Nagyothalló kisgyerekek

Nagyothalló kisgyerekek

nagyothallo



Nagyothalló kisgyerekek

 

Hazánkban a lakosság legalább 10 százalékát érinti a hallásromlás. De nem csak az idősek betegsége ez! A nemzetközi adatok szerint minden ezredik újszülött halláscsökkenéssel jön világra. Gyermekkorban azonban átmenetileg később is jelentkezhet ez a probléma.

 

Melyik családban ne hangozna el olykor a gyereknek szóló, indulatos kérdés: „Édes fiam, a füleden ülsz?” Jó esetben nem a gyerek hallásával van gond. De honnan tudhatja a szülő, hogy a kisded, a pár éves kisgyerek vagy az iskoláskorú csemete hallása tényleg rendben van-e?

 

Figyelni kell a jelekre!

 

A kommunikáció, a tanulás és a környezet megismerése miatt az újszülött ép hallásának óriási jelentősége van. Orvosi szempontból ezért nagyon fontos, hogy az újszülött ideális pszichoszomatikus (testi-lelki) fejlődése érdekében minél korábban fény derüljön a halláscsökkenésre. Így a baba állapota is hamarabb javítható.

A gyermekek hallásvizsgálata a születéstől felnőttkorig több alkalommal is esedékes: 0–4 napos korban a pár perces hallásvizsgálat a kórházak újszülöttosztályának a feladatkörébe tartozik.

Az idő múlásával a szülők is megfigyelhetik, hogy a hangingerek hatására hogyan viselkedik a kisbaba. Könnyen tesztelhető, hogy fejmozgással, pislantással, végtagmozgással reagál-e a hanghatásokra.

Később – egészen 18 éves korig – meghatározott protokoll szerint a védőnői hálózat gondoskodik a gyermek esedékes hallásvizsgálatairól. Amennyiben az ismételt felmérések eltérést mutatnak, további ellenőrzések céljából feltétlenül klinikai szintű diagnosztikus vizsgálatokra van szükség – ilyen például a BERA-vizsgálat.

 

 

A leggyakoribb okok

 

A gyermekkori halláscsökkenés legtöbbször előforduló okairól dr. Hartai Tamás fül-orr- gégész szakorvos, a Hartai Halláscentrum vezetője beszélt.

– Többször előfordult már, hogy iskoláskorú gyermekek hallásvizsgálata alkalmával nagyfokú halláscsökkenésre derült fény, mivel a család, illetve a környezet nem vette észre, hogy a gyermek nem hall jól – osztotta meg tapasztalatait a Pingvin magazin olvasóival a szakorvos.

Tapasztalata szerint kisiskolás korban a tanulmányi eredmények elmaradása, a rossz teljesítmények hátterében nemritkán halláskárosodás áll. Hosszú évek gyakorlata azt mutatja, hogy a hallás javításával a tanulmányi eredmények is ugrásszerűen megjavultak.

Iskoláskorú gyermekeknél az átmeneti halláscsökkenés sem ritka. Bizonyára sokan tapasztalták már magukon, hogy egy alaposabb megfázás során bedugul a fül, és csak egy idő múlva rendeződik a hallás.

Hasonló elven alapul sok gyermeknél is a halláscsökkenés: figyelmetlen, hangosan beszélő, hangingerekre nem mindig reagáló gyermekére figyelhet fel a szülő. Sőt a gyerekeknek ilyenkor gyakran nyitva van a szája (megfázástól függetlenül) nemcsak alváskor, hanem nappal is. Az ok leggyakrabban a megnagyobbodott orrmandulában keresendő, amely tartós fülkürthurut miatt halláscsökkenést okozhat. Ezért mindenképpen javasolt fül-orr-gégész szakorvos által elvégzett vizsgálatra jelentkezni.

 

Mikor jöhet a hallókészülék?

 

A hallásjavítás elvileg – leegyszerűsítve – három módon érhető el: egyrészt gyógyszeres úton, másrészt műtét, harmadsorban hallókészülékek segítségével. Mindig azt a megoldást kell választani, amely a páciens számára a legtökéletesebben javítja a hallást. Ezért minden esetben szakorvosi vizsgálat szükséges a javaslathoz.

A hallásjavítás eszközeiként ismert mai modern hallókészülékek jellemzően a felnőtteken segítenek, de alkalmazásuk gyermekeknél sem ritka. Fontos leszögezni, hogy a hallókészülékek nem azonosak az úgynevezett hallásjavító készülékekkel, amelyek a reklámok szerint tökéletes hallást ígérnek.

 

A szülőknek és a környezetnek arra kell törekednie, hogy az esetleges halláscsökkenést minél hamarabb észrevegyék, és a gyermek szükség esetén időben hallókészüléket kaphasson. Az a tapasztalat, hogy a hallókészülék elfogadása a gyermekek részéről kifejezetten pozitív, hiszen ők maguk a hétköznapokban is örömmel élik meg, hogy javult a hallásuk – magyarázza dr. Hartai Tamás.

 

Zajos a világ

 

Az egymás közötti személyes kommunikáció a beszéd útján valósul meg, ami megfelelő hangerő (hangnyomásszint) alatt nem károsítja a hallószervet. Csakhogy hétköznapjainkat zajos világban éljük meg. Ki ne hallott volna a modern kor „hozományáról”, a zajjal járó zajkárosodásról?

A zaj, amely az agyunk számára többnyire a nem hasznosítható információkat jelenti, szinte állandó része környezetünknek a beszédmentes időszakokban is. A szakemberek számára külön kihívást jelent, hogy a zajos környezetben is jó hallást és beszédmegértést tudjanak biztosítani a hozzájuk forduló pácienseknek.

Sajnos a hallásromlás gyakorisága világszerte növekvő tendenciát mutat a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt. A fiatalok, mit sem gondolva a messzi jövőre, előszeretettel használnak fülhallgatót, hangosan hallgatnak zenét, és a koncertek, fesztiválok hangszórói sem kímélik a dobhártyát. 

Éppen ezért a skandináv országokban régóta gyakorlat, hogy a diszkókban úgy helyezik el a hangszórókat, hogy csak a reflektált (visszaverődött) hang érje el a fület – ugyanis a hangszóróból direkt a fülbe jutó nagy hanginger bizonyosan károsítja azt

A hallószerv védelmére minden életkorban törekedni kell, hiszen a hallás a mentális egészséghez is nagyban hozzájárul. A halláscentrumok szakemberei a megfelelő hallásvizsgálatokkal és eszközökkel (hallókészülékekkel, zajvédőkkel, illesztékekkel) segítik a halláscsökkenésben szenvedőket.

 



Hírlevél feliratkozás

Nézd meg mit mond rólunk

az árukereső.hu közössége