Ne felejtsen el emlékezni!

Ne felejtsen el emlékezni!

Világviszonylatban megközelítően 50-60 millió embert érinthet az Alzheimer-kór. A 65 év felettiek 5, a 80 év felettiek 20 százaléka szenved a feledékenység betegségében. Bár kezelésére többféle terápia létezik, közülük leghatékonyabb az életmódváltás. Ezzel nemcsak lassítható a kór lefolyása, a megelőzésben is óriási szerepe lehet.

 

 

Az időskori elbutulás (demencia) egyik leggyakoribb oka az Alzheimer-kór. Az 1907 óta ismert betegség ismertetőjele a különböző mértékű, agykéregsorvadás okozta memóriakárosodás – magyarázza prof. dr. Vécsei László, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinikájának professzora. – Ez először csak a mindennapokat teszi nehézkessé, súlyosabb esetben már a tér-idő orientáció sem megy. Az idős ember nem tudja, hol van, milyen napot írunk.

 

 

A kór igen előrehaladott állapotában a beteg szinte csak a jelenben tud élni, nehezen vagy egyáltalán nem tud írni, beszélni, alapvető szükségletei kielégítésére sem képes. Saját világába zárkózva él, szinte teljesen megszakítva kapcsolatát a környezetével. Teljes felügyeletet, 24 órás gondozást igényel.

 

Jót enni és tenni!

 

Az Alzheimer-kór kialakulása alapvetően két okra vezethető vissza: az egyik a genetika, a másik pedig a környezeti tényezők. A genetikai háttér sok mindent meghatároz, a külső kedvezőtlen behatások azonban sok esetben befolyásolhatók. Könnyen belátható, hogy a helytelen életmód, a dohányzás, a rendszeres alkoholfogyasztás, a mozgásszegény életmód, az egészségtelen, nem megfelelő minőségű és mennyiségű táplálkozás egyértelműen meggyorsítja nemcsak az Alzheimer-kór, de a legtöbb neurológiai betegség kialakulását. A felelős ember a kór megelőzéséért, a betegség lassításáért is sokat tehet.

A minél tovább kitolt szellemi aktivitás, a nyugdíjas évek alatti folyamatos tanulás, a társasjátékok, a rejtvényfejtés, a szociális kapcsolatok aktív ápolása, például nyugdíjasklubok látogatása kulcsfontosságú ebben.

– A mentális állapot szinten tartása mellett az életmódváltásnak, vagyis a megfelelő táplálkozásnak, a rendszeres mozgásnak szintén kiemelt szerepe van – mondhatni, a szóba jövő tényezők közül az életmódváltás talán a leghatékonyabb. Ugyanakkor a mindennapi orvosi gyakorlat azt mutatja, hogy sajnos sok esetben ez a váltás a legnehezebben kivitelezhető. Ebben a betegnek és hozzátartozójának óriási felelőssége van – magyarázza a professzor.

A rostdús, gyümölcsökben és zöldségekben, vitaminokban gazdag, a zsír- és szénhidrátszegény étrend bevezetése, a napi 30-40 perc aktívabb testmozgás nemcsak a kognitív teljesítmény (pl. az észlelés, a figyelem, az emlékezet, a számolás, a nyelvhasználat) csökkenését lassítja, de a fizikai állapotra, az állóképességre is roppant jó hatással van.

 

A baj nem jár egyedül

 

Ez a kór önmagában viszonylag ritkán jelentkezik, mert az évek során több kísérő betegség társulhat hozzá. Például kisebb-nagyobb vaszkuláris (érrendszeri) károsodások együtt léphetnek fel, melyek agyszövetpusztulást (idegen szóval lesiót) okozhatnak. Ezért nevezi az orvosi szakirodalom az ilyen eseteket „mixed” vagy kevert demenciának. A tünetek jelentkezésekor igen alapos orvosi kivizsgálásra van szükség, mert más kórképek is előidézhetik a szellemi képesség romlását. A kezeléshez pedig az okokat feltétlenül tisztázni kell.

 

A betegség pontos megállapításához mindenképpen tér-idő orientáción, illetve különböző, memóriavizsgálaton alapuló pszichológiai tesztekre van szükség. A képalkotó vizsgálat az agy állapotát méri fel, de sok esetben nem maradhat el a meszesedés mértékét felderítő érvizsgálat sem, vagy a szív működésének pontos felmérése, például mennyiben ritmusos a beteg szívműködése.

 

Gyógyítható?

 

– Többféle kedvező hatású gyógyszeres terápiával is befolyásolható az Alzheimer-kór, s a szakorvos a vizsgálatok alapján választja ki a legmegfelelőbbet. A korai szakaszában felismert betegség előrehaladása szerencsés esetben lassítható. Fontos feladata az orvosnak a beteg állapotának pontos felmérése, a további ellátásának átgondolása a hozzátartozókkal egyeztetve. Igen előrehaladott állapotban a beteg gondozása nagyon komoly, embert próbáló feladat a családtagok számára. Ilyen esetben, ha megoldható, akkor a biztonságos idősotthoni ellátás javasolt – magyarázza a professzor.

 

Több nő, mint férfi

 

Régóta ismert tény, hogy több az Alzheimer-kóros a nők között, mint a férfiak között. Ennek egyik logikusnak tűnő oka a nők átlagosan 6-8 évvel magasabb átlagéletkora. A magányos, társ nélkül maradt idős nő könnyen bezárkózhat, depresszióssá válhat. Az Alzheimer Szövetség Los Angeles-i nemzetközi konferenciáján nemrégen közölték, a nőkre és a férfiakra jellemző génkülönbségek egyértelműen kapcsolatba hozhatók a nők magasabb Alzheimer-kockázatával.

 

Gyanús tünetek

– megszerzett ismeretek fokozatos elveszítése

– téves időpont-meghatározás

– rövid távú memória hanyatlása

– romló tájékozódási képesség

 

A szeptember 21-i Alzheimer-világnap célja, hogy világszerte felhívja a figyelmet magára a kórra és a demenciabetegségek terjedésére, visszaszorítására. A világnaphoz kapcsolódó rendezvények a társadalmi összefogást és a betegséggel élők körülményeinek javítását sürgetik.

 



Pingvin kiadványok

Rendszeresen frissülő akciós kiadványok, a legjobb árakkal. Kattintson és már böngészhet is.

Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége