előfordul – például kétoldali hasadék esetén –, hogy nem egyszerre zajlik az elváltozás helyreállítása, hanem rövid időn belül két műtétet végeznek az orvosok.

A szájpadhasadék zárására legkésőbb 1-2 éves korig kerül sor, az állcsonthasadékot pedig csak jóval később, 10-12 éves korban állítják helyre. Kisebb korrekciós műtétekre még ezeket követően is szükség lehet.

Ritkán előfordul, hogy a sikeres operáció és a logopédiai segítség ellenére is fennállnak a hangképzési problémák. Ilyenkor a gyermek 3 éves kora körül, de mindenképpen még beiskolázása előtt, újabb műtéti beavatkozás szükséges.

Rendszeres gondozás

A gondozásukban részt vevő szakemberek – gyermekorvosok, fül-orr-gégészek, logopédusok, fogorvosok és szájsebészek, esetenként plasztikai sebészek és pszichológusok – szükség esetén felnőtté válásukig követik fejlődésüket és egészségi állapotukat.

A szájpadhasadékkal született gyerekek a helyes hangképzés, tiszta beszéd elsajátítása céljából gyakran logopédus segítségére szorulnak. Emellett hallászavar és fogászati eltérések léphetnek fel, valamint gyakoribbak lehetnek a melléküregek és a fül gyulladásos betegségei.

Minden kezdeti nehézség ellenére, kellő odafigyelés és gondozás mellett a gyermekből egészséges, teljes életet élő felnőtt válhat, hiszen a rendellenesség nem hat sem fizikai, sem szellemi teljesítőképességére.

Az ajakhasadék fiúknál, a szájpadhasadék lányoknál gyakoribb.

A cikk a webbeteg.hu cikkei alapján készült, lektorálta dr. Hartai Tamás fül-orr-gégész szakorvos.