Nevetve könnyebb az élet

Nevetve könnyebb az élet

„Az a nap, amelyik nevetés nélkül telik el, elvesztegetett idő” – hangzott el a nagy nevettető, Charlie Chaplin szájából. A nevetés gyógyít. Ön mikor dolgoztatta meg utoljára úgy igazán a rekeszizmait?

 

Bár május első vasárnapját elfoglalja az anyák napja, háttérbe szorítva a nevetés világnapját, ejtsünk néhány szót a jótékony hatású, ragadósnak tartott nevetésről!

 

Tudta, hogy egy indiai nevetőklubban tartották az első nevetésvilágnapot 1998-ban? Ami azóta a Föld számos országában is hagyománnyá vált. A világnap célja, hogy egyre több ember vegyen részt a mozgalomban, és éljenek a nevetés köztudottan egészségmegőrző hatásával, így javítva saját és mások kedélyállapotát. Magyarországon hahotaklubok is működnek, jógával, fesztiválokkal egybekötve.

 

Kifogyunk a nevetésből?

 

Egyetlen percnyi jóízű kacagás felér tízpercnyi kocogással, vagy akár harmincpercnyi meditálással. Vajon hihetünk-e a szakértők ezen állításának?

 

Paul Ekman amerikai pszichológiaprofesszor szerint 19-féle nevetés létezik, ezek közül csak egy az igazi, a többi alkalmazkodás ahhoz a társadalomhoz, amelyben élünk. Velünk született képesség, mégis meghatározza a nem, a kor, a neveltetés, a kultúra és még számos más tényező. A gyerekek sokkal többször kacagnak. Kutatások szerint amíg egy átlagember megközelítőleg tizenháromszor nevet egy nap, addig egy gyerek háromszor annyit. Minél öregebb egy ember, annál kevesebbet nevet.

 

Gyógyító hatás

 

Pedig a nevetés csökkenti a stresszt, elűzi a depressziót és növeli a szervezet oxigénellátottságát: miközben nevetünk, izmaink összehúzódnak, ez növeli a véráramlást. Ami pedig serkenti a szív- és tüdőműködést.

 

Endorfinok szabadulnak fel, így fizikailag és érzelmileg is nyugodtabbak leszünk. Az Indianai Állami Egészségügyi Egyetem tanulmánya szerint a nevetés növelheti a természetes (rák)ölősejtek, azaz a T-limfociták számát. A Vanderbilt Egyetem tanulmánya szerint napi 10-15 perc nevetéssel akár negyven kalóriát is elégethetünk.

 

A Marylandi Egyetem kutatása elsősorban a 20–30 éves korosztályt vizsgálta, humoros filmekkel igazolta, hogy a nevetés javítja az erek funkcióját, ezzel elősegítve a vér áramlását. Emellett alvásjavító hatása is van. Erősíti az immunrendszert, így kevésbé lesznek betegek azok, akik sokat nevetnek és gyakran jókedvűek.

 

Növeli a boldogságérzetet, javít a párkapcsolatokon. Ugye észrevette már, hogy azok a párok, amelyek sokat nevetnek együtt, sokkal kiegyensúlyozottabb kapcsolatban élnek?

 

A fele sem tréfa

 

Viccen kívül még a nevetésnek is van tudománya, mégpedig a gelotológia. Eszerint a nevetésnek kevesebb köze van a viccekhez, mint társasági viselkedésünkhöz, mivel a nevetéssel mutatjuk meg embertársainknak, hogy kedveljük és megértjük őket. Kétezer éve filozófusok sokasága keresi a nevetés értelmét – a nagyok, például Platón, Arisztotelész és Kant is rossz nyomon járt azzal, hogy a vicces, komikus helyzetekkel hozták összefüggésbe.

 

A legújabb vizsgálatok alapján kijelenthető, hogy a nevetés lényege nem a humorból eredeztethető. Valójában játékra ösztönző szerepe van, ami már a főemlősöknél megszületett évezredekkel ezelőtt. A nevetés kommunikációs eszköz. Mivel az állatok is kommunikálnak egymással, némelyik határozottan tud nevetni. Például a majom és a patkány.

 

Ne feledje a régi mondást: a vidám szív a legjobb orvosság!

 

Ezért a végére itt egy vicc:

 

A férfiak azért szeretik visszafelé pörgetni az esküvői videófelvételt, mert így szabad emberként távoznak a templomból.



Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége